Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-16 / 165. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. JÚLIUS 16., SZOMBAT 5 Szirtes Edina Mókus és a Fabula Rasa koncertjét táncház követi Jövő szerdán folytatódik a Mu­zsikáló Udvar zenei programso­rozat a Kecskeméti Ifjúsági Ott­honban. Rendhagyó módon most két előadással várják a né­zőket. A gyerekek 17.30-tól lát­hatják a MintaPinty Zenekar Kész Mintacirkusz című elő­adását, melynek keretében meg­ismerkedhetnek Tökfilkó Péter­rel, Helénkével, a tehénkével és a reggae Rókával. A megszokott időben, 20 órá­tól pedig Szirtes Edina Mókus és a Fabula Rasa ad világzenei kon­certet, majd táncház lesz. Az együttes zenei világát a környe­ző népek folklórjának izgalmas ritmikái és témái ihletik. ■ Kisbolygókról, meteorokról a planetáriumban Hétvégén E. Kovács Zoltán csil­lagász várja a csillagászat iránt érdeklődőket a Kecskeméti Pla­netáriumban. Ma 15 órától a leg­kisebbeknek Játsszunk üstö­köst! címmel tart előadást. A na­gyobbak pedig 16 órától Kisboly­gók, üstökösök, meteorok cím­mel hallgathatnak meg egy iz­galmas és érdekes előadást. ■ DIÁKVILÁG ____________ _________ Re cepttúra a régi ízek jegyében vendéglátós diákok Újra útnak indultak, hogy erdélyi ételek után kutassanak A 9. évfolyam legjobb di­ákjainak adatik meg min­den évben, hogy részesei legyenek az erdélyi re­cepttúrának. A kecskemé­ti Széchenyi István ven­déglátó-középiskolában idén mintegy húsz diák ismerhette meg, sajátít­hatta el a rég elfeledett ételek elkészítésének módját Felsősófalván. Sebestyén Hajnalka- Régi ismerősként köszöntenek már minket az erdélyi kistelepü­lésen, Felsősófalván. Idős embe­rek mutatják meg nekünk az ál­taluk még készített, nálunk vi­szont szinte ismeretlen étkek re- ceptúráját. Néha kicsit szégyen­kezve mesélnek az ételekről, mi viszont mindig biztatjuk őket, hogy legyenek büszkék arra, hogy még birtokában vannak a már majdnem elfeledett ételek elkészítési módjának - mesélte Ács Imre, az iskola gasztronómi­ai tanára, aki 1989 óta huszon- harmadik alkalommal vitte ki a diákcsoportot a gasztronómiai értékeket kutató és megőrző ki­rándulásra. A diákok korábban családok­nál laktak, néhány éve azonban A csoport tagjai: Lengyel Dániel, Szalai Péter, Székely Boldizsár, Bánhidi Ádám, Almási Réka, Szemerédi Attila, Dómján Máté, Böjtös Ágnes, Csernák Judit, Marosi Balázs, Sallai Mária, Kovács Petra, Geiszt György, Kiss Anett, Laczi Vivien, Hajnal Terézia, Joszt Henrik, Tóth Bence, illetve a két kísérőtanár: Csontos Jánosné Györgyi és Ács Imre a református kántor lak vendég­házában kapnak szállást, így mindenki együtt van. A diákok elmondá­suk szerint büszkék arra, hogy beválogat­ják őket a csapatba. Megtiszteltetés szá­mukra, hiszen csak keveseknek adatik meg, hogy az általuk tanult szakma rejtett kin­cseit egy csodálatos vidéken is­merjék meg. Ráadásul semmi­hez sem hasonlítható érzés, hogy két generációval idősebb nénikéktől tanulhat­ják meg a nagyon fi­nom, régi ételek elké­szítési módját.- A régi ízek nem veszhetnek el. A re­ceptgyűjtésben az a legcsodálatosabb, hogy a régi ha­gyományokat megőrizzük az utókornak. A recepteket leírjuk, a helyszínen minden ételt elké­szítünk. A munkafolyamat min­den egyes mozzanatáról fényké­peket és videofelvételeket készí­tünk. A recepttárán természete­sen a közösen elkészített étele­ket közösen is fogyasztjuk el. Mindeközben beszélgetünk ven­déglátóinkkal, idős „tanítóink­kal”, és további érdekes történe­teket ismerhetünk meg az Er­délyben élő emberekről. A kecskeméti diákcsoport idén is olyan ételeket készített, ■ A diákok ott­hon is szívesen elkészítik a tú­rán megtanult ételeket. amelyek a magyar családok szá­mára szinte ismeretlen. Minden napra jutott egy-egy recept: pu­liszka, karimás kása, csöröge- fánk csipkebogyólekvárral, tár­konyos pityókaleves, kürtös ka­lács, házi kenyér és paszulypasz- ta szerepelt az idei listán. - Min­denki nagyon élvezte az idősek­kel való közös munkát. A tapasz­talatom szerint később a diákok otthon is szívesen elkészítik az Erdélyben megtanult ételeket - tette hozzá a tanár úr. A sütés-főzés mellett idén is több kirándulás szerepelt a programban. Jártak Kolozsvá­rott, Marosvásárhelyen, Seges­váron, Fehéregyházán, Székely- keresztúron, Farkaslakán, Ko- rondon, a parajdi Sóbányában, a Medve-tónál, Gyergyószent- miklóson, a Békás-szorosban, a Gyilkos-tónál, valamint Kalota- szegen.- Mindenki nagyon jól érezte magát a tíz napban, rengeteg hasznos tudnivalóval és élmény­nyel jöttünk haza. A diákokat a sütés-főzés mellett elkápráztat­ták a történelmi emlékhelyek és a varázslatos földrajzi látniva­lók. S ami még ennél is fonto­sabb: az ősi magyar hagyomá­nyok, kultúra megismerése által szinte észrevétlen tanulnak és szereznek új ismereteket - mondta végezetül Ács Imre. LEG-táboroztak a könyvtár udvarán felállított sátrakban városföld Öt napon át változatos, színes programokkal szórakoztatták a vakációzó gyerekeket Kánikulában és vidám hangulat­ban telt ezen a héten a LEG- tábor a városföldi Klubkönyvtár­ban. A tegnap záródó progra­mon tizenöten vettek részt a könyvtár munkatársaival közö­sen. Az együtt töltött öt nap alatt változatos programokon - strand, bicajtúra, kerámiázás, já­tékok, vadaskerti látogatás - ve­hettek részt a táborozok. Péntek délután a záróprogramban pe­dig szüleik előtt mutatták be sa­ját műsorukat a csapatok. A vé­gén ismét kiderült, hogy a tábor­ban ki volt a leglelkesebb, legel­szántabb, legbeszédesebb, legol­vasottabb, legcsinosabb, leg­szebb hangú énekes, legkíván­csibb, legkitartóbb biciklis... A tábor utolsó napján a csapat a sátrak előtt vidáman állt össze egy csoportképre MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN VOLT A TABOR? kolosits emui: - Második al­kalommal vagyok itt. Most végre a sátorban is alhattunk, ami nagyon klassz volt! Saj­nos tavaly rossz idő volt, így akkor nem sátorozhattunk. Egész héten rengeteget játszot­tunk, bicajoztunk, és a régiek mellett új barátaim is lettek. Egyszóval fantasztikus volt! Tóth JÁNOS: - Én már vissza­térő táborozó vagyok, mindig nagyon jól érzem magam a csapattal. Most legjobban a bicajtúra tetszett a Kecskeméti Vadaskertbe. Imádtam a föld- utakon a sok „ugratót”. A fél­egyházi strand is jó buli volt, a kézműves foglalkozásokon pedig köveket festhettem. Szereti a negatív nő szerepét alakítani siker Újabb sorozatban láthattuk a Jánoshalmáról származó Bátyai Évit Sorozatokból ismerhetjük legin­kább, ám Bátyai Évi évek óta ko­moly színpadi szerepekben ját­szik Győrben és az ország más pontján. Az egykoron Jánoshal­mán élő színésznőt szerepeiről, hóbortjairól és szabadidős elfog­laltságairól faggattuk.- Egy új műfajban: netes soro­zatban láthat ezekben a na­pokban is a közönség. Meny­nyiben más ez, mint például korábban a Barátok közt for­gatásán?- A life.hu női oldalon futó Csalfa Karmában például nem stúdióban forgattunk, de ezen­kívül nagyjából minden úgy tör­ténik, mint egy átlagos forgatá­son. Ugyanúgy kellett szöveget ta­nulni, ügyelni ar­ra, hogy pont arra helyre álljak, vagy ott mozogjak, ahol azt a rendező sze­retné.- Mennyiben tudsz azonosulni a sorozatban ala­kított Szonjával?- Az alapvető je­gyeink nem egyeznek, én példá­ul soha nem tudnám elképzelni, hogy családos emberrel kezdjek ki. Abban viszont egyeznek, hogy ebben a korban már ő is gondol­kodik megállapodáson, családala­pításon, érzi, hogy egy nő életében ilyenkor jön el a for­dulópont, amikor jobban érzi, hogy va­lamit le kell tennie az asztalra. S ami­ben még egyezünk: ez az első szerepem, amikor ugyanolyan korú lányt alakítok műit amennyi tény­legesen vagyok, az­az 28 éveset- Szonja egy negatív figura. Közel áll hozzád az ilyen sze­rep?- A Barátok közöttet leszámít­va ez az első szerepem, amikor nem szimpatius nőt alakítok, egyébként mindig pozitív karak­tereket kaptam, úgymond cuki nőket. így kifejezetten élvezem.- Gyökereid Bács-Kiskun me­gyéhez kötnek.- Jánoshalmáról származom, 16 éves koromban költöztünk fel szüleimmel Budapestre. Anyai ágon rokonaink éltek a főváros­ban, így végig benne volt a pak­liban, hogy egyszer csak megin­dulunk a nagyvárosba. Az isko­laváltást egész jól éltem meg. Az elején úgy éreztem, hogy „na, a vidéki kislány a kék körömlakk­jával Pestre költözött”, de a kol­légiumban hamar barátságokat kötöttem. van egy ii éves vörös cirmos macskája, aki már a szülőkkel él, mert két költözés után nem akarta mozgatni harmadjára is. Ér­dekesség, hogy Évi nem csak a színpadon és a képernyőről lehet ismerős, hiszen szerepelt a Grovehouse videoklipjében és reklám- fdmekben is. Jelenleg a Széchenyi István Egyetemen nemzetközi tanulmányok szakon tanul, és fejleszti angol tudását.- Szabad idődben mit részesí­tesz előnyben?- Hetente kétszer-háromszor spinningelek, és amíg el nem lopták a kerékpáromat, sokat te­kertem. Bár édesanyám révén vékony a testalkatom, így bármit ehetek, a mozgás nagyon jólesik. Imádok főzni, és fontos is szá­momra, hogy párommal közö­sen leülhessünk egy asztalhoz, amikor csak egymásra figyelhe­tünk. Emellett szeretek könyv­tárba is járni.- Említetted a kerékpárt. Au­tót nem is vezetsz?- Van jogsim, de egyelőre nem érzem úgy, hogy elengedhetet­len lenne számomra egy autó. Igyekszem a környezetet is kí­mélni, így inkább vonatozom Budapest és Győr között.- Zenei téren mit szeretsz?- A klasszikus zenét és az ope­rát kedvelem, a mai „tucc-tucc” zenék viszont nem jönnek be.- Végül áruld el: van valami hóbortod?- „Dilim”, hogy indokolatlan mennyiségben vásárolok ruhá­kat, Cipőket és sminkmotyókat. De erről próbálok leszokni... ■ Sebestyén Hajnalka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents