Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-27 / 123. szám
2011. MÁJUS 27., PÉNTEK 7 AZ ORBÁN-KORMÁNY EGY ÉVE mérlegen Munka, otthon, család, egészség, rend: ezek voltak a kormányprogram jelszavai. Ma már látszik, a célokat nem egészen az alapelv, hanem konkrétan a pénzszűke szabta meg. ZAKLATOTT IDŐSZAKON VAGYUNK TÚL r r VARATLAN LÉPESEKTŐL A KISZÁMÍTHATÓ GAZDASAGPOLITIKA FELE Újszerű, de legalábbis sajátos gazdaságpolitikai lépések jellemezték az Orbán Viktor vezette kormány gazda- 450 ságpolitikájának egy évét. Mindez látszott a piaci reakciókon is. jumus augusztus szeptember február március 2010. jún. 4. 2010. jún. 8. 2010. júl. 17. 2010. szept. 8. 2010. okt. 3. 2010. okt. 13. 2010.nov.24. 2011. jan. 1. 2011. febr. 4. 2011. márc. 1. 2011. ápr. 13. 2011. ápr. 18. 2011. máj. 24. A göröghöz haAz első, 29 A kormány Magyarország Papírforma szeA második akcióA magán-nyug-Magyarország 250 milliád forinMatolcsy György ’ A kormány beA parlament Az állam kivásonló államcsőd pontos akcióterv, megszakítja a vállalja, hogy rint a Fidesz terv: ágazati váldfjpénztári tagok a médiatörtos költségvetési ismerteti a Széli nyújtja a részletes megszavazza az sárolja az orosz veszélyéről benne az egykultárgyalásokat 2011-ben 3 szágyőzelmét ságadók, a maelveszíthetik vény miatti tartalékalapra Kálmán-tervet. Az reformterveket új alkotmányt. Szurgut tulajbeszél egy fórucsos jövedelemaz IMF-fel zalék alatt lesz hozzák az öngán-nyugdíjpénztáállami járandósáviták kereszttesz javaslatot intézkedéscsomag tartalmazó Az alaptörvény donrészét a mon Kósa Lajos adó és a pénza GDP-arányos kormányzati ri befizetések átgukat - javasoltüzében átveMatolcsy György a nyugdíjrendszer konverjövő januárban Mólban Fidesz-alelnök ügyi vállalkozáhiány választások irányítása, a ja a kormány szi az EU-elátalakítását, a jutgenciaprogramot lép hatályba sokra kivetett küPPP-beruházások nökséget tatások szigorítáBrüsszelnek lönadó felfüggesztése sát irányozza elő VTrCRAFIKA Forrás: VGtftoűftés Nyugdíjpénzek kvázi államosítása, különadók borzolták a kedélyeket a második Orbán-kormány első évében. AS/VG-összeállítás Orbán Viktor miniszterelnök és pénzügyminisztere, Matolcsy György is előreszeretettel beszélt innovatív gazdaságpolitikáról a kormányváltás óta eltelt egy évben. Nem kétséges azonban, hogy az utóbbi egy év legkomolyabb, egyúttal leghevesebb vitákat kiváltó kormányzati lépése nem strukturális reformterv, hanem a magánnyugdíjpénztárakat érintő szabályozás radikális átalakítása, a korábbi reform visszafordítása volt. A tb-törvény módosításával azt helyezte kilátásba, hogy a második nyugdíjpillérnél maradók időskorukban csak az innen származó jövedelemmel számolhatnak, állami nyugellátással nem. Biztosra vehető, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok viszszatérésében komoly szerepe volt ennek a fenyegetésnek, hiszen a tb-rendszer reformjáról azóta sem tudni részleteket. A másik slágertéma a különadók. Először a bankokra, majd az energiaellátó, kereskedelmi és távközlési cégekre róttak ki válságadókat. A kormány sem tagadta, ez brutális terhet ró az ágazatokra, ám a büdzsé egyensúlya javításához szükség volt rájuk. A második Orbán-kabinet ugyanis arra számított, Brüsszel rábólint a hiány átmeneti eleresztésére. Miután erről az Európai Bizottság hallani sem akart, szükség volt egy B tervre, amelyben a meglehetősen szokatlan húzások is szerepeltek. Munka a Fidesz választási ígérete volt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt. A cél érdekében az elmúlt egy évben a kabinet több intézkedést hozott, amely az inaktívakat a munkaerőpiacra kívánja visszaterelni, és további lépések várhatók ezen a téren. Az egyik első volt ebben a sorban a közfoglalkoztatás új rendszerének kialakítása. A január elsejétől élő rendszerben a korábbiaknál jobban támogatják a közfoglalkoztatottat alkalmazó magáncégeket, a juttatott segélyeket pedig feltételhez - közmunkához vagy tanuláshoz - kötik. A SZÉLL KÁLMÁN-TERVBEN foglaltak szerint a jövőben az állam felülvizsgálja a rokkantnyugdíjasok jogosultságát, és közel 100 ezer embert újra munkába állítana azok közül, akik valójában munkaképesek. A jövőben a tervek szerint csökkenne a munkanélküli-ellátás időtartama is, a jelenlegi 270 napról 90 napra, amely Európában a legrövidebb ellátás lenne. További terv, hogy visszamenőleg eltörölnék a korkedvezményes nyugdíjakat, és az 57 évnél fiatalabb rendvédelmi dolgozókat újra munkába állítanák. ta EDDIG MEGTETT LÉPÉSEK egyelőre nem emelték az aktívak számát, a megvalósult és tervezett lépések viszont komoly társadalmi feszültségeket okoztak az érintett csoportokban. Otthon A kormánytagok egyértelművé tették, hogy erősíteni kívánják az állami szerepvállalást a közélet különböző területein, így a gazdaságban is. A Széli Kálmán-tervben hozta nyilvánosságra a kormány azt a szándékát, hogy befagyasztaná a lakossági rezsiköltségeket, és hosszabb távon új alapokra helyezné az árképzést. Az egyik elképzelés szerint a hosszú távú szerződések helyett a piacon éppen olcsóbb forrásból jutna a lakossághoz az energia, ám ezt az előnyt kötelezően érvényesíteni kellene a szolgáltatóknak az árakban. Ennek részletei kidolgozás alatt állnak, ám egyes szakértők bírálták az elképzelést. AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS erősítése volt a célja annak a tranzakciónak is, amelynek során az ország megvette a orosz Szurgutnyeftyegaz • 21,2 százalékos Molrészvénycsomagját. Orbán Viktor a lépést stratégiai jelentőségűnek minősítette, mondván, az jelentősen erősíti az ország energiabiztonságát. A KORMÁNY szándékai ellenére nem született meg viszont a devizahiteleseket megsegítő program. Háttérinformációk szerint a probléma kezelésének egyelőre csak az alapelveiben értenek egyet a bankok a kormánnyal, megegyezésről nincs szó. Mindezt erősíti, hogy a bejelentés a részletekről már többször elmaradt. Család már ma is bizonyosnak tűnik, hogy a magyar adópolitikában 2010-et a családtámogatás jelentős bővítésének éveként fogják emlegetni a jövőben. Egy gyermek után tíz-, kettő után húsz-, három esetén pedig akár százezer forintos kedvezményben részesülhetnek a családok. Ennek ellenére az utóbbi hónapok inkább az alacsonyabb keresettel rendelkezők nettó bérének csökkenésétől voltak hangosak: az adójóváírás szűkítésével ugyanis egészen havi bruttó 290 ezer forintos jövedelemig a korábbi 17 százalékos adókulcs 16 százalékra csökkenése és a magasabb szja-kulcs megszüntetése ellenére valamelyest apadtak a nettó keresetek az idén 2010-hez képest. ami az időskori ellátásokat illeti: a nyugdíjak terén kilátásba helyezett szigorításokról - elsősorban a rokkantellátások és a korkedvezményes nyugdíjak világában - fokozatosan születnek meg a jogszabály-módosítások, általában az érintettek heves tiltakozásától kísérve. A Széli Kálmán-terv már az idén 12 milliárd forintnyi megtakarítást remél e lépésektől, ez az összeg jövőre 93 milliárdra, 2013-ban pedig 129 milliárd forintra emelkedik. Ez utóbbi túlnyomó része, évi 117 milliárd a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatából származik majd a kormányzati tervek szerint. Egészség AZ EGÉSZSÉGÜGY JÖVŐJE a gazdaság beindulásán és szakma együttműködésén múlik - mondta egy évvel ezelőtt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Ám a pénzbe nem kerülő azonnali intézkedésként megszüntették az Egészségbiztosítási Felügyeletet és a patikaliberalizációt, felfüggesztették a gyógyításhoz előírt, de teljesíthetetlen tárgyi és személyi minimumfeltétel-rendeletet, eltörölték a rezidensek négy évre szóló „röghöz kötését" és az átlagosnál több receptet felíró orvosokat sújtó „korbácsrendeletet”. társadalmi vita után kidolgozták a hamarosan kormány elé kerülő, az ágazat strukturális átalakításáról, az új betegútszervezésről szóló Semmelweis-tervet, amely megerősíti az alapellátást, és várhatóan több kisebb kórházat ápolási és rehabilitációs intézménnyé alakít. Ám változtatás a Széli Kálmán-tervtől függ, ami a korábbi években kivont 235 milliárd után, a gyógyszercégek extraadóztatása miatt újabb 120 milliárddal csökkentené az ágazatpénzét. A forráskivonás végigfut a teljes ágazaton, így az ígéretek ellenére nem priorizált az egészségügy, a jelenlegi 4,4 százalékos GDP-részesedése 3,9-re csökken. A 100 208 havi átlagos nettó kereset itt a legalacsonyabb a közszférában, ezért drámai az orvoselvándorlás. Rend BÁR PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter azt ígérte, hogy két hét alatt rend lesz az országban, jelenleg már az is eredménynek számítana, ha a kormány nem veszne össze végzetesen a rendészeti dolgozókkal. A gazdasági ügyekben annál nagyobb a szigor: Papcsák Ferenc elszámoltatási biztos és utóda, Budai Gyula a korábbi időszak több korrupciógyanús eseményét is vizsgálta, de vádemelésekig még nem jutottak el. néhány hónapra bekerült a jogi fogalmak közé a jó erkölcsbe ütköző végkielégítés. A korábban a közszférában a vezetőknek kifizetett, 2 millió forint feletti összegekre 98 százalékos adót vetettek ki, de az Alkotmánybíróság kétszer is visszautasította ezt az elképzelést. Végül csupán a 2010-es végkielégítések után kell különadót fizetni, s az (eddigi) utolsó elfogadott törvényszövegben sincs szó erkölcsről, csupán az összeghatárt jelölték ki. nem bántak kesztyűs kézzel a szocialista kormányok egyik leginkább kedvelt befektetési formájával, a PPP-vel sem. A magán- és a közszféra együttműködésén alapuló finanszírozási rendszerben nem indult el több beruházás, s a korábbiakat is leállították és felülvizsgálták. Tervben van a magánfelek kivásárlása is, de ennek anyagi vonzatai még bizonytalanok. 2010. szeptember 8. Brüsszel elvárja a 3 százalékos hiánycélt 2010. november 24. A nyugdíjrendszer második pillérének leépítése A magyar állampapírok biztosítási díja (CDS-felár) (5 éves dollárkötvényre, bázispont, jobb skála) 2011. április 13. Az aktualizált konvergenciaprogram 2010. június 4. Államcsődről beszél Kósa Lajos 2010. július 17. Megszakadnak a tárgyalások az IMF-fel Az euró árfolyama (forint, bal skála) 2011. március 1. A Széli Kálmán-terv ismertetése
