Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-10 / 135. szám

3

PETŐFI NÉPE - 2011. JÚNIUS 10., PÉNTEK

MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY

Fejlesztés Tegnap hivatalosan is átadták a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. új, hatezer négyzetméteres Motor/Trafo profitcenter elnevezésű termelési csarnokát. Az ünnepségen elhangzott, hogy az új egység, ahol napenergiát elektromos energiává átalakító berendezések részegységeit is gyártják, 2 milliárd 230 millió forintba került. Az elmúlt két évben 500 új dolgozóval bővült a gyár létszáma. Felvételünkön balról jobbra: Szatmáry Kristóf államtitkár, Benedikt Goldkampf, a Phoenix Mecano AG konszern vezérigazgatója, Christian Mühlethaler svájci nagykövet, dr. Nagy Zoltán, a cég ügyvezető igazgatója, dr. Zombor Gábor polgármester és Christoph Porde ügyvezető igazgató. (B. Zs.)

Ásatás monszun idején

kecskémét Az előkerült örlőkő régészeti kuriózumnak számít

■S33S9Í

Emléktáblát kap a Petőti-kutató

KISKUNFÉLEGYHÁZA Pásztor Ferenc, az első félegyházi Petőfi-kutató tiszteletére állít emléktáblát a helyi Móra Ferenc Közművelődési Egyesület június 15-én, szerdán 17 órakor a Petőfi utcában. Az emléktáblát Kapus Krisztián polgármester és Kál- lainé Vereb Mária, az egyesület elnöke leplezi le. Fellép Kiss Ákos Jenő és Olajos Mária. (V. P.)

Korlátozzák a forgalmat

Kecskemét Ma délután rendezi meg a kecskeméti Szent Imre Katolikus Óvoda gyermeknapi ünnepségét a Teleki László utcai óvodában 14 és 17 óra között. Az eddigiekhez hasonlóan most is hívtak rendőr- és tűzoltóautót a rendezvényre. Emiatt engedélyt kaptak az önkormányzattól arra, hogy lezárják a Teleki László utcát a fenti időpontban. (G. Z.)

Családi nap a Kálvárián

Kiskunfélegyháza Egyház- községi családi napot szervez a Sarlós Boldogasszony Plébánia pünkösdhétfőn, amelyet a Kálvárián tartanak. A program délelőtt 9 órakor szentmisével kezdődik, melynek keretében Szent Antal ünnepe alkalmából megáldják a gyermekeket. (V. P.)

őri . u ie

Míg aludt a család, kirámolták a lakást

baja Szerdára virradó éjszaka ismeretlen tettes a szomszéd kert kerítésén keresztül átmászva jutott be egy lakásba, ahol aludt a család. Az udvari bejárati ajtó nyitva volt. Laptopot, karórát, pénzt vitt el a besurranó, 260 ezer forint értékben. Szerdán délelőtt ugyancsak Baján egy másik családi házba szintén a kerítés átmászása után jutott be a tolvaj. Itt a nyitott fürdőszoba ablakon mászott be a lakásba, ahonnan arany ékszereket vitt el. A kár 300 forint. (M. Gy.)

További hírek a BftON.hu hírportálon

1700 évvel ezelőtt itt élt emberek nyomait kutatják a Katona József Múzeum régészei az északi elkerülő út leletmentő ásatásán, a Vacsihegyben.

Rákász Judit

______________

A k

ecskeméti északi elkerülő első szakaszán szarmata és Árpádkori települések nyomaira bukkantak a régészek. A monszunszerű júniusi időjárás miatt a feltárás hasonlít Déva várának építéséhez: amit egyik nap feltárnak, annak egy részét betemeti a menetrendszerűen érkező felhő- szakadás.- Reménykedünk a jó időben, hiszen már az elmúlt egy hónapban is sok érdekes leletre bukkantunk - mondja a vacsihegyi ásatás vezetője, Somogyvári Ágnes, a Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője. - Szarmata település feltárásán dolgozunk, amely feltételezhetően egy nagycsalád szálláshelye volt a 3- 4. században. A kis közösség időről időre - valószínűleg a föld kimerülése miatt - tovább vándorolt, majd a leletek tanúsága szerint visszatért ide. Rábukkantunk egy lakóépületre, amelynél elkülöníthető, hogyan hozták helyre és tették újra lakhatóvá a korábban elhagyott házat. Ennek köszönhetően felfejthető az idővel bekövetkezett változás.

A település két jól elkülöníthető részre oszlik. Az egyik a lakóépületek területe, míg a másik részen a gazdasági egység található. Utóbbin külső kemencék, gabonatárolók, füstölők, aszalók nyomait tárták fel. Ezek építésekor fontos volt, hogy száraz helyre kerüljenek, amelyet nem ér víz. Most szinte kivétel nélkül áll bennük a talajvíz, ami a klíma- változására vonatkozó következtetéseket is megengedhet.

Kik azok a szarmaták?

a szarmaták ókori nomád törzs volt, a szkíták közeli rokonai. Az iráni eredetű nomád nép egyes törzsei az 1. században átkeltek a Kárpátokon. A Duna-Tisza közén talált legkorábbi szarmata leAz agyagos talajba mélyített, majd kiégetett gabonatárológödrökön kívül hombárok és a mindennapokban használt kerámiák töredékeit is megtalálták. A vacsiközi leletek is arról tanúskodnak, hogy a szarmaták kiváló fazekasok voltak.

Kuriózumnak számít egy kézimalom töredéke. A gabo- naőrlést korábban őrlőkövekkel, kézi erővel oldották meg. A vacsihegyi ásatáson talált lelet viszont arra bizonyíték, hogy erre a célra létrehozott szerkezeteket is használtak, amelyek megkönnyítették az őrlést. A töredék ráadásul a szerkezet működési elvét is érthetővé teszi.

A település lakóinak gondosletek a 2. századból valók. A nomád nép az Alföldön letelepedett, földműveléssel, állattartással foglalkoztak, és élénk kereskedelmet folytattak Pannónia provincia római lakosságával.

ságára jellemző, hogy a kutakat árokkal kerítették körbe, amelybe valószínűleg sövénykerítést tettek. így próbálták megelőzni, hogy az elkóborló állatok belessenek, és elpusztulva megfertőzzék a kút vizét.

Az 1700 évvel ezelőtt itt élők szerencsésnek mondhatták magukat, hiszen a település békés időszakot tükröz. Hadakozásnak, támadásnak nem őrizték meg a nyomait a leletek.- Sírokat egyelőre nem találtunk, azonban megvan rá az esély, hiszen minden bizonnyal a település közelében temették el halottaikat - mondja Somogyvári Ágnes. - Reméljük, hogy szerencsével járunk, és a temető beleesik az út nyomvonalába, és ép sírokat tárhatunk fel. A szarmaták hagyományosan halmok alá temetkeztek. Bár a Du- na-Tisza közén ez már nem volt jellemző, a sír köré itt is árkot húztak, s az onnan kiemelt főidet ráhúzták a sírra. Ami nyom- ravezette a sírrablókat.

A feltáráson előkerült tárgyakból a restaurálást követően, leghamarabb 2-3 év múlva nyílhat kiállítás.

Nem pazarolni\ hasznosítani

nem mese, fénykép igazolja: néhány évtizede még vitorláztak a Fülöpháza közeli Kondor-tavon. Ma begyepesedett, száraz lábbal járható mezőt találni helyén, miután a múlt század nyolcvanas éveiben néhány év leforgása alatt eltűnt a nyílt vízfelület. És nem ez volt az egyetlen, egyszer csak kiszáradt vizes élőhely. A Duna-Tisza közén 1951-ben még 230 szikes tavat tartottak számon, napjainkban már csak 37-et. a ország vízgazdálkodóinak tegnapi konferenciáján az is elhangzott: a tavak kiszáradási folyamatát anno előre látták a hozzáértő szakemberek, kongatták is a vészharangot, az akkori gazdaságpolitikával szemben azonban keveset tehettek ellene.

mostanság is van min elgondolkodni. Az elmúlt 25 év alatt megtízszereződött a talaj- és rétegvíz felhasználása szűkebb hazánkban, rohamtempóban emelik ki az ivóvizet a talaj mélyebb rétegeiből. A szakemberek jó időben figyelmeztetnek: ha így haladunk, kimerülhet a ma még bőséges vízkészletünk. De vajon meghallják azok, akik tehetnének ellene?

A JAKABSZÁLLÁSI talajVÍZ-fi- gyelő kútban 1960-2008 között megközelítőleg 1-1,5 métert csökkent a talajvízszint. Nem csoda, ha kiszáradnak az épp csak termőre forduló gyümölcsfák, miután mélyre nyúlt gyökereik már nem jutnak elegendő vízhez. A szakemberek keresik a megoldásokat, máris számtalan ötletük van arra, miként hasznosítható minden cseppje a csapadéknak, a belvíznek, de még a szennyvíznek is. Jó lenne, ha legtöbbje meg is valósulna, különben egyszer az lesz fura, hogy valahá csapból folyt az ivóvíz és a Homokhátságon léteztek öntözött kertészetek.

Kilenc évtized Kilencvenedik születésnapját ünnepelte a sükösdi Szabó János. Ebből az alkalomból köszöntötte őt Tamás Márta polgármester, Bánné dr. Raffai Gyöngyi jegyző és Tamaskó Jenőné anyakönyvvezető, akik 3 gyermekével, 4 unokájával és 7 dédunokájával együtt ünnepelték a születésnapost. Szabó úr jó egészségnek örvend. Ezt bizonyítja, hogy tavasszal létráról metszette szőlőlugasát, ezzel érdemelte ki háziorvosától az „akrobata” elnevezést.

Elő rózsafüzérként járták körbe a várost

Sajtótájékoztatón foglalták össze a június 3-5. között lezajló Kecskeméti Városmisszió egyházi rendezvénysorozat eseményeit szerdán, a hírős város főterén. Mint elhangzott, a megmutatkozásnak helyet adó misszió hoza- déka között voltak kézzel foghatóak - színvonalas programok, koncertek, kiállítások a város több helyszínén -, de voltak olyan jövőbe mutató hatásai is, mint az egyházi közösségek megmutatkozása, nyitás az arra fogékonyak felé. - A rendezvényhelyszíneken több ezer ember megfordult, de nem ez adta igazi rangját, sokkal inkább a lelki töltekezést nyújtó közös együtt- létek - mutatott rá Jeney Gábor

a kecskeméti Nagytemplom plébánosa, a városmisszió főszervezője. A hívek élő rózsafüzérként járták körbe a várost, volt közös szentségimádás, örömmenet a Szent Ferenc-kápolnához, orgonakoncert a Nagytemplomban, a főtéren a Máltai Szeretetszolgálat működtetett kávéházat. A demonstráció legfőbb célja az evangéliumi parancs valóra váltása, a hit nyilvános megvallása volt, ugyanakkor a szervezők összefogása, a több tucat önkéntes együttmunkálkodásra a hitbéli egységre is jó példával szolgált. A misszió igazolta: a keresztények Ismérve, hogy szeretik egymást, ami sokak számára jelenthet lelki húzóerőt. ■ P. Zs.

Nemzetközi siker Aranydiplomával térhettek haza a kiskunfélegyházi TKIKI Művészeti Iskola klarinétosai a közelmúltban Révkomáromban megrendezett nemzetközi Beliczay Gyula Emlékversenyről. A felvételen balról jobbra: Jankovszki Sára, Tein Edina tanárnő, Trombitás Emese, Hudák Zsuzsanna és Tóth Gábor. A diákokat felkészítő Tein Edina tanárnő a legkiválóbb pedagógus díjat kapta. (V. P.)