Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-02 / 101. szám

Egyszer volt, egyszer élt itt egy közösség

magóné tóth gyöngyi Tolerancia-díj a kalocsai zsidóság történetének feldolgozásáért

_______________________________*

Az idei Holokauszt emléknapon egy valaha Kalocsán élt zsidó nő versét szavalta el a Tolerancia-díjas igazgatónő

Megrendült gimnazisták vonulnak ki a kalocsai mozi vetítéséről. Az egykor Kalocsáról elhurcolt zsidóság története, az Egyszer volt című film gyakorolt rájuk ilyen hatást. Dr. Magóné Tóth Gyöngyi, történelemtanár, a városi közművelődési intézmény vezetője a napokban veheti át Medal of Valor díját, amit a téma feldolgozásáért kapott. Vele beszélgettünk.

Szűcs Brigitta Z.- Magyar-történelem szakos hallgatóként a szakdolgozatához keresett témát. Végül egy régen eltűnt kalocsai közösségről, a valaha itt élő zsidóságról kezdett anyagot gyűjteni. Valamilyen családi kötődés inspirálta erre?- Arra gondol, hogy zsidók vagyunk-e? Nem. Nem ezért kezdtem el ezzel a témával foglalkozni. Tősgyökeres kalocsaiként mindenképpen helyi vonatkozású kérdést szerettem volna feldolgozni.-Valahogy elém került ez a téma, amiről még senki sem írt. Különös apropót adott a dolognak az is, hogy a mai fiatalok közül alig néhányan tudták, hogy itt valaha zsidók is éltek. Gondoltam emellett nem mehetünk el. Egyébként pedig arra mindig is különösen érzékeny voltam, ha valakit bántanak, megaláznak.- Vonzzák a lehetetlennek tűnő küldetések?- Miért? Mert nem állt egy könyvtárnyi felhasználható irodalom a rendelkezésemre? Talán. Amikor kitaláltam, hogy erről szól majd a dolgozatom nem tűnt lehetetlennek a feladat. Akkor láttam először annak, amikor beültem a kecskeméti levéltárba és azt se tudtam, mit keresek. Három napig vakvágányon tébláboltam. Zsidó keresztleveleket, halotti bizonyítványokat

nézegettem. Már majdnem feladtam, amikor a negyedik napon előkerült a Jaross-lista, amiben fel van sorolva jó néhány név, akiket 1944. április 8-án összeírtak. Megvolt a kiindulási pont. Sínen voltam.- Jó, de hogy lesz egy szakdolgozatíróból Tolerancia-díjas főszereplő?- A záróvizsgát követően 2004-ben letettem a témát. Történelemtanárként azonban egy pályázatnak köszönhetően elutazhattam Jeruzsálembe, ami nagy hatással volt rám. 2005- ben pedig elmentem az Élet menetére Auschwitzba. Ott eldöntöttem, hogy folytatom, hogy ezt egy könyvben összefoglalom, mert erről beszélni kell. A kutatást kibővítettem. Megkerestem idős kalocsaiakat, és megkértem őket, hogy meséljenek nekem azokról az időkről, és azokról az emberekről, akiket egyszercsak elhurcoltak innen. A külföldön élők pedig csodával határos módon az érdeklődő leveleimet továbbították egymásnak. Majd jött egy e-mail Kálmán Gábortól, a kalocsai származású, ma már Los Angelesben élő filmrendezőtől is. Azt írta: készítsünk a könyv alapján egy dokumentumfilmet, és legyek én a film főszereplője. Kínomban nevettem amikor megírta, hogy úgy 80 millióba kerülne a film. Aztán mégis sikerült. 2008 májusában kezdtük forgatni a film első jeleneteit és idén fejeztük be.- Mennyien voltak, és hogy éltek a kalocsai zsidók?- Az ország fénykorában közel ezer zsidó élt itt. A kiegyezés utána a zsidóság határozta meg a várost, ők alakították ki a városképet. Békésen, feszültségek nélkül éltek egymás mellett a nem zsidó emberekkel.- Hogyan tudja ezeket a megrázó történéseket közelebb hozni a fiatalabb generációhoz?- A dokumentumfilmben látható fotókon egykori kalocsai utcarészleteket ismerhetnek fel. Látják, hogy ahol nap mint nap elmennek, egykori ott volt a gettó a Tömöri és a Szent István király utca házaiban. A marhavagonokról, a haláltáborokról azok beszélnek, akik ott voltak, hitelesítve így a történelmet. Itt, most, talán az utolsó pillanatokban. 67 évvel ezelőtt történt mindez, néhány év múlva már nem lesz kit megkérdezni. Csak a kutatás kezdete óta négyen elhunytak azok közül akikkel beszélhettem. A mai gyerekeknek meg kell tudniuk, hogy mi történt, hogy ez többé ne fordulhasson elő. A helyi vonatkozás talán mélyebb érzelmeket indít bennük.- A premier előtti kalocsai vetítésről könnybe lábadt szemű diákok botorkáltak ki.

Sok nyomasztó történetet meghallgatott a kutatás során. Sírt is?- Sokáig bírtam. Még akkor is tartottam magam, amikor arról meséltek nekem, hogy alig néhány hetes’ Csecsemőket is elvettek a szüleiktől és meghaltak a kicsik is. Sokszor megrendültem, de először akkor sírtam, amikor a zsidó temetőben tartott közös gyászünnepségen - melyre az addig felkutatott ma még élő, valaha innen elhurcolt zsidók többsége is eljött -, valaki egy csavarral megdobta az egyik New York-i résztvevőt. Ezek az emberek 65 éve nem jártak Kalocsán. Már maga a megemlékezés is nagyon megrendítő volt. Valaha volt padtársak találtak egymásra, végigfutott a hideg az ember hátán, amikor meglátták és megölelték egymást. És akkor történik egy ilyen. Rettenetesen szégyelltem magam. És egy kisszéken ülve zokogtam...- Gondolta volna, hogy van félnivalója?- Azt be kell vallanom, hogy

sokan óvtak engem ettől. Minden bizonnyal tényleg vannak is olyanok, akiknek ez nem tetszett, de a szemembe ezt soha senki nem mondta. Általában tiszteletben tartották, hogy ez Kalocsa történelmének egy fontos szelete, ami eddig nem létezett. Pedig, ahogy Romsics Imre is mondja, a 19. században Kalocsából a zsidók csináltak polgárvárost. Persze, sorsuk alakulása nem csak ezért fontos.- A There Was Once, vagyis Egyszer volt... című filmet premier előtti vetítésen tekinthették meg a kalocsai középiskolások. A premier pedig május 9-én Los Angelesben lesz. Előtte azonban átveszi a filmben bemutatott munkájáért a Medal of Valor-díjat. A szakma még nem is látta a fűmet és máris díjat kap. Hogy is van ez?- Nagy lökést adott a filmnek, hogy a rendező Kálmán Gábor megmutatta azt a Tolerancia Múzeum művészeti vezetőjének. Akkor őt annyira megrázta amit látott, hogy felvetette Gábornak: ez a tanárnő érdemes lenne erre a díjra. Amíg nem érkezett meg a hivatalos értesítő és'á’ffepülőjegy magam sent mdtam, hogy elhihetem-e.- A Museum of Tolerance által adományozott díjat május 5-én Tom Cruise és a tavalyi chilei bányaszerencsétlenség során a föld alatt ragadt bányászok utolsóként felszínre hozott vezetőjével együtt veheti át Los Angelesben. Cruise humanitárius tevékenységért, a bányászok vezetője példaértékű toleranciájáért kapja meg. Ön pedig...- Azt írták, ezt a díjat minden évben három olyan ember kaphatja meg, aki sokat tett a toleranciáért, a kisebbségekért, polgárjogi mozgalmakban tevékenykednek vagy humanitárius célokra áldoznak. Én nyilván a filmből kitűnő kisebbség iránti tolerancia miatt kapom meg.

Éjszakai forgatag A Kecskeméti Spartacus Sportkör, az Eleven Közösségi Tér és az Alapítvány a Sportoló Fogyatékosokért közösen rukkolt ki az Éjszakai Forgatag elnevezésű programmal péntek este. A Spartacus-csar-Az Ékszakai Forgatag hagyományos sportversenyei - csocsó-, asztalitenisz- és darts-bajnokság - mellett boccia-versenyt is rendeztek épek és mozgáskorlátozottak között.

nokban a közönség figyelmét előbb Boronkay Péter háromszoros Európa-bajnok, kétszeres világbajnok paratriatlonista élménybeszámolója kötötte le, majd ezt követte a kerekes székes sportolók boccia-bemutatója.