Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-23 / 119. szám

■■NBHHMBMSHnSKHHP '.«& masamm mm Fájdalomcsillapítás absztrakt művekkel novák Tibor A mélylila és a napsárga színek a képen az együttérzést fejezik ki „Én ehhez nem értek!” - mondjuk ezt akkor, ha az absztrakt művészet egy olyan darabját szemlél­jük, amelyen millió szín és ecsetvonás van - egy­fajta rendetlenségnek tű­nő harmonikus rendezett­ségben. Novák Tibor miskei festővel és szob­rásszal az alkotásokhoz való viszonyulásról, a festmények valódi üzene­téről, az együttérzés képi megjelenítéséről is be­szélgettünk budapesti ki­állítása apropóján. Szűcs Brigitta Z.- Grafikáiból és szobraiból ki­állítás nyílt a budapesti 1000 Tea Teaházban. Messzire ment Miskétől. Messzire is jutott?- Bemutatkozni a Váci utcában jó! Nem mindig ismertem fel vagy akartam felismerni a kiállí­tásokban rejlő lehetőségeket, de ma már látom, micsoda élmény és alkalom. Messzebbre visz, mint gondoltam.- Nei^pkajta felismerni? Ezt hogy érti?- Régen nem nagyon állítot­tam ki. Nem is igazán volt rá szükségem, viszonylag hamar el­vittek mindent, amit készítettem. Aztán 1999-ben voltam Ázsiában, utána dőlt belőlem az „Ázsia-il­­lat” és az ázsiai témájú művek. Épp ez idő tájt kerültem fel Pest­re a páli nyelv és a fordítások kapcsán. Amikor elkezdtem kiál­lításokat rendezni, egészen más­fajta sikerélményt tapasztaltam meg. Elsősorban ugyan magunk­nak alkotunk, de ha egy mű kész, akkor az a világé. Vagyis fontos­sá válnak a világ visszajelzései. S bár Kalocsán és környékén is van kulturális élet, azt azért idő­vel éreztem, hogy innen ahhoz tovább kell lépni, hogy megis­merjenek. És erre - akár tetszik, akár nem - Budapest egy alkal­mas hely. Egyik barátom mondo­gatta: muszáj mutatkozni, „kitör­ni”, különben megra­gadsz, és egyébként elfe­lejtenek mint alkotót.- A szülei hatására so­káig zongorázott, és mi­vel „komoly” pályára szánták, építésznek ment. Végül mégis a te­ológián kötött ki. Sőt az­óta filológusként is dol­gozik. Mint azt az imént már említette, szanszkrit és páli szö­vegeket, kéziratokat ol­vas, szutrafordítását pe­dig megjelentette a ka­locsai főszékesegyházi könyvtár. Pálfordulás vagy csak vargabetű?- Én azt azért nagyjá­ból mindig tudtam, hogy mi érdekel, mit akarok csinálni. Vagyis inkább vargabetű volt ilyen szempontból az építészet. Közben kiderült, hogy vi­szonylag könnyen bánok a délkelet-ázsiai nyelvek­kel. Az évek során több ilyen munkám volt már. Többi közt a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum páli nyelvű khmer pálmalevél kézira­tait szakvéleményeztem. Alkotás közben. Olykor évekig készül egy szobor.- A legutóbbi munkája mi volt?- A budapesti Angkor Alapít­vány kért fel egy kambodzsai kő­felirat lefordítására, 130 verset véstek a kő szélére szanszkrit nyelven.- Mennyi időt vesz igénybe egy ilyen?- Erre egy teljes év ráment.- Szobrászként Thaiföld és Sri Lanka klasszikus művészetét idéző Buddha-szobrok kerül­nek ki keze alól. Itt - a miskei bambuszligete tövében - ja­pán teát szürcsölve befészkeli magát az ember agyába a gon­dolat, hogy buddhista lett. Vagy „csak” az életmódját hat­ják át a buddhista gondola­tok? ,- Több mint húsz évvel ezelőtt merültem el először Kant, Nietz­sche és Heidegger műveinek ta­nulmányozásában. Vallásfilozó­fiai stúdiumok, keleti művésze­ti és nyelvi tanulmányok, orto­dox és buddhista kolostorok köz­vetlen tapasztalatai hívták végül elő belőlem a mészkőből, ho­mokkőből és terrakottából ké­szülő, meditációba mélyedt ar­cokat és alakokat. Buddha-ábrá­­zolással ennyire mélyen - tudo­másom szerint - Magyarorszá­gon csak ketten foglalkozunk.- Vagyis megismerte a vallást, hitt benne, és az életmódjává tette.- Valójában igen. A festmé­nyeimet jórészt a magam kedvé­re alkotom. Sokáig úgy éreztem, legszívesebben mindet megtar­tanám magam körül, társaim­ként a meditációban. Talán ezért is kerültem a kiállkótermeket.- Korábban festményeinek visszatérő témája volt az eső­áztatta trópusi táj párafüggö­nyén átderengő sztúpa, az angkori templomok lebegő szüuettje, a megvilágosodott Buddha fényt sugárzó alakja. Mostanában szívesen fest nonfigurális képeket. Pasztell­­jeivel filozófiai tartalmakat visz a vászonra. Elmélkedései tükrei ezek, de az ilyen alkotá­sok üzenetei „átjönnek” a láto­gatóknak?- Ezeken az új képeken már érződhet egy másfajta tapaszta­lás, az új művészi eszközök fel­fedezésének öröme. Fontosak to­vábbá bizonyos értékek. Az úgy­nevezett absztrakt képeknél len­nie kell egy mögöttes tartalom­nak, különben mi az, amit abszt­­rahálunk...? A Karuna címet vi­selő képem alkotásakor hosszú ideig csak „merengtem”, majd hetekig rakosgattam egymás mellé a színeket, míg összeállt a mondandó.- Mit kezdhet egy művész azokkal, akik eleve azt mond­ják: ehhez én nem értek.- Az én üzeneteimet a látoga­tók többnyire megértik. De úgy hiszem, az sem baj, ha nem ugyanaz a húr pendül bennük, mint bennem. A művészetnek pont az a lényege és a csodája, hogy mindenki ért hozzá. Csak mindenkinek befogadónak kel­lene lennie.- Jó, de mi a módszer? Üljön és nézze? Fantáziáljon arról, amit lát?- Első körben elég, ha leg­alább nem tiltakozunk. Le­ülünk, megnézzük. Hagyjuk, hogy a gondolataink elcsitulja­nak. Ezzel máris befogadóbbá válunk. Először elég, ha megad­juk magunknak a lehetőséget, hogy az a húr belül megpendül­­jön. A viszonyulás a fontos. Ha hagyjuk, hogy a szemeink „le­geljék" a látványt, gyönyörű dol­gokat láthatunk, de ehhez hagy­nunk kell szárnyalni a fantázi­ánkat.- Térjünk vissza egy kicsit a kezdetekhez. Hogyan kerültek az alkotások a teaházba?- Évek óta az 1000 Tea Tea­házban veszek teákat. Január­ban úgy mentem vásárolni, hogy volt a hónom alatt néhány pittkrétás rajzom, amit máshová vittem, de megmutattam ott a tulajdonosnak. Megkérdeztem, hogy mit szól hozzájuk, és ki­­rakhatnék-e néhányat az Ázsiá­val kapcsolatos képeimből.- Erre ő?- Azt mondta, ne csakiegy fa­lon! Legyen egy rendes kiállítás. Nagyon örültem neki. A Váci ut­ca hömpölygő tömegéből kilépve egy kapualjban a béke szigetére jutunk. Egy kapu és a teaház aj­taja átvisz egy csendes, higgadt világba. Igényes, ugyanakkor szép számmal látogatják fiata­lok vagy az én korosztályomból azok, akik másféle nyugalomra vágynak, mint amit az utcazajos kávéházi terasz adhat. Kiváló hely egy kiállításnak. Néhány galériában és a Sambhala Tibet Központban is megfordultam már az alkotásaimmal, egy ideje azonban a galériákat is nehezen tartják fent. Viszont ha valahol kiteszi az ember néhány képét, ahová rendszeresen járnak em­berek, azt azok is befogadhatják, akikhez a kiállítás hangja nem jutott el. Súlyos balesetet írt elő a nyílt nap forgatókönyve baja Két autóból mentették a „sérülteket” a mentők és a tűzoltók Érmek százai cseréltek gazdát tegnap Baján Szombaton nyílt nap volt a ba­jai mentőállomáson. Megren­dezett baleseti helyszínen te­vékenykedtek a mentők és a tűzoltók. Vijjogó szirénával ér­kező mentőautó, majd a tűzol­tóautóból kiugráló lánglova­gok érkeztek egy karambol­hoz. Frontálisan ütköző autó­ból kellett kimenteniük a sé­rülteket. Egyiküknek súlyos gerincsérülést írt elő a forgató­­könyv. A tűzoltók lángvágóval, fogókkal vágták, fűrészelték a kis autó ajtaját, háttámláját, hogy kiszabadítsák a fiatal lányt, akit a mentők részesí­tettek ápolásban. Reményi László, a bajai men­tőállomás egyik munkatársa azt mondta, évente úgy tíz eset­ben tapasztalnak hasonlót, de egy-egy ilyen baleset ma is megrázó számukra. A programok szombaton 9- től 16 óráig zajlottak. Volt vér­adás, szűrővizsgálatok, egész­séges ételek kóstolója. A részt­vevők megnézhették a men­téstechnikai eszközöket és részt vehettek életmentés-ok­tatáson is. Sőt a biztonságtech­nikai eszközöket ki lehetett próbálni. Délelőtt 11 órakor és délután 3 órakor pedig men­téstechnikai bemutatót, bal­eseti szimulációt láthattak a tűzoltóság és az egyik biztosí­tó támogatásával. ■ R. R. A gerincsérült szállítása különösen nagy óvatosságot igényel Óriási érdeklődés mutatkozott az éremgyűjtők nemzetközi ta­lálkozója iránt, amit tizennyol­cadik alkalommal rendeztek meg vasárnap a bajai Belvárosi Közösségi Házban. A nemzet­közi dél-dunatáji éremcsere-ta­­lálkozóra az ország távoli pont­jairól, sőt külföldről is érkeztek éremgyűjtők. Hegyi Kálmán, a bajai éremgyűjtők vezetője érté­kelte a rendezvényt.- A rendezvény igen sikeres. Több mint 100 asztalnál cserél­hettek, vásárolhattak az érmek kedvelői. Van, aki római kori ér­mét, mások Árpád-házi pénzt kerestek. Több ezer forint érté­kű érméket éppúgy csereberél­tek, mint forintost. ■ R. R.

Next

/
Thumbnails
Contents