Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-03 / 129. szám

UTÓN, ITTHON Önt a tatai kistérségben! Különleges látnivalót kínál Neszmélyen a hajóskanzen, a közelben egy rendezvényhajó is várja a vendégeket lovakkal, magyar kecskékkel. A ter­mészetes életmódra nevelik-tanítják itt a diákokat Előzetes bejelentke­zés alapján látogatható, megtekint­hető itt egy Árpád-kori körtemp­lom folyamatosan épülő mása, va­lamint meg lehet kóstolni a Mátyás korabeli étkeket a Boldog-szomorú Szép Ilonkához nevet viselő foga­dóban. Újabb egy kilométert kell csak megtennünk az agostyáni ar­borétumig. A Bocsájtó-völgyben több mint harminc hektáron fe­nyők, ciprusok, cédrusok nyújta­nak feledhetetlen látványt. Tardosra érünk, ha még né­hány kilométert haladunk az arbo­rétumtól Történetét a kőbányá­szat határozta meg, a múlt szá­zadban még Tardosbánya volt a község neve. Már a rómaiak is kedvelték az itt bányászott vörös mészkövet, a „vörös márványt”. Mátyás felesége, Beatrix királynő negyvenhajónyi követ vitetett in­nen a visegrádi palota felépítésé­hez. A felhagyott kőbányák a sziklamászók számára tökéletes terepet jelentenek. A falu szülött­je Fekete Lajos Kossuth-díjas aka­démikus, történész, turkológus, akinek perzsa okmányfordításai világhírűek. Emlékszobáját érde­mes megtekinteni, valamint mel­lette a falumúzeumot is. A Ma­lomvölgyben kialakított szabad­időközpontban játszótér, több tu­ristalétesítmény szolgálja a pihe­nést. Nagyon sok a természetjáró, tájfutó, turista. Az utóbbiak közül a kitartóbbak útja a Gerecse 50 és a Kinizsi 100 teljesítménytúra ide­jén erre vezet. Vértestolna lehet a következő ál­lomás, Tardostól néhány kilomé­tert kell autózni vagy kerékpároz­ni, de legjobban az jár, aki a kör­nyékbeli hegyeken keresztül jut át ide. A falu a Gerecse legismertebb, legmagasabb hegyeiről - Nagy-Ge- recse, Peskő, Halyagos - körülzárt medencében fekszik. Vadban gaz­dagok a környező erdők, kristály- tiszta a levegő, a legkülönfélébb ki­rándulóhelyek közül lehet választa­ni. Mielőtt útnak indulnánk, érde­mes megtekinteni a római katoli­kus templomot, amelynek tornyát 1788-ban Gött Antal mester tervei alapján emelték. A tardosi úton esik útba a Mária-kápolna, amelyet 1812-ben állítottak. Naszály szintén Tatáról indulva közelíthető meg, néhány perc alatt. A településen műemlék jellegű az 1765-ben állított temetőkereszt, vala­mint a vízimalom Rákóczi úti épüle­te és a malomudvarban a téglahíd. Lassan már fél évszázada kezdték errefelé kialakítani a halastórend­szert az egykori nagy kiterjedésű mocsárvilág helyén. A madármegfi­gyelőknek paradicsomi ez a hely, lát­ható itt többek között búbos vöcsök, pajzsos cankó, kormos szerkő, vö­rös ásólúd, néha még pusztai ölyv, vagy szirti sas. Ha Kocs, akkor kocsi. Ebből a magyar kifejezésből ered a coach, a Kutsche, a coccio, a coche szó. A sorozatban gyártott szekérből ala­kult ki később a hintó. A falu köz­pontjában kiállított kocsi a maga korában forradalmi újításnak szá­mított. Három ló húzta ugróállás­ban, a jobb oldali hátsó kerék tenge­lyéhez egy rudat illesztettek hámfá- val Természetesen van kocsimúze­um is a faluban, ahol a helytörténe­ti emlékek, a múlt használati tárgyai is megtekinthetőek. Évről évre megrendezik az immár nemzetkezi hírű kocsi kocsitoló fesztivált, az idei július 9-10-én lesz. A pálya 1800 méter hosszú, szintkülönbsé­gekkel teli, a szekér 380 kg tömegű. Négyen tolják, az ötödik a rúdnál húzza és kormányozza. Tavaly hu­szonegy férfi- és két női csapat mér­te össze erejét, ügyességét. Nincs késő, még lehet jelentkezni...

Next

/
Thumbnails
Contents