Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-04 / 130. szám

Utazási „belügyek” Nem nagy baj, de kínos Dr. Kecsmár Ilona rovata Hogyan neveljünk boldog gye Nagyszülőnek lenni: kihívás ■ Bizony eléggé gyakori, főleg a trópusi országokba utazók köré­ben, hogy gyomor- és bélproblé­máktól szenvednek. Lehet, hogy csak néhány napig tart, de akár komolyabban is elronthatja az utazást. Valójában nem csak a trópusokon, de a mi szélességi körünkön is káoszt teremthetnek hasunkban a behatoló kóroko­zók. A hasmenéses megbetege­dések száma különösen a nyári hónapokban nő meg. Szervezetünk igyekszik azon­nal reagálni: amilyen gyorsan csak lehet, megkísérli eltávolíta­ni azt, ami megbetegíti. A hasme­nés tehát egyfajta öngyógyítási folyamat. Kiváltói többnyire bak­teriális vagy vírusos kórokozók, és ezek méreganyagai. Ha a has egyetlen, kiadós hasmenéssel le is tudja a dolgot, ám közérzetünk később is „utó­kezelést", törődést igényel: sok folyadékra és könnyű ételfélesé­gekre van szüksége (rizsostya, kétszersült). RÉGI RECEPT ma már csak kevesen ismerik, pedig biztos házi szer: a reszelt alma. TOVÁBBI RECEPTEK, gyorssegélyként: ■ Naponta 2-6 csésze áfo­nyatea, vagy rágcsáljunk aszalt áfonyát. ■ Hatásos a gyenge feketetea is (legalább 10-15 percig áztassuk). ■ Répaleves: 500 g hámozott répát főzzünk 1 liter vízben, kb. két órán át, majd pürésítsük. A pürét öntsük fel annyi vízzel, hogy 1 liternyi mennyiséget kapjunk, adjunk hozzá 1 csapott teáskanál sót. ■ Kerülni kell a zsíros, csípős, rostos ételeket és a tejet. NEM KEVESEBBET, TÖBBET! Regi tévhit: hasmenés esetén nem szabad sokat inni. Éppen ellenke­zőleg! A folyadék, lehetőleg némi sóval és szőlőcukorral dúsítva, segíti a szervezet vízháztartásának helyreállítását; megelőzhető a kiszára­dás, a komolyabb keringési zavar. Kisgyermekeknél akár életveszélyes következményekkel is járhat a hasmenés (kiszáradás!), ezért idejében gyerekorvoshoz kell fordulni. SILICEA MAGEN DARM GÉL ■ Jól bevált szer. Hatása különlegesen nagy megkötő képességén alapul, általa a méreganyagok és kórokozók jobban ártalmatlaníthatok és könnyebben eltávoznak a szer­vezetből. A tünetek enyhülése után elősegíti a megzavart gyo­mor- és béltraktus regeneráló­dását. Gyerekeknek is nyugod­tan adható! (x) A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT! / , ■ Azt tartja a népi bölcsesség, hogy nagyszülőnek lenni na­gyon hálás szerep. Hiszen míg a szülőké a felelősség, a nagy­szülőké a lehetőség, hogy „el­rontsák” unokáikat. Miben is áll ez a „elron­tás”? Legfőképpen a felhőt­len együttlétekben. A szülők elfoglaltsága következtében adódó alkalmak közös ki­töltésében, hiszen az unokák megérke­zésekor a szülők életciklusuk sze­rint még munka­képes korban, a nagyszülők már rendszerint a nyugdíjas időszak­ban vannak. Fel lehet-e készülni erre az időszakra, és ha igen, hogyan érdemes? A kérdésben ott a válasz: le­het készülni, és kell rákészülni. Érdemes rendszerezni a csa­lád eddigi élettörténetét őrző dokumentumokat, képeket, filmeket. Megkeresni a régi kedvenc mesekönyveket, az első ruhákat, az óvodai, iskolai emlékeket, az elődök életéből megmaradt családi értékeket. Újragondolni azt az idősza­kot, amikor mi voltunk ifjú szü­lők, aggódó anyukák és büsz­ke apukák. Ha ezt tesszük, könnyebben ismerjük fel, hogy mikor van ránk szükség, és mi­kor nem kell a fiatal szülőkre erőltetni törődésünket, szerete- tünket. A felkészüléshez tartozik az is, hogy tájékozódjunk a gye­rekekkel kapcsolatos újfajta szolgáltatásokról, divatokról. Nem az öltöztetés, és a gye­rekszoba berendezése a leg­fontosabb feladat, ez legyen csak a szülők öröme, bánja az ő pénztárcájuk, hanem arról kell tájékozódni, hogy a gene­rációs változások hogyan írták Érdemes újragondolni azt az időszakot, ami­kor annak idején mi voltunk ifjú szülők át a születéstől a felnevelke­désig tartó időszak szokásait, hagyományait. Milyen új táp­lálkozási, társasági szokások születtek, milyen új készségek léptek elő az intézményes nevelés-oktatás színterein? Hogyan szolgálják a kulturális intézmények a zenei, színházi örökség megismertetését? Milyen létesítmények se­gítenek felismerni az emberi élet szép­ségét, gazdagsá­gát, az épített és a természeti kör­nyezet értékeit? Ám ahogy a szülői szerepeket, úgy a nagyszülői feladatkört sem lehet megtanulni. Az alkalom, a gyakorlat érlel bennünket nagyapává, nagymamává. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ők nem öregednek uno­kájuk mellé, és még a meg­szólításban sem szeretnének a nagyik világához igazodni. Azt gondolom, nem a megszó­lítás a legfontosabb, hanem az, hogy részesei akarunk-e lenni gyermekünk szülői örö­meinek, gondjainak, unokáink életének. Ha részt vállalunk a felada­tokban, máris a helyünkre kerülünk, miáltal mi is gazda­godunk. Sokat tanulhatunk, frissülhetnek ismereteink, és benne maradhatunk a „körfo­lyamban”. Nem kívülről, hanem a legbelsőbb körből láthatjuk, hogyan változik a világ körülöt­tünk. „A kor folyam, mely visz, vagy elmerít” - figyelmeztet Madách a Tragédiában. Ah­hoz, hogy együtt haladjunk a világgal, együtt kell haladni utó­dainkkal. Osztozni az örömök­ben, a gondban. Azért, hogy békességben, biztonságban, boldogan élhessenek. Jó tanács 13

Next

/
Thumbnails
Contents