Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-12 / 161. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. JÚLIUS 12., KEDD 5 Minden hétre jut egy koncert szabó balázs „Addig muzsikálok, míg ki nem esik kezemből a hegedű” KULTÚRA Kecskemét főterén is többször felléptek már. Dalaikban az irodalom is szerepet kap. Jövő héten kezdetét veszi a Kodály Művészeti Fesztivál Kecskemét patinás helyszínein ismét értékes szórakozást kínál jövő héttől a Kodály Művészeti Fesztivál. A színvonalas rendez­vénysorozat helyszínei közé a kulturális és oktatási intézmé­nyek mellett a templomok és a szabadtéri helyszínek is bekap­csolódnak. A közönség július végéig - a kórusművektől az operán át, a kamarazenétől a ze­nekari hangversenyig, a komoly­zenétől a népzenén és a világze­nén át a dzsesszig - gazdag ze­nei kínálatból válogathat. Egy kis ízelítő a július 18., az­az az első nap programjából. A kulturális központban 18 órakor nyílik meg Gregor József emlék- kiállítása. A Kodály Intézetben 19 órakor Angelo Minuti kiállítá­sát láthatják elsőként az érdeklő­dők. A Piarista templomban pe­dig 20 órától Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus hangversenye lesz, vezényel Erdei Péter. ■ Kecskeméti tűzzománcok Nagybányán A kecskeméti székhelyű Tűz­zománcművészek Magyar Tár­sasága a Nagybányai Képzőmű­vészek Szövetségének meghívá­sára több mint 130 műből álló válogatást mutat be Romániá­ban, a Nagybányai Művészeti Központ kiállítótermeiben. A tárlat 2011. augusztus 12-éig lá­togatható a nagybányai művész­telepen. ■ G. Z. A pontos dátumra nem em­lékszik - a fiúk már csak ilyenek, mondja csibészes mosolyával de úgy két éve állt össze Szabó Balázs bandája, mely hamarosan harmadik lemezével ruk­kol elő. Ki a Cirókából, ki a Suhancosból vagy a tánc­házakból ismeri a kecske­méti srácot, akinek együt­tese - a népzenét a funky- val, rockkal elegyítő hang­zásvilágával, a költészet ha­tárait feszegető dalszövege­ivel - egyértelmű sikertör­ténetet futott be. Pásztor Andrea- Számunkra is meglepő, hogy ez így alakult - vallja be Balázs.- Úgy gondoltam, pár évig bizto­san csak klubokban fogunk ze­nélni, és szép lassan jöhetnek a kisebb fesztiválok. A Szeparé bisztróban volt az első nagy megdöbbenésünk, ugyanis gya­korlatilag megtelt a hely, vagyis 300-400 ember volt kíváncsi ránk. Az A38-on már három koncertünk volt, mindig több ember előtt. Budapesten elég ko­moly bázisunk lett a két év alatt, vannak, akik távolabbi koncert­jeinkre is elkísérnek bennünket. Tavaly nem játszottunk egyetlen nagy fesztiválon sem, most mindegyiken ott vagyunk. A Vol­ton és a Fishing’-en nagyon jót muzsikáltunk, de meglepő volt, milyen sokan buliztak velünk a KAFF keretében, a városházi ud­varban. Nyárra szerencsére minden hétre jut egy-két koncer­tünk, így nem unatkozunk.- Hogy’ fér bele mindez az életedbe a bábos munka, a táncházak és más egyebek mellett?- Egyre nehezebben, idén már én voltam az a színész, aki a leg­kevesebbet játszott a Cirókában. Az volt a terv, hogy már nem írok alá, aztán mégiscsak maradok a következő évadra is. Közben gó- lyalábazok is a Garabonciások­kal, így gyakorlatilag három fő munkahelyem van, közben pe­dig mindig becsúszik néhány ap­ró-cseprő úri dolog, mint a kob­zos-énekes nyári tábor vagy a táncház, a tánctanítás. Az első helyen jelenleg a zenekar áll, de rengeteg energiát leszív, hogy megszervezzem a próbákat, kon­certeket, rádiófelvételeket, amit jó lenne inkább lemezekbe, ötle­tekbe, előadásokba fektetni. Las­san tíz éve dolgozom a bábos­szakmában, nem is szeretném feladni, de most már sokkal egészségesebb lenne, ha szabad­úszóként játszanék. Rendezői vé­námat is szeretném inkább a ze­nekarban kamatoztatni, ezért is tervezek színházias estéket. Már a Suhancos formációban is fog­lalkoztatott, hogyan lehet mini­mális színházi élményt szerezni koncert alatt egy-két apró ötlet­tel, ezt szeretném továbbvinni.- Aki kicsit is elmerül dalaid szövegében, az a gyanúja tá­mad, hogy komoly küldetéssel születtek...- Minden lemezünkön volt vers, és rengeteg irodalmi uta­lásra kaphatja fel a fejét, aki fi­gyelmesen hallgatja dalainkat. Vannak, akik megfejtik ezeket, mások pedig csak elgondolkoz­nak rajta, mit is jelenthetnek, mondjuk, miért szerelmes Kun- dera a Presszó című számunk­ban. Ha csak néhány embert csap meg az irodalom szele, an­nak már örülünk. De az is elég, ha rájön, hogy a költészet meg a mai magyar dalszöveg - jobb esetben - nincs is olyan messze egymástól. Nekem mindig is része volt az életemnek az irodalom, Faludy Gyuri bácsival sokat dolgoztunk együtt (lásd Testek vonzásában című album), most viszont bele­rángattam a zenekart is az én verses ügyeimbe. Mészáros Já­nosnak és a Megadó Kiadónak hála elkészült második leme­zünk, ami letölthető, így aztán botorság lett volna kiadni. Ezért kitaláltuk, hogy legyen mellette egy Pilinszky-lemez, így azt is felvettük. Őszre tervezünk egy mocorgást: legalább a nagyobb városokban szeretnénk bemutat­ni a Pilinszky-anyagot. Nyár vé­gén kezdünk el dolgozni rajta, ki­csit a komolyzene felé vesszük az irányt A nyári hangoskodás után ez egy csendesebb, ülős tör­ténet lesz vonósokkal és sok más ínyencséggel.- Azért, ugye, jó bulikban sem lesz hiány?- Semmiképp, hiszen iszo­nyúan szeretünk mulatni. A táncházakhoz hasonló hangula­tot szeretnénk teremteni a kon­certjeinken, hogy a buli után le­hessen egy jót beszélgetni. Ez a közönségnek hála - hellyel-köz- zel - sikerült is. Azért nem sze­retném, ha trendi lenne minket hallgatni, mert akkor pont ezt veszítené el a banda. Örülök, hogy sokan szeretik a zenénket, jó lenne csak ebből élni, de nem mindegy, milyen áron. Mindig megkérdezik tőlem, és még a szüleim sem értik, hogy miért nem indultam valamelyik tévés tehetségkutatón. Én pedig ilyen­kor mindig elmondom, hogy nem szeretnék két évig zenélni nagyon sok embernek, aztán megkeseredett mikrofonhaj- hászként eltűnni a süllyesztő­ben. Én addig szeretnék muzsi­kálni, míg ki nem esik kezemből a hegedű... Kozma Orsi Quartetjével megénekelteti a közönséget Évekkel ezelőtt, még a Cotton Club Singersszel lépett fel utol­jára Kecskeméten Kozma Orsi. Örömmel vállalt koncertet a na­pokban a Múzeumkerti Esték keretében, cserébe „megdolgoz­tatta" a közönséget. A Kozma Orsi Quartet hangu­latos estével ajándékozta meg a dzsesszkedvelőket a Naiv Művé­szek Múzeumának udvarán. „Eddig a kecskeméti közönség vokálozott a legjobban nekünk” - mondta a filigrán, csodás han­gú énekesnő a koncerten. Azt is elárulta, hogy édesapja - dr. Kozma Pál szőlőnemesítő - Kecskeméten kezdte pályáját a Szőlészeti és Borászati Kutatóin­tézetben, ahol közel húsz évig dolgozott. A Kecskeméti Kulturális Köz­pont nyári koncertsorozatának második vendége volt a Kozma Orsi Quartet. Az énekesnővel Cseke Gábor zongorista, Hárs Viktor bőgős és Pusztai Csabi dobos alkotott négyest. Játszottak a tavaly ősszel meg­jelent Embrace című albumjuk- ról, emellett egy-egy vadonatúj daluk ősbemutatójával is előruk­koltak. Kozma Orsit a Geszti Péter ne­vével fémjelzett, legendás Jazz +Az együttesből ismerhette meg az ország. Az idei Szigeten ismét együtt zenélnek, hamarosan in­dulnak a próbák.- Az akkori dalok szinte belém ivódtak, de van mit átismételni, csiszolni - avat az előkészületek­be Orsi. - Péter mindig jó főnök volt, ha kellett, pátyolgatott is minket, énekeseket. Sokat tanul­tam Dés Lászlótól is, aki mindig pontosan tudta, mit akar hallani a színpadon. A nála megtapasz­talt munkabírást, fegyelmezett­séget, precizitást a saját Quar- tettől is megkövetelem. Demokratikusan működünk, mindent megbeszélünk. Van, amikor a fiúk rám hárítják a fe­lelősséget, olyankor kénytelen vagyok magam dönteni. Végül Orsi elárulta idei kon­certterveiket. - Idén leginkább csak idehaza játszunk, a tavalyi évünk volt tele külföldi fellépé­sekkel. Játszottunk Lengyelor­szágban, Németországban, Bul­gáriában, Szlovákiában, Erdély­ben. Gasztronómiai élmények­kel is gyarapodtunk, amerre jártunk, megkóstoltuk a pacalle­vest, szó szerint teszteltük. Min­denhol más volt, nálam a sepsi­szentgyörgyi volt a nyerő. ■ Popovics Zsuzsanna Kiállítással színesítették a testvértelepülés ünnepét ladánybene/ szentábrahám A látogatóba érkező erdélyi barátaiknak bemutatják majd a megye büszkeségeit is A nagyszabású ünnepségen Kolozsvárról fogadták a fővendéget, az unitá­rius püspököt a résztvevők, köztük a benei delegáció is Négytagú delegációval képvisel­tette magát Ladánybene erdélyi testvértelepülésének, Szentábra- hámnak ünnepén, az ötévente megrendezett Falutalálkozón. A nagyszabású műsor színvonalát emelte, hogy egyben a falu uni­tárius templomának kétszáz éves évfordulója előtt is tiszte­legtek. A július első napjaiban rendezett jubileumi találkozóra a testvértelepülések vendégei mellett a településről elszárma­zottak is elfogadták a meghívást. Ladánybenét Kardos Attila pol­gármester, Visontay István egy­kori polgármester, a testvérváro­si kapcsolat koordinátora, Földi Tibor katolikus plébános, vala­mint Sebestyén Imre képesleve­lezőlap-gyűjtő képviselte. A dele­gáció nem érkezett üres kézzel. Egy címeres Ladánybene-zász- lót vittek ajándékba az unitárius egyházközösségnek, valamint két tárlattal színesítették az ün­nepség programsorát. A műsorban az unitárius is­tentisztelet után a megemléke­zéseknél köszöntőt mondott Kar­dos Attila és Földi Tibor is, majd a kopjafaállítás után Sebestyén Imre két történelmi témájú kiál­lításának anyagát mutatták be. A Magyarok történelmét és a Sisi életét bemutató tárlat nagy elismerést aratott az erdélyi ven­dégek körében. A kétnapos programból a gasztronómiai finomságok sem hiányozhattak: sok ízletes szé­kely étel sorakozott az asztalo­kon mint a túrós puliszka, a ká­posztás gulyás, de emellett a benei vendégek az ökörsütésből is kivették részüket. Ladánybene és Szentábrahám között a testvérvárosi kapcsolat 1994 óta sikeresen működik, na­gyon sok barátság szövődött már a két község lakói között. Egyik évben a magyarok, másik évben az erdélyiek utaznak csereláto­gatásra. A templom évfordulójá­hoz kapcsolódó ünnepségre azonban ezen kapcsolaton kívül kaptak meghívást. Közeleg július 30-a, a ladány- benei Falunap is, melyre idén várják az erdélyi családokat. Visontay István elmondta: negy­ven vendég érkezik, akiket csalá­dok fogadnak. A helyi programok mellett idén két közös kirándu­lást terveznek. Kalocsán megte­kintik a székesegyházat, az érse­ki könyvtárt, megismerkednek a pingálás művészetével, hazafelé úton betérnek Kiskőrösön a Pető- fi-szülőházba. Ez azért is fontos az erdélyi barátaik számára, mi­vel Szentábrahám néhány kilo­méterre fekszik Székelykeresz- ' túrtól, ahol a történelmi források szerint Petőfi a halála előtti utol­só estét töltötte. A másik úti cél Szlovákia: Komáméban a Klap- ka-vár, illetve Bucson a magyar népviseletet reprezentáló babaki­állítás. Végül Ladánybenén a falu­napi programok mellett egy kü­lönleges ünnepségen is részt vesznek a vendégek: Bene hatá­rában felavatják a székely rovás­írással készített falutáblát. ■ Sebestyén Hajnalka

Next

/
Thumbnails
Contents