Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-14 / 112. szám

6 2011. MÁJUS 14., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2011. május 13-án 23550 Előző napi oi con záróérték: 23367 j Változás: -0,13% Záróérték: 23338 Nyitóérték: 23401 15.30. a Ne* Yorki -P2^ tőzsde nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Danubius UMSÓárftú Változás (%) 3 795 2,01 Millió Ft 1 Raba 795 1,79 5 Fotex 385 1,04 4 Pannergy 892 0,79 9 ANY 750 0,53 2 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Synergon Mohó ár (Ft) Változási) 426 -2,06 Millió Ft 4 Emasz 20 000-0,79 4 Richter 36 500-0,73 1074 E-Star 12 155-0,36 19 Mtelekom 540-0,36 1201 A BUX index az elmúlt napokban 23 900 71 finn 23 783 23700 23 600 23 23 500 23 400 23 300 23 200 23712 23 628 6,1 23 614 23 367 ' 05.05 05.06 05.09 05.10 05.11 05.12 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.13.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 55 000 MALMI BÚZA 2011. augusztus 55000 TAKARMÁNYBÚZA 2011. augusztus 48500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 61350 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 110000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. május 13-án 1€ 1$ 1CHF f i i 266,85 Ft 186,31 Ft 211,16 +0,61 Ft-1,33 Ft-0,43 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.13.) Vételi Eladási | Budapest Bank 258,61 274,61 CIB Bank 255,91 277,23 Citibank 255,96 277,30 Erste Bank 259,33 274,27 FHB Bank 259,06 274,54 K&H Bank 259,14 274,08 MKB Bank 260,15 273,49 OTP Bank 260,13 273,47 Raiffeisen Bank 261,12 272,86 2,4 százalékkal nőtt a GDP A KSH és az Ecostat gyorsbecs­lése alapján a bruttó hazai ter­mék (GDP) 2,4 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 2,3 százalékkal nőtt az első negyed­évben az előző év azonos idősza­kához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított ada­tok szerint az előző negyedév­hez képest 0,7 százalék a plusz. Elemzők is 2,4 százalékos éves növekedéssel számoltak, ez 2006 vége óta a legjobb adat, az ezt megközelítő 2,3 százalékos gaz­­daságiteljesítmény-j avulást is csak 2008 második negyedé­vében regisztráltak. ■ Kell nekünk ez a termálvízkincs? földhő Megsokszorozzák a geotermikus energia felhasználását néhány éven belül Kiváló adottságai vannak Magyarországnak a geoter­mikus energia hasznosítá­sára, de a fogyasztók alul­informáltak, és az állam sem dotálta eddig megfele­lően az elterjedését. Éber Sándor Ambiciózus vállalás a kormány­zat részéről, hogy aüg tíz éven belül megötszöröződhet a geo­­termális energia és a földhő hasznosításának mértéke, és ennek szakmai oldalról nézve meg is van a fedezete - nyilat­kozta lapunknak a Magyar Mér­nöki Kamara geotermikus szak­osztályának elnöke. Tóth Anikó Nóra kiemelte: Magyarország természeti adottságai rendkívül kedvezők a geotermikus ener­gia hasznosítására, mivel az el­vékonyodott földkéreg a Kárpát­medencében a kontinentális át­lagnál nagyobb földi hőáramot és geotermikus gradienst ered­ményez. A földön az átlagos geo­termikus gradiens 30 Celsius­­fok/km (lásd: keretes informá­ció). Magyarországon viszont átlagban 50 Celsius-fokkal nő kilométerenként a föld belseje | felé a hőmérséklet. Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtit­kár nemrég közölte, hogy a nemzeti megújuló cselekvési terv szerint a geotermikus energia és a földhő részesedé­se a megújuló energiahordo­zók között 2020-ig a mai nyolc százalékról 19-re emelkedhet, hasznosításuk mértéke pedig megötszöröződik. A geotermikus energiát a mezőgazdaságban a halasta­vak, baromfikeltetők, istállók temperálására használják fel. Negyven településen több mint 9000 lakást fűtenek geotermi­kus energiával. A legnagyobb (2714 lakás és 185 közületi fo­gyasztót ellátó), 10 MW hőtel­jesítményű geotermikus távfű­tőrendszer Hódmezővásárhe­lyen üzemel, jó hatásfokkal és gazdaságosan. A vízvisszasaj­­tolás költségei ellenére a távfű­tés költsége a gáztüzelésű táv­fűtéséhez képest 40 százalék­kal kisebb. „A rendelkezésre álló hőlép­cső kihasználása jelentősen ja­vítható lenne” - hangoztatta a A legjelentősebb hőhasznosítók Beépített Megtermelt teljesítmény (GWt) energia (TWh/év) 1. USA 12,6 15,71 2. Kína 8,89 20,93 3. Svédország* 4,46 12,58 4. Norvégia* 3,30 7,00 5. Németország* 2,48 3,55- Magyarország 654 2,71 Hőszivattyú adja Forrás: John W. Lund, Geotermális S nem termálvíz. Világkonferencia 2010, Indonézia A legnagyobb villamosenergia-termelők geotermikus energiából iZZFYi Aliiul I LüL'jiMí i'iü Megtermelt évi villamosenergia 1. USA 3,09 GWe 16 TWh/év 2. Fülöp-szigetek 2 GWe lOTWh/év 3. Indonézia 1,2 GWe 9,6 TWh/év 4. Mexikó 0,95 GWe 7,04 TWh/év 5. Olaszország 0,84 GWe 5,5 TWh/év MEGJEGYZÉS: MIND AZ ÖT ORSZÁG AKTÍV VULKÁNI TEVÉKENYSÉGGEL BÍR (FORRÁS: RUGGERO BERTANI, GEOTERMÁLIS V1LÁGKONFERENCIA/2010, INDONÉZIA) szakértő. Tóth Anikó Nóra sze­rint a lakosság, a potenciális fel­használók nagyon alulinformál­tak, például nem tudnak kü­lönbséget tenni a hévízkiterme­lés (a 30 Celsius-foknál mele­gebb vizek kitermelése, ahol a meleg víz hőtartalmát haszno­sítják) és a hőszivattyús (nem termelnek ki vizet, a talaj vagy Környezetbarát energia A GEOTERMIKUS energia a föld­kéreg, a köpeny és a mag nagy hőmérsékletű tömegei által tá­rolt belső energia. Mivel a Föld belsejében sokkal magasabb a hőmérséklet, mint a felszínen, a belső energia szakadatlanul áramlik a nagy mélységű forró zónákból a felszín felé. A geo­termikus energia termelésére alkalmasabbak azok a helyek, ahol vékonyabb a földkéreg, így közelebb van a felszínhez a magas hőmérsékletű közeg. Ez az egységnyi mélységre eső hőmérséklet-növekedéssel, a geotermikus gradienssel jelle­mezhető. A FÖLDKÉREG felső tíz kilomé­tere több mint ötvenezerszer annyi energiát tartalmaz, mint a ma ismert olaj- és földgáz­­készletek. Ugyanakkor a fajla­gos energiatartalom viszonylag kicsiny. Igazi értéke a hatal­mas készletekben, környezetba­rátjellegében, évszaktól, nap­szaktól és a fosszilis energia­­hordozók áremelkedésétől való függetlenségében rejlik. Nagy távolságra nem szállítható, fel­­használása a kitermelés helyé­hez kötött. Beruházási költsé gei viszonylag nagyok, s ezek­hez kiszámíthatatlan geológiai kockázatok járulhatnak. A vi­lágon jelenleg az elektromos­­energia-termelésben és a köz­vetlen hőhasznosításban együt­tesen évi 41 millió tonna olajat takarítnak meg geotermikus energia felhasználásával, ez a világ olajtermelésének 1 száza­léka. A szén-dioxid-kibocsátást a geotermikus energia haszná­lata évente 118 millió tonná­val, a kén-dioxid-kibocsátást 800 000 tonnával csökkenti. a kőzet hőjét hasznosítják egy közvetítő anyag - főként víz - segítségével) termelés között. Tóth Anikó Nóra kiemelte, hogy a fejlődés egyik pillére a hőszi­vattyús termelés. ■ A sokat emlegetett termálvizes visszasaj­­tolást a szakértő sze­rint elég akkor elkez­deni, ha megerősödik a mezőgazdság. A másik pillér a kitermelt hé­víz hőtartalma sokkal nagyobb hányadának hasznosítása. Hő­mérsékletlépcsők szerint kelle­ne kialakítani a fogyasztókat, ezzel szemben ma 60-65 Cel­­sius-fokos termálvizeket is elfo­lyatnak hasznosítás nélkül, pe­dig már egy 25 fokos víz is hasz­nosítható hőszivattyúval. Az egyetemi adjunktus szerint a geotermikus energia szélesebb felhasználását az állami támo­gatás hiánya is gátolja. Komoly akadály a szigorú visszasajtolási kényszer, ame­lyet Tóth Anikó Nóra nem min­den esetben tart indokoltnak. A beruházási költségeket ez az eljárás közel duplájára emeli. „A környezetvédelem vélt szempontjai elhanyagolhatók, a legtöbb termálvíz - például Eger, Hódmezővásárhely - nem tartalmaz mérgező anya­got, sőt ivóvíz-minőségű” - hangoztatta a szakértő. Az egyetemi adjunktus szerint egy árvíz alkalmával sokkal több szennyező anyag kerül az élő vizekbe, mint ha termálvi­zet vezetnénk bele. „A vissza­­sajtolást ráérünk elkezdeni, ha a gazdasági helyzetünk és fő­leg a mezőgazdaságunk meg­erősödik” - vélte a geotermi­kus szakosztály elnöke. Bencsik János szerint a visz­­szasajtolás mellett szól a fenn­tartható vízkészlet-gazdálkodás biztosítása és a magas sótartal­mú termálvizek esetleges felszí­ni környezetterhelésének elke­rülése. Az államtitkár úgy vélte, ellene szól viszont a berendezé­sek magas költségigénye és az ország eltérő kőzettani adottsá­gai. Utóbbiak érzékenyen érin­tik a hazai zöldség- és virág­kertészetek versenyképességét, melynek romlása munkainten­­zív agrármunkahelyek tízezreit lehetetlenítheti el. Olcsóbb lesz a szupergyors net- és a tv-előfizetés széles sáv Jobb versenyre akarja ösztönözni a médiahatóság új szabályozása a szolgáltatókat Több millió ügyfél vehet igénybe jobb és olcsóbb távközlési szol­gáltatást a Nemzeti Média- és Hír­közlési Hatóság (NMHH) nagyke­reskedelmi piacot szabályozó ha­tározata szerint. Az erről tartott sajtótájékoztatón Szalai Annamá­ria, a hatóság elnöke elmond­ta: céljuk a nagykereskedelmi piacok szabályozásán keresztül a fogyasztókért folyó verseny elő­segítése a széles sávú kiskereske­delmi szolgáltatások piacán. Első­sorban az infrastruktúra alapú versenyt kívánják támogatni. Az alternatív szolgáltatóknak saját hálózati infrastruktúrát kel­lene kiépíteniük ott, ahol ez gaz- | daságosan megoldható. Ahol £ nem, ott a szabályozás biztosíta- Szalai Annamária elnök: Több mint 3,5 millió fogyasztónak jobb lesz Száz százalékos lefedettség a cél UNIÓS CÉLKITŰZÉS 2013-ig a 100 százalékos lefedettség mindenhol, minimális széles sávval, 2020-ig pedig a 100 százalékos lefedettség legalább 30 Mbps sávszé­lességű hálózattal, és leg­alább 50 százalékos lefe­dettség 100 Mbps sávszéles­ségű hálózattal. Ma Ma­gyarországon a vezetékes széles sáv a lakosság 94 százaléka számára elérhe­tő, minimum 1 Mbps sáv­­szélességen. ná, hogy igénybe vehessék a nagy piacvezető cégek hálózatát. Az újgenerációs hálózatokon el­érhető sebesség jelentősen meg­haladja a hagyományosan elérhe­tő sebességet, az ehhez való nagy­kereskedelmi hozzáférés pedig lehetőséget ad a többi szolgáltató­nak nagy sávszélességű internet- és tv-szolgáltatás nyújtására. Az új szolgáltatás több mint 3,6 millió ügyfélnek hozhat jobb mi­nőségű és olcsóbb lehetőséget. A széles sávú piacon három nagy szolgáltató adja az infrastruktú­rát, és további 400 kisebb kínál szolgáltatásokat. Az újgenerá­ciós hálózatok kiépítése sokba ke­rül, ezért a szabályozással is tá­mogatni kell. ■

Next

/
Thumbnails
Contents