Petőfi Népe, 2011. június (66. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-03 / 129. szám
4 KISKUNHALAS ÉS KÖRNYÉKE PETŐFI NÉPE - 2011. JÚNIUS 3., PÉNTEK Adományból építettek umafalat Szánkon A szeretet épít - mondják a szankiak, akik vasárnap délelőtt a helyi református templomban tartott hálaadó ünnepi istentisztelet keretében adták át a település közadakozásból épült urnafalát. A beruházás szükségességét Bazsa Mihály főgondnok ismerte fel, majd segítőket szerzett az ötlet megvalósításához. Volt, aki pénzadománnyal, volt, aki önkéntes munkájával segítette az urnafal megépítését. A tervek megvalósításában a reformátusokon kívül a katolikusok, az evangélikusok és a baptisták is részt vállaltak. - Talán nem is könnyű erről beszélni, de tudjuk, hogy a földi élet véges. Mi, reformátusok terveztük, szerveztük ezt az építményt, de nemcsak a reformátusoknak, hanem a falunak, azoknak, akik itt akarják hozzátartozójuk földi maradványait elhelyezni - mondta az avatón köszöntőbeszédében az ötletgazda, Bazsa Mihály. Az urnafal két oldala 80 fülkés. A hozzá szükséges építőanyag és a „szeretetmunka” több mint egymillió forintba került volna. Az adományozók nevét az urnafal oldalán elhelyezett márványtábla őrzi meg. ■ zsd születtek: Csillag Léna (édesanyja neve: Koncz Andrea) Klskunmajsa, Molnár Rubin (Szálas-Murgas Henrietta) Kis- kunmajsa. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kovács László és Keresztúri Andrea, Nagy István és Molnár Petra, Kertész Péter és Babarczi Aliz, Huczman Norbert és Tari Mónika. meghaltak: Pintér Károly (Kiskunhalas), Kovács Tibor Jenő (Kiskunhalas), Rázsonyi László Mihály (Bocsa), Kosa Sándorné Joó Erzsébet (Kiskunhalas), Berecki Attila (Kiskunhalas), Kiss Jánosné Dusnoki Ilona Anna (Kisszállás), Szalai László (Kiskunmajsa). Rossz ötlet az ebadó? törvénytervezet A szakemberek szerint baj lehet, ha bevezetik A halasi gyepmester már többször talált a telep kerítéséhez kötött ebeket, melyekről gazdáik lemondtak. Az ebadó hatására megnő a magukra hagyott kutyák száma? Nyilvánosságra hozta a Vidékfejlesztési Minisztérium az állatvédelmi törvény várható módosításait. Ezek közül az egyik legnagyobb vitát a köznyelvben csak ebadónak hívott ebrendészeti hozzájárulás váltotta ki, melynek hatására - a szakemberek szerint - megnőhet a kóbor kutyák száma. Zsámbóki Dóra A 13 éves állatvédelmi törvény tervezett módosításai között a kormány bevezetné az ebrendészeti hozzájárulást. A tervezet szövege szerint az önkormányzatok 2500-3000 forint között határozhatnák meg a köznyelvben csak ebadóként emlegetett hozzájárulás mértékét. Az ebadót azért vezetnék be, hogy abból fedezzék az évenkénti ebösszeírások költségeit, illetve hogy az önkormányzatok ivarta- lanítási és chipezési akciókat tudjanak szervezni a befolyt ösz- szegből - csökkentve ezzel az azonosíthatatlan, kóbor kutyák számát. A törekvés azonban - sokak véleménye szerint - fordítva sülhet el, megnőhet a forgalom a gyepmesteri telepeken. Törőcsik Dávid, a kiskunhalasi városi rendészet vezetője arról tájékoztatja lapunkat: egyre több tulajdonosnak okoz problémát a kutyák eltartása, a gazdák ugyanis mind nehezebben tudják fedezni az etetés, az oltások vagy az állatorvos költségeit. A halasi, évi 300 kutyát befogadó gyepmesteri telepet is működtető rendészet vezetője elmondja: ha bevezetik az ebadót, akkor számottevően megnőhet az utcán kóborló ebek száma.- Ha drasztikusan megemelkedik a kóbor kutyák száma, akkor a jelenlegi kapacitásunkkal nem tudjuk majd kezelni a problémát - mondja Törőcsik, aki hozzáteszi: az adó bevezetése után valószínűleg először a beoltott kutyák száma fog csökkenni, mert az emberek így próbálnak majd spórolni. Évente 24 ezer forintot költ a család 8 kutyájának oltásaira olvasónk, aki neve elhallgatását kéri, de véleményét megosztja velünk. - Főleg azért tartjuk a kutyákat, hogy megvédjenek minket a vadállatoktól és a „vad” emberektől - mondja a Halas szélén élő nő. Hozzáteszi: az ebadó miatt - noha évente így minimum duplájára nőnek a kötelező költségei - nem fogja az utcára tenni kutyáit, de fél, hogy sokan inkább eloltatják állataikat, semmint fizetnének. - Mi alapján fogják megállapítani, hogy hány kutya után kell ebadóznom? Az udvaromba nem jöhet be senki, mert az magánlaksértés - merül fel a kérdés olvasónkban, aki hozzáteszi: szerinte ellenőrizhetetlen lesz a rendszer, és sokan nem tesznek majd eleget fizetési kötelezettségüknek. A törvénytervezet szerint aki chippel látja el kutyáját vagy ivartalanítja, annak csak fele hozzájárulást kell fizetnie. Aki mindkét beavatkozást elvégezteti, az teljesen mentesül az ebadó alól csakúgy, mint az, aki men- helyről vesz magához kutyát. A hatályos törvények szerint a kutyák egyedi megjelölése, vagyis chippel való ellátása jövő év végéig minden tulajdonosnak kötelezettsége lenne, azonban jelenleg a magyar ebek csupán 5- 10 százaléka van ilyen módon regisztrálva. A beavatkozás 10 ezer forint körüli összegbe kerül. Kiskunhalason a becslések szerint 8 ezer kutya van, elenyésző részük rendelkezik egyedi megjelöléssel. Az önkormányzatok adhatnának ugyan támogatást a chipezéshez, de a jelen gazdasági helyzetben, a csökkenő normatívák mellett kisebb gondjuk is nagyobb ennél. Kisszállás polgármestere, Kis- pál István azt mondja: a falunak 65 millió forint működési hiánya van. - A gyerekekről nem tudunk gondoskodni, nemhogy a kutyákról! Lehet újabb adókat kivetni, de a lakosságnak van egy tűrőképessége, melynek már a határán vagyunk. Naponta keresnek meg családok, hogy segítsünk, mert kikötik a villanyt vagy a gázt, esetleg a kilakoltatás fenyegeti őket - mondja a polgármester, aki hozzáteszi: szerinte nem lenne rossz az elképzelés. Ha lenne munka, ha az emberek meg tudnának élni, akkor biztosan mindenki szívesen fizetné az ebadót is. ► NÉZŐPONT: 3. OLDAL ■ Kiskunhalason a becslések szerint nyolcezer kutya van. Városi oldalak a Petőfi Népében Hétfő Kedd Szerda BÁCSKA Csütörtök KECEL, KISKÖRÖS ÉS SOLTVADKERT Péntek KISKUNHALAS ÉS ICÖRNYÉKél Szombat BAJA KISKUNHALAS ÉS KÖRNYÉKE Szerkesztő: ZSÁMBÓKI DÓRA Kiskunhalas, Szllády Áron utca 5-7. Telefon: 77/523-852 Mártírokra emlékeztek kiskunmajsa A napokban tartották meg az 56-os Ifjúsági Táborban az 56-os történelmi vetélkedő országos döntőjét. A versennyel a kiskunmajsai 56-os Múzeumot megalapító Pongrátz Gergelyre, valamint az 56-os mártírokra emlékeztek. A döntőbe 11 háromfős csapat jutott be, teljesítményüket Horváth János, az Ország- gyűlés korelnöke, Kozma Huba, az 56-os Történelmi Alapítvány elnöke és Lezsák Sándor, az Országgyűlés al- elnöke értékelte. A versenyt a Makói Általános Iskola csapata nyerte, második a Makói Általános Iskola Almási Tagintézménye, harmadik a zuglói Hajós Alfréd Általános Iskola lett. Aranyat érnek a bibósok kiskunhalas A diákolimpia után a nemzetközi mezőnyben is remekeltek a Bibó István Gimnázium sportolói. A Luxemburgban rendezett ifjúsági Európa-bajnokságon fallabdában Szűcs Ákos első, míg Szűcs Liza a hatodik helyet szerezte meg. Mindkettőjüket Németh István készítette fel a versenyre. Váradi Krisztina aüétikában remekelt az országos diákolimpia döntőjében. A Katkó Andrea testnevelő és Csernák Zsolt edző által felkészített versenyző diszkoszvetésben és súlylökésben első, míg kalapácsvetésben hatodik. További hírek a BA0N.hu hírportálon FELSŐ-KISKUNSÁG DÉL PEST MEGYE KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE PBOMÓClrt Uj munkahelyek európai uniós segítséggel jánoshalama Több mint 50 milliós támogatással épült meg a csarnok Az új sorjázó gyártócsarnok Jánoshalmától 4 kilométerre épült fel A Nemzeti Diverzifikációs Program keretében összesen hat jogcímre: a vidéki települések megújítására és fejlesztésére igénybe vehető támogatásokra, a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatásokra, a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások igénybevételére, a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatásokra, a vidéki örökség védelméhez igénybe vehető támogatások és a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatásokra lehetett pályázni. A jánoshalmi székhelyű Vibralog Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatás jogcímén (8.354.01-es jogcímkódon) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában és a Magyar Köztársaság támogatásával 51 millió 187 ezer 996 forint támogatásban részesült. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében elnyert pályázati támogatást a gumitermékek sorjázásával foglalkozó cég egy új sorjázócsarnok építésére fordíthatta. A legkorszerűbb igényeknek megfelelő csarnok Jánoshalma határában, a várostól négy kilométernyire épült fel az elmúlt hónapokban. „Az új sorjázó gyártócsarnok létrehozása Jánoshalmán” című projekt 60 százalékos európai uniós támogatottAz elnyert támogatásból öt új munkahelyet tudott teremteni a Vibralog Kft. ság mellett öt új munkahelyet teremtett a jánoshalmi és a környékbeli munkavállalók számára. UJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013
