Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-28 / 149. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. JÚNIUS 28., KEDD 5 A legjobbak mezőnyében aKAFF-on díjnyertes film KULTÚRA Örült szerelmi kavarodás teátrum Az operett nem múzeum - mondja Kerényi Miklós Gábor Egy díjjal több talált gazdára az utcazenész- találkozón Bekerült a legjobb európai ani­mációs rövidfilmeket díjazó Cartoon d’Or jelöltjei közé M. Tóth Éva Zenit című alkotása, mely a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (KAFF) a legjobb rövidfilm díját nyerte. A Zenit a KAFF díjazottjaként jutott a je­löltek közé, miután a kecskemé­ti fesztivál két éve együttműkö­dési megállapodást kötött a díjat odaítélő brüsszeli központú Cartoon nemzetközi nonprofit szervezettel. A Cartoon d’Or je­löltjei a szervezet partnerfeszti­váljainak győztesei közül kerül­nek ki. A Zenit hatperces, szí­nes, tárgymozgatásos és fotó­animációs technikával készült. A századfordulós képeslapok vi­lágával idézi meg az első világ­háború előtti korszakot. A gra­fikus-tervezőművészként és ta­nárként diplomázott M. Tóth Éva a kilencvenes évek közepe óta rendez animációs filmeket. A Ze­nit a Magyar Rajzfilm Kft. műhe­lyében készült. ■ M. Tóth Éva a KAFF díjátadóján Mészáros Marianna kiállítása Mészáros Marianna művész-ta­nár munkáiból nyílik kiállítás a Művész Kávézóban június 29- én, 18 órai kezdettel. A kiállítást Balanyi Károly grafikusművész nyitja meg. Mészáros Marianna művészettörténetet és rajzot ta­nít két kecskeméti középiskolá­ban, emellett fest, grafikákat ké­szít és fotózással foglalkozik. ■ Az operettszínház musical-előadásainak nézői az operettekre is kíváncsiak - mondja Kerényi Miklós Gábor Második éve, hogy a szín­házi évad nagyoperettje a Budapesti Operettszínház társulatához kötődik Kecskeméten. Tavaly a Bajadérral arattak telt há­zas, tomboló sikert a ze­nés színházak találkozó­ján, idén a legendás Csár­dáskirálynőjüket mutat­ták be a nagyszínházban. Rákász Judit Két napig pakoltak és próbáltak, hogy A Csárdáskirálynő díszle­tei elférjenek az Operettszínhá­zénál jóval szerényebb méretek­kel rendelkező kecskeméti szín­padon. Az előadásra hetekkel előre elkelt minden jegy, sőt an­nál is több. Sok nézőt az sem ri­asztott el, hogy már csak olyan hely jutott nekik, ahonnan látni nem, csak hallani lehetett az elő­adást. Ha a csillárra lehetett vol­na jegyet váltani, valószínűleg az is elkelt volna. A Budapesti Operettszínház társulata idén is komolyan vette a KOZSZT-os részvételt, és a nagyoperett mellett egy stúdió­előadást is elhoztak Kecskemét­re. Míg a nagyszínházban a 2002-ben bemutatott, s azóta Ró­mát, Amszterdamot, Münchent, Frankfurtot, Tokiót megjárt Csár­dáskirálynőt láthatta a közönség, a Rusztban a stúdiósok mutat­koztak be a Tavaszébredés című zenés darabbal.- A Csárdáski­rálynővel azt szeret­nénk megmutatni, mit gondolunk a műfajról - mondta az előadás előtt a rendező, Ke­rényi Miklós Gábor, aki éppen 10 éve irányítja az operettszín­házat. - A mi felfogásunkban az operett nem múzeum. Nem a Monarchia világának felidézője, hanem olyan színház, amelyben ÍO év eredmé­nye, hogy sok fi­atal néz operett­előadásokat. a zene és a történet egyaránt fon­tos, amely szórakoztató, ugyan­akkor gondolatébresztő, őrült szerelmi kavarodás. Az operett­irodalom legjobb darabjai ugyanarról szólnak: az ember­ről. Tehát úgy kell bemutatnunk, hogy a ma embere is érezze: róla van szó. Szeretjük Honthy Hannát és Feleki Kamillt, de mi nem úgy aka­runk operettet ját­szani, ahogy ők tet­ték. A Csárdáskirálynő könnyű­nek látszó orfeumi szerelmi tör­ténet, mely ugyanakkor szól a pénzről, a kiszolgáltatottságról, családi kötelezettségekről. Az operettszínház Csárdáski­rálynőjének főszereplői fiatalok. Tanyaszínház és két év Kecskeméten KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR « kíil- ßldön legtöbbet foglalkoztatott magyar rendező. Pályáját Kecs­keméten kezdte, ahol két éva­dot rendezett. Az ő rendezésé­vel nyitott a Kelemen László Kamaraszínház. Két évad után következett a tanyaszínház: te­herautóval járták a tanyavilá­got, maguk állították fel a szín­padot, és a megafon szavára összesereglő pár százfőnyi kö­zönség előtt játszottak. Bár volt belépőjegy, mellé mindig jutott pár tyúk és néhány tucat tojás is az elégedett közönségtől Kecskeméten Szilviát Bordás Barbara, Edvint Boncsér Gergely alakította, mindketten a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny győztesei. Bóni szerepében Kerényi Miklós Má­tét láthattuk, ugyanennek az énekversenynek a második he­lyezettjét, Stázi Danes Annamá­ria volt, az Erdély Legnépsze­rűbb Énekesnője díj tulajdono­sa. A darab története nem válto­zott, az előadás mégis sok pon­ton eltért a közismerttől.- Az operettek történetvezeté­se általában rendben van - mondta a direktor -, de az egé­szet újra és újra a ma emberéhez kell igazítani. Gábor Andor a „Jaj, cica...” szövegét 1916-ban az akkor 40-es éveiben járó Rátkai Mártonnak írta. A mi Bónink hu­szonéves, az ő szájából iszonyú­an hangzana ugyanez a szöveg. Ezért ő azt énekli, hogy „Jaj, lá­nyok nélkül élni, mondd, mit ér”. A zene és az átélhető mese magába húzza a közönséget. Prágában, Salzburgban, Buka­restben egy-egy évadra tervez­ték a Kerényi-féle Csárdáskirály­nőt, és Salzburg kivételével min­denütt túl van 4. évadán - óriá­si sikerrel. Aki szereti azokat a szabadtéri rendezvényeket, ahol nem elvá­gólagos rendben haladnak a dolgok, az remekül érezhette magát az első kecskeméti utca- zenész-találkozón. Az elmúlt hétvégén megrendezett prog­ramra az ország minden részé­ből érkeztek zenészek. A rendezvény egyik erénye a mű­faji sokszínűség volt: hallgat­tunk egymagában zenélő cite- rás bácsit, nyolcfős vonószene- kart, középiskolás próbálkozá­sokat és a profivá válás határán billegő zenészeket. A rendezvény sűrűje a Kossuth tér volt. Az első napon ezen a kis területen - a Tapintható lát­hatatlan szobor mellett, a KTV bejáratánál és a Kossuth-szobor előtt - három „színpadon” csaptak a húrok közé. Aki beállt a fókuszba, mindhárom fellépőt egyszerre hallgathatta, sőt ext­rának megkapta hozzá a város­házi harangjáték aktuális Ko- dály-dallamát is. ■ A találkozó fődiját a soproni Crazy Daisy Jug Band nyerte, a különdí- jat Lenthár Balázsnak ítélte a zsűri. Az utcazene-fesztivál egyút­tal verseny volt: a zsűri elve­gyült a közönség soraiba, így hallgatta meg az értékelésre váró produkciókat. Az ő dönté­sük alapján a 11 induló közül a 200 ezer forintos különdíjat a pécsi kocsmazenészek egyik legismertebb tagja, Lenthár Ba­lázs kapta, aki egy szál gitárral lépett fel és aratott nagy tet­szést. Az 500 ezres fődíj a sop­roni Crazy Daisy Jug Bandé lett. A jug (ejtsd: dzság) band fogal­ma a 20-as évek Amerikájában vált közismertté. Jellegzetessé­gük, hogy házilag gyártott hangszerekkel és háztartási eszközökkel (demizson, lavór, mosódeszka) zenélnek. CDJB többnyire country-bluest, a 60-70-es évek zenéit és saját számokat adott elő sajátos, „jug band”-es hangzásban. Bár eredetileg két díjat hir­dettek meg a szervezők, egy harmadik is gazdára talált: a zsűri véleménye és a közönség visszajelzése alapján a kecske­méti Karádi István lett a „Város Felfedezettje”. ■ R. J. Sikerült meglepni a francia közönséget kecskémét/ poitiers Július elejéig látható a Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása Harmincán versenyeznek a Nótás-Megasztáron Bács-Kiskun megyének akkor sem kell zavarba jönnie, ha a megszokott hungarikumok he­lyett kulturális kincseivel kell kiállnia a nemzetközi porondra. Nekünk ugyanis nemcsak fü­tyülős pálinkánk és kiváló pi­ros paprikánk van, hanem vi­lághírű kortárs kerámiagyűjte­ményünk is. Erre jó példa a Nemzetközi Ke­rámia Stúdió franciaországi kiál­lítása, melyet július elejéig lát­hat a közönség Poitiers központ­jában, a Vienne megyei önkor­mányzat épületében. A tárlatot Bányai Gábor, a megyei önkor­mányzat elnöke nyitotta meg né­pes közönség előtt május végén, s a szervezők becslése szerint mintegy kétezren látták az már első három hétben.- Nagyon pozitív visszhangja volt a tárlatnak - mondta el kér­désünkre Probstner János, a ke­rámiastúdió vezetője. - A meg­nyitó közönségét meglepte, mi­lyen csoda dolgokkal érkeztek ezek a magyarok. Sokan odajöt­tek hozzánk, és a kiállított tár­gyak eredetéről érdeklődtek. Büszkén mondtuk el, hogy a be­mutatott alkotások csupán ízelí­tőt adnak a Nemzetközi Kerámia Stúdióban őrzött, több mint 4 ezer darabból álló gyűjtemény­ből, mely 45 ország kerámiamű­vészetét reprezentálja, s - mint ilyen - páratlan kincs. A meghí­vást annak köszönhettük, hogy Vienne megye elöljárói ko­rábbi kecske­méti útjuk so­rán ellátogat­tak hozzánk, és a gyűjte­ményt látva kö­zölték: kapuik mindig nyitva lesznek a vi­lágszínvonalú alkotások előtt. Apoitiers- i kiállításon mintegy 30 alkotó - köztük a 20. századi kerámiaművészet legje­lentősebb művészeiként számon tartott mesterek - által készített műtárgyak láthatók, ame­lyek felvillantják az el­múlt harminc év kortárs hazai és nemzetközi ke­rámiaművészetének tör­ténetét. Legutóbb tavaly szep­temberben vendégeske­dett a Kecskeméten őrzött gyűjtemény Franciaor­szágban: akkor a tárlat a Nemzetközi Kerámia Akadémia kongresszu­sával egy időben volt látható Párizsban, és maga az akadémia el­nöke, Janet Mansfield nyitotta meg. Az új kiállítás több mint egy hónapon át várja az érdeklődőket Poitiers központjában. ■ Helyi Nótás-Megasztár helyszí­ne lesz szombaton Kecskemét. A Kecskeméti Nótások Baráti Köre által második alkalommal meghirdetett éneklőversenyre eddig 30-an jelentkeztek, s a ne­vezési határidő csak csütörtö­kön zárul le. A résztvevők július 2-án bizo­nyíthatják tehetségüket, mégpe­dig egy három részből álló ren­dezvényen. Szombaton reggel 8 órától zártkörű meghallgatással kezdődik a program. Ekkor a ver­senyzők a B. Tóth Magda nóta­énekes elnökletével összeülő szakmai zsűri előtt mutathatják be művészetüket. A továbbjutók - várhatóan a mezőny fele - dél­után 2 órától az Újkollégium dísz­termében, az immár közönség előtt megrendezendő magyarnó- ta-énekversenyen léphetnek fel. Valamennyi induló két hallgató­val és két csárdással készül, ame­lyek közül egy-egy nótát kell ze­nekari kísérettel előadni. A verseny helyezettjei lehető­ségek kapnak arra, hogy fellépje­nek a baráti kör szombat esti gá­laműsorán, melyen a szervezet tagjai szórakoztatják a nótaked­velő közönséget. A „Lehullott a rózsalevél” nóta­verseny fővédnöke Mák Kornél, Kecskemét kulturális ügyekért felelős alpolgármestere, védnöke Lévai Jánosné önkormányzati képviselő. Rendező Kovács János, műsorvezető Ország Ilona. ■ Sergei Isupov alkotása is látha­tó a kiállításon

Next

/
Thumbnails
Contents