Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-05 / 104. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2011. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK KECEL, KISKŐRÖS ÉS SOLTVADKERT Népszavazást kezdeményeztek Kecelen az iskola ügyében A gyümölcsös ezerjó a nyerő SOLTVADKERT Konferencia a város zászlósboráról Tegnap arról döntött a keceli ön­kormányzat, hogy folytatja a tár­gyalásokat a Római Katolikus Egyházzal az általános iskola működtetésének a szeptemberi átadásáról. Kéri a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsát, hogy járul­jon hozzá az Egységes-Iskolából történő kilépéshez július 31-étől. A testület tagjai közül hatan tá­mogatták a tervet, míg dr. Borbényi Ilona képviselőasz­­szony ellene szavazott. De úgy tűnik, hogy nemcsak ő, de jó né­hány helyi lakos sem ért egyet az önkormányzat elöljáróival. A po­litikus nő és több polgár népsza­vazás kiírását kezdeményezte hétfőn dr. Opauszki Zsuzsanna jegyzőasszonynál. A képviselő hangsúlyozta: a hazai közokta­tás finanszírozása változások előtt áll, meg kellene várni a kor­mány döntését. Erre várnak a kiskőrösiek és a soltvadkertiek, akik az evangélikus egyháznak adnák át két iskolájukat. A hitelesítésre benyújtott kér­dés így hangzik: Egyetért-e Ön azzal, hogy Kecelen az általános iskolai ok­tatás a továbbiakban is világné­zetileg semleges, nem egyházi oktatás legyen? Infromációink szerint a jegyzőnő, akár már ma határozatot hozhat a hitelesítés­ről. A döntése ellen 15 napon be­lül lehet fellebbezni. Ha a hitele­sítést senki nem támadja meg, akkor az említett 15 nap lejárta után a népszavazást kezdemé­nyezőknek 30 napjuk van arra, hogy aláírásokat gyűjtsenek. A választásra jogosultak sZáma 7250 körül mozog. így ha a sza­vazásra jogosultak 20 százaléka támogatja a szavazás kiírását, akkor ősszel dönthetnek az ügy­ben a polgárok. Ha az aláírások száma nem éri el a 20 százalé­kot, de több mint tíz százalék, akkor az önkormányzat mérle­gelheti, kiírja-e a szavazást. Haszilló Ferenc polgármester ar­ra hívta fel a testületi ülésen a fi­gyelmet, hogy a népszavazás másfél millió forintba kerül. Ha a választók több mint a fele nem él szavazati jogával - úgy mint áprilisban a kiskőrösi lakosok az ottani népszavazás során - ak­kor érvénytelen a voksolás. Meg­jegyezte, hogy a Kecelen a helyi ügyekben a polgárok többsége nem szokott az urnákhoz járul­ni. ■ Barta Zsolt m**z hogy a borászok melyiket prefe­rálják. A kutató meglátása sze­rint, nagyobb piaci siker érhető el a könnyed gyümölcsös reduk­tív termékekkel, mint a teste­sebb borokkal. Az utóbbi évtizedek szőlőki­vágásai nem kímélték az ezerjót sem, a szakember, jelenleg 900 hektárra becsüli a termőterüle­tek nagyságát az országban. Az országban a szőlő két térségben, a móriban és a vadkertiben ter­mesztik főleg a növényt. De az al­földi városban tízszer nagyobb területen művelik a szőlőt, mint Móron. Nem túl paprikás ételek­hez érdemes a markáns savai miatt inni. A középkori királyok ihat­tak ezerjót. Ami azonban biztos: a XVTI. században terjedt el a szőlőfajta a Kár­pát-medencében, mely ma Soltvadkert zászlósborának számít. Barta Zsolt Második alkalommal rendezték meg Soltvadkerten II. Szent György Napi Borünnepet az ezer­jó ünnepel összekapcsolva. Font Sándornak, az Országgyűlés me­zőgazdasági bizottsága elnöké­nek a köszöntője után az előadók között tartott ismertetőt dr. Kerényi Zoltán, kecskeméti Szőlé­szeti és Borászati Kutatóintézet főmunkatársa, akit a szőlő erede­téről kérdeztünk. A cserszegi fűszeres, vagy az irsai Olivér elnevezésű szőlők magyar nemesítők nevéhez kap­­csolhatóak, de az ezerjó mögött kit tisztelhetünk - kérdeztük a dr. Kerényi Zoltántól. A növény, a Balkán-félsziget dél-keleti ré­széről származik, ún. pontusi szőlőfajta. De oly régóta termesz­tik nálunk, hogy hungari­­kumnak számít a Kárpát-me­dencében. Hogy mikor érkezett az első szőlővessző a térségbe, nem tudni. A szakma képviselői szerint 1600-as évekre tehető az elterjedése. Fél évszázada még több mint háromezer hektáron művelték e szőlőfajtát idehaza, azóta csökken a termőterület. A Duna borrégióban termesztették a legtöbben. Bár a közvélemény Mórhoz kapcsolja az ezerjó ne­vét, az ott készült bor eltér a kun­sági bor jellegétől, hangsúlyozza a kutató. Az ottani ökológiai fel­tételek, a feldolgozás hagyomá­nyai eltérnek az alföldi tradíciók­tól. A síkvidéken kétféle, köny­­nyedebb reduktív készítésű vé­konyabb italt, illetve egy késői szüretelésű, a fajta jellegét job­ban hordozó testesebb bort is elő lehet állítani ugyanabból a sző­lőből. A fogyasztói ízléstől függ, Több borrend küldöttei, vállalkozók környékbeli borászok vettek részt a szakmai konferencián A szárazság nem veszélyezteti a szőlőt A soltvadkerti pálinka sikere Gyulán somogyi László hegybíró el­mondása szerint, Soltvad­kert környékén eddig úgy 70 milliméternyi csapadék esett. Ez ugyan kevés, de a szőlő­ket nem veszélyezteti a szá­razság. Az altalaj ugyanis nedves, onnét bőven jut ele­gendő vízhez a növény. A vá­rosba a borkészletek az egy évvel ezelőtti időszak harma­dára estek vissza. Sokan nem szűrték be, mert jobban jártak, ha eladják a fürtös gyümölcsöt. Jelenleg 350 hektáron termesztenek ezer­jót, 3,5 telepítenek a vadker­tinek. Olaszországban vagy Fran­ciaországban a pincészetek rövid italokat is gyártanak. Ez a divat Magyarországon is elterjedőbenvan, egyre több borászat készít, irsaiból, cserszegiből, vagy törkölyből pálinkát. A vad­kerti Font Gábor tavaly kifő­zetett irsai szőlőjéből készí­tett pálinkája a nemrég megrendezett gyulai XIX. Magyar Országos Pálinka - és Törkölypálinka verse­nyen a Gyümölcspálinka - főzök Egyesületeinek Orszá­gos Szövetsége különdíját nyerte el. Városi oldalak a Petőfi Népében Hétfő FELSŐ-KISKUNSÁG DÉL-PEST MEGYE Kedd KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szerda BÁCSKA Csütörtök KECEL, KISKÖRÖS ÉS SOLTVADKERT Péntek KISKUNHALAS ÉS KÖRNYÉKE Szombat BAJA-----­KECEL, KISKOROS ÉS SOLTVADKERT Szerkesztő: BARTA ZSOLT Kiskörös, Árpád utca 2. Telefon: 78/513-644 Kijavították a külterületi utakat akasztó A napokban tizen­öt traktorral, három rakodó- és egy útjavító géppel, mintegy 30 kilométernyi külterületi utat javítottak meg a helyi vállalkozók és gazdák. A gazdakör, a hegy­község és az önkormányzat fogott össze. A munkák csak 900 ezer forintba ke­rültek. A megbízóknak csak a gépi órabért és a gázolajat kellett téríteni. Nyilazás régi magyar íjjal bocsa Bárki kipróbálhatja hogyan is lőttek a középko­ri elődeink a magyar íjjal. Jövő vasárnap 16 órakor Bócsán az iskola mögötti parkerdőbe várják az ér­deklődőket. Hiába hizlalta, elhajtották a birkákat soltvadkert Egy 39 éves lakos külterületi üzemének hátsó udvarából hajtott el egy bűnöző tizenegy birkát. A gazember félmilliós kárt okozott a lopással, a kerítés kijavítása 30 ezerbe kerül a károsultnak. Ma még tart a lomtalanítás KISKŐRÖS Ma 7-16 óra kö­zött a Petőfi és a Dózsa György út által határolt vá­rosrész Kecel felőli részén még elszállítják a lakossági hulladékot. További hírek a BAON.hu hírportálon A szakmunkás-bizonyítvány a zsebükben Kiskőrös A Petőfi-középiskola diákjai jól szerepeltek Németországban Nem csak idehaza, de egy nem­zetközi diákborász-versenyen is megállta a helyét a kiskőrösi Pe­tőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola két diákja. Gyurján Attila és Kiss László márciusban Villányban rende­zett Szakma Kiváló Tanulója versenyen második, illetve ne­gyedik helyezést ért el. Az országos eredményeik alapján már akkor megszerez­ték a szakmunkás-bizonyítvá­nyaikat. A múlt héten egy nem­zetközi versenyen vettek részt Németországban a Würzburg­­tól nyolc kilométerre fekvő Veitshöchheimben, amely szak­iskolájában 13 európai ország 58 versenyzője mérte össze a Gyurján Attila, Szűcs Sándor felkészítő tanár és Kiss László felvételünkön tudását. László a 26. míg Attila 30. helyet szerezte meg. A kor­határ 25 év volt, ami azt jelen­tette, hogy több olyan induló is akadt, akik magasabb képzett­séggel, s jóval több szakmai ta­pasztalattal rendelkezett. Szűcs Sándor felkészítő tanár elmondta: a kinti borászatok technológiai felszereltsége kor­szerűbb, mint a hazai pincésze­teké. A fiúknak a gyakorlati fel­adatok megoldása során néha improvizálni kellett, mert olyan berendezésekkel is találkoztak, amelyek idehaza még nem is­mertek. A diákok felkészítésében Szűcs Sándor mellett Filus Já­nos is részt vett. ■ B. Zs. Kiskörös Baleset- és bűnmegelőzési napot rendezett a kiskőrösi rendőr­­kapitányság a város óvodásainak a település főterén. A kicsik beülhettek a rendőrautóba, megnézhették hogyan használják a bilincset, láthatták akcióban a nyomozókutyát. Majd Lovasi Attila kapitány, emléklapok át­­nyújtása során ajándékokkal lepte meg az óvodásokat. Felvételünkön a nyomrögzítést mutatja be a rendőrség munkatársa.

Next

/
Thumbnails
Contents