Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-02 / 153. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2011. JÚLIUS 2., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Harminckét településen várják, hogy pénz álljon a házhoz Maguk dolgoznák fel a tejet petőfiszállás Sok családnak ez az egyetlen bevételi forrása Harminckét Bács-Kiskun megyei település kap az önhibáján kívül megoldhatatlan pénzügyi helyzetbe került önkormányzatok számára létrehozott állami alapból pénzt. Június utolsó napján engedélyezte a gazdasági tárca vezetője és a belügyminiszter a 632 millió forintos átutalást, ami mentőövet jelenthet a fizetési nehézségekkel küzdő községeknek, városoknak. Az érintett harminckét Bács-Kiskun megyei település túlnyomó többségét az a huszonhat község alkotja, mely összesen 211 millió forinthoz jut. A megsegített városoknak 421 millió forintot utalnak. Kalocsa és Kiskunfélegyháza a maga százhuszonhét-, illetve százhetvenkétmilliójával viszi el ennek az összegnek a nagy részét, de Kunszentmiklós hatvanegymilliója is elég izmosnak mondható. Bácsalmás, Jánoshalma és Mélykút 17-22 millión osztozkodik. ■ Egyhangúlag választották meg az új főjegyzőt Egyhangú szavazással dr. Szigeti Lászlót választották főjegyzővé a megyei közgyűlés tagjai legutóbbi ülésükön. Dr. Szigeti László jogi diplomájának megszerzése óta folyamatosan a köz- igazgatásban dolgozik, összességében közel 40 éves közigazgatási gyakorlattal és 25 éves vezetői gyakorlattal, ezen belül 20 éves önkormányzati vezetői gyakorlattal rendelkezik. ■ R. J. Saját feldolgozó létrehozását tervezi a petó'fiszál- lási Gazda-Tej Szövetkezet. Erről a napokban éves megbeszélésén tárgyalt a szövetkezetét tömörítő mintegy száz kistermelő. Vajda Piroska A petőfiszállási Gazda-Tej Szövetkezet huszonöt gazda összefogásával jött létre 11 évvel ezelőtt azzal a céllal, hogy felkarolja azokat a kistermelőket, akik egyébként nem tudták volna teljesíteni a szigorú uniós követelményeket. A szövetkezet segítségével viszont sikerült megteremteni minden gazdánál azt a technikai hátteret, amely biztosítja a jó minőségű tej megtermelését - tudtuk meg Ván Jenőtől, a szövetkezet elnökétől. - Az összefogásra azért is volt szükség, mert a kistermelők külön- külön nem, csak nagy mennyiségben, jó minőségű tejjel válhattak versenyképessé - hangsúlyozta a nonprofit szervezet vezetője, akit azt is elmondta: a kezdeti 700 liter helyett ma már 20 ezer liter tejet értékesítenek naponta. Az alapító 25 gazdához pedig tizenöt település mintegy 80 termelője csatlakozott, és folyamatosan érdeklődnek a szövetkezet iránt. Megtudtuk, hogy a hazai piaci helyzethez képest 10-15 forinttal jobb árat fizetnek a tejért gazdáiknak. Ez literenként 87 forintot jelent. Ehhez jön még a kompenzációs felár, a kvóta és kiegészítő tejtámogatás.- Egyetlenegy nagy problémánk, hogy két feldolgozónak értékesítünk, az egyik a helyi A szövetkezet tagjai közül korábban sokan csak kiegészítő tevékenységként tartottak marhát tejüzem, amelyik folyamatosan késve fizet, ezért azt fontolgatjuk, hogy megszakítjuk velük a kapcsolatot. A gond csak az, hogy szinte egyedüli beszállítói vagyunk a félegyházi tejüzemnek, és ha kilépünk, akkor komolyan veszélybe kerülhet további működése, amit nem szeretnénk - mondta el a szövetkezet vezetője.-Felmerült az is, hogy tulajdonrészt vásárolnak a tejüzemből, de egyelőre erről még nem született egyezség. Ván Jenő azt is elmondta, a fizetési nehézségeket egy uniós támogatásnak köszönhetően vészelték át, amit mint végleges termelői csoport kaptak öt éven keresztül. A szövetkezet a következő uniós pályázaton is indulni szeretne, a minősített termelői csoport elismerést célozták meg. Ehhez azonban tízszázalékos bevételnövelést kellene produkálniuk.- Ha ezt sikerül elérnünk, akkor az komoly alapot biztosít ahhoz, hogy létrehozzuk saját feldolgozónkat Petőfiszálláson, ahol elsősorban olyan termékeket állítanánk elő, amelyeket a nagyüzemeknek nem igazán éri meg - összegezte az elnök. - A tejágazat a tavalyi évihez viszonyítva jobb helyzetben van, noha országos szinten még most is folyamatosan csökken a tejtermelés és a marhalétszám. A szövetkezet tagjai közül korábban sokan csak kiegészítő tevékenységként tartottak szarvasmarhát,1 az elmúlt években azonban fordult a helyzet. A gazdasági válság hatására a környékben több munkahely is megszűnt, sokan most ebből tartják el a családjukat. Zárolta a bank a foktői önkormányzat számláját Zárolta a foktői önkormányzat számláját a bank.- Van egy 15 millió forintos folyószámlahitel-kerete a településnek, amit a bankkal kötött szerződés értelmében minden évben meg kell hosszabbítani. A képviselő-testület azonban nem szavazta meg a hosszabbítást. Új szerződésünk így nincs, tartozásunk annál inkább, ezért zárolta a bank a számlánkat - indokolt Jakab Ferenc. A polgármester az okokat boncolgatva elmondta: a bevételek beérkezését hónapok óta hátráltatják a település képviselői, a kiadásokat viszont növelik döntéseikkel. Úgy véli, nagyságrendileg 100 milliós bevételtől estek el a halogatások miatt. A számla zárolása a dolgozók havibérét nem érinti, de a gyermekétkeztetésre szánt pénzhez egyelőre nem nyúlhatnak. Hétfőn rendkívüli testületi ülés lesz. A grémium tagjai azt mondják, alapos okuk volt arra, hogy ne voksoljanak.- A hitelszerződés meghosz- szabbítása nem szerepelt azon napirendi pontok között, melyek miatt az ülést összehívták. A polgármester napirend előtt, előterjesztés nélkül, egy határozati javaslat alapján kívánta megszavaztatni a hitelkeret fenntartását. Mi viszont előterjesztés nélkül azt sem tudhattuk meg, vál- tozott-e például az ingatlanfedezet vagy bármi a szerződésben - mondja Szűcs Ferenc. A képviselő elmondásából az is kiderült: ők azóta többször kezdeményezték egy rendkívüli ülés összehívását, amelyen a bankkal kötött szerződésről is tárgyalnak, de legutóbb a falugyűlésbe ékelve hirdetett meg ülést a polgármester. Hatkor kezdődött a falugyűlés, héttől kívánt ülést tartani a település első embere ugyanott, nyolctól pedig folytatódott volna a gyűlés. A jelenlévő képviselők így inkább távoztak. ■ szbz ■rUTKJBi Kitört a bírságszezon kiskunhalas Péntektől fokozottan ellenőrzik az illetékes hatóságok, hogy az egyes ingatlanok tulajdonosai gondoskodtak-e területük parlagfű-mentesítéséről. Az eddigi figyelmeztetések helyett július elsejétől bírság kiszabására is lehetőség van. (zsd) Intézményvezetőket neveztek ki tiszakécske Oktatási intézményvezetők kinevezéséről döntött csütörtöki ülésén a képviselő-testület. A Móricz Zsigmond Gimnázium igazgatói pályázatára egyedül a régi intézményvezető, Nyitrainé Mudris Gabriella pályázott, akit a testület újabb öt évre nevezett ki. A vezető óvónői állásra három pályázat érkezett. A testület Bertalanná Badari Katalint bízta meg a város óvodáinak vezetésével. Kinevezése öt évre szól. (Sz. T.) Felújították a Holt-Tisza hiúját lakitelek Befejeződött a szikrai Holt-Tisza-híd felújítása. A munkálatok tizenhatmillió forintba kerültek. A híd felújítására azért volt szükség, mert az elmúlt évek árvizei miatt erősen megrongálódott, és félő volt, hogy egy újabb árvizet már nem bír ki. (Sz. T.j Toronyavató a Bikatoroknál izsák Fából készült, 9 méter magas kilátótornyot avatnak ma a Kolon-tavi Madárvártán, Izsáknál. Lokálpatrióta helyiek építették, a Bikatorok nevű homokbuckás terület második legmagasabb pontján. A toronyból jól belátni a természetvédelem alatt álló buckavidéket, jó időben pedig a teljes Kiskunságot, így várhatóan népszerű lesz a természetjárók és a madármegfigyelők körében. (P. Zs.) További hírek a BA0N.hu hírportálon PROMÓCIÓ Tudósok tanácskoztak népfőiskola Megemlékeztek neves magyar szakemberekről Újra ovi lehet a régi helyén kecskémét Előálltak problémáikkal a polgárok Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság a Lakitelek Népfőiskolán tartotta Tudomány-és Ipartörténeti konferenciáját. Neves tudósok gyűltek össze újból a tudomány égisze alatt. A rendezvény első napján szakmai kiránduláson vettek részt, a másodikon előadásokat hallgathattak, melyen ott volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is. Megemlékeztek több jeles tudósról, beszéltek a magyar bányajog történetéről és Temesvár százéves vízi erőművéről. Megegyeztek abban is, hogy folytatják szakmai munkájukat, és a legközelebbi konferencián ismét megemlékeznek a magyar származású tudósokról. Lezsák Sándor köszöntötte a jelenlévőket Sok problémát emlegettek fel a csütörtöki kecskeméti közmeghallgatáson. A fórumon kiderült az is: a honvédség tulajdonában lévő László Károly utcai üres óvodaépületet a református egyház meg szeretné venni, és újra óvodaként működtetni. A szakadó eső ellenére jelentős számban gyűltek össze a polgárok a városháza dísztermében, hogy megosszák a városvezetéssel és a képviselőkkel problémáikat. A Rendőrfaluból érkezett Kalocsámé Pulai Magdolna a Szabadka utca lakóinak és óvodájának képviseletében. Elmondta: 2006-ban kötöttek szerződést a víziközmű-társulattal a szilárd útburkolat elkészítésére. Az önrészt teljesítették, mégsem történik semmi az ügyben, érdemi információt pedig sem a képviselőjüktől, sem az önkormányzattól nem kapnak. Farkas Menyhért Gábor a Műkertváros buszmegállóinak tisztán tartását hiányolta és elmondta: rendkívül gazos és koszos a Mártírok útjának környéke. Néhány hiányzó közlekedési táblára is felhívta a városvezetés figyelmét. A polgármestert helyettesítő Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármester elmondta, hogy utánanéznek a felvetéseknek, és tizenöt napon belül érdemi választ adnak a felszólalóknak írásban. Volt, aki azt panaszolta, hogy a Halasi úti felüljáró forgalmának zaja miatt nem nem tud ablakot nyitni. Az alpolgármester válaszában közölte, hogy a zajról értesítik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t mint a felüljáró fenntartóját. A zajmérések után a lakók zajvédő falak létesítésére számítanak. Az utak minőségét több kecskeméti polgár kifogásolta - megnevezve a Széles közt, a Diófa utcát, az Akadémia körúti járdákat és a kerékpárutakat. A közmeghallgatáson jelen lévők között komoly igény mutatkozott a kerékpárosok és a motorosok kiszorítására a főtérről. ■ Gál Zita
