Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-12 / 110. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2011. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK KECEL, KISKŐRÖS ÉS SOLTVADKERT Színes programok várják a szombati tésztafesztivál vendégeit Izsákon felbolydul az egész város szombaton. Futóversény, lovasvágta, zsibvásár, főzőverseny a „varázsfakanál megszerzéséért”, játékudvar a gyerekeknek, agrártájékoztató várja a fesztivál vendégeit délelőtt. Délután sem áll le az élet, a nagyszínpadon színészek adják elő Móricz Zsigmond egyik komédiáját. Majd ugyanott kipróbálják, mekkora terhet bír el egy tésztahíd. Lesz tésztakóstoló, majd komédiás színpad, spagettievő-versenyre várják a nevezőket. Este Rúzsa Magdi ad koncertet a főtéri színpadon. ■ Állásbörze elhelyezkedési lehetőségekkel Jövő héten csütörtökön állásbörzét tartanak a kiskőrösi munkaügyi kirendeltségen, délelőtt 8.30-tól. Erre 15 munkaadót várnak a környékről. Jelenleg 3346 állástalant tartanak számon a kistérségben, egy hónapja 3521 volt a számuk. Várhatóan több tucat elhelyezkedési ajánlattal érkeznek a cégek a rendezvényre. ■ Üjabb keresztet mentenek meg az enyészettől A jövő hónapra felújítják Újabb, út menti keresztet újít fel a Porta Keresztkor. Egy Kecel határában található műtárgyat mentenek meg, a munkálatok elvégzését támogatja Suhajda Krisztián megyei képviselő, a Történelmi Vitézi Rend megbízott székkapitánya is. A keresztet Fejes István és neje, Kovács Zsófi 1873-ban emeltette, amelyet 1908-ban újítottak fel. A fóldmunkálatok már elkezdődtek, eddig 20-30 köbméter földet mozgattak meg. A műtárgy felújítása a jövő hónapban történik meg. A munkálatokban a keresztkor mellett a keceli önkormányzat, az Akker-Plus Kft., Bereczki Károly sírköves, Palásti úr, a tanya tulajdonosa is részt vesz sok más segítővel együtt. Mint arról korábban beszámoltunk: egy keresztet nemrég Soltvadkerten is felújítottak a keresztkor és a rend kezdeményezésével. ■ Hungarikumok értéktára Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszönti a résztvevőket. Mellette Bagócsi Károly izsáki jegyző, dr. Terts András, Oreskó Imre, a Kunsági borvidék elnöke. Készül a hungarikumokról szóló törvény, a nemzeti értékek leltára. A jogszabályt néhány héten belül elfogadhatják. Tizedik alkalommal rendezte meg az Izsáki Arany Sárfehér Bor- és Pezsgőrend a Hungarikum Borok Konferenciáját, melynek fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, illetve dr. Terts András, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének az elnöke volt. Barta Zsolt A Fülöpszállás határában fekvő Biczó csárdában rendezett szakmai előadások mellett a külföldön szinte ismeretlennek számító borok minőségét mérte meg négy bizottságban a zsűri. A tanácskozás szünetében nyilatkozott lapunknak Lezsák Sándor. Az ismert politikus azért fogadta el a védnöki szerepet, mert fontosnak tartja a szinte csak a Kárpát-medencében, a magyar ízlésvilágnak megfelelő szőlőfajták s az azokból készülő borok feltérképezését és védelmét. Mint mondta: a. hungarikumok - bár magas minőséget képviselnek, mégis - védelemre szorulnak. Olyan intézményrendszer kialakítását kezdeményezték a parlamentben, amelynek működését egy - most születő - törvény garantálja. Majd hozzátette: nem csak a szőlőtermesztés és a borkészítés, de a mindennapi lét nagyon sok területén is felmérik, melyek azok a helyi értékek, melyek védendőek. Egy - úgynevezett - értéktárba gyűjtik össze a falvak, a városok, a megyék javaslatait. Majd egy 13 ismert személyből álló szakmai testület tekinti át és minősíti ezeket. Ebben a leltárban szerepelnek a határon túli értékek is, majd osztályozzák, mi az, aminek helyi, megyei, országos vagy ágazati védettséget kell nyernie. A hungarikumtörvény-tervezetről elmondta: már társadalmi vitára bocsátották, júniusban kerül a parlament elé, és akár heteken belül elfogadhatja a T. Ház. Mint mondta, nem egyedülálló kezdeményezés a nemzeti leltár készítése. Csak a franciák kétezer olyan értéket - élelmiszer, használati tárgy, turisztikai, egyéb kulturális-technikai látványosság - tartanak számon, amelyet az uniós közösség is elismert. így például sajtjaik egy részét levédték, mely megóvja a helyi gyártókat a konkurenciaversenytől. A rendezvényt támogató izsáki önkormányzat polgármestere, Mondok József üdvözölte a vendégeket, ígérve, hogy jövőre segítik a borverseny megrendezését. A hungarikumnak számító szőlőről dr. Hajdú Edit szőlőnemesítő adott tájékoztatót a több mint 120 fős, főként hazai borászokból álló közönségnek. Elhangzott, hogy a kövidinka, a pozsonyi fehér, az arany sárfehér, a juhfark, a hárslevelű, a kéknyelű a Kárpát-medencében őshonos növény. De nálunk leltek hazára olyan szőlőfajták is, amelyek már honinak számítanak. Ilyen a kadarka, a kékfrankos vagy az olaszrizling. A magyar nemesítők által létrehozott új fajták a cserszegi fűszeres, a Bianca, az Irsai Olivér, a nektár, az Aletta vagy a karát. A hazai termőterület 71 ezer hektár, de ennek 56 százalékán a magyar szőlőfajták teremnek. Az előadók között volt Cey- Bert Gyula Róbert gasztrofilozófus is, aki azt hangsúlyozta, hogy ma koránt sincs akkora presztízse a magyar konyhának vagy a hazai boroknak, mint amekkorának akár egy évszázada örvendett. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországra látogató külhoni vendégek mindenekelőtt a hazai ízeket, így kimondottan a magyar szőlőfajtákból készített borokat fogják keresni. Cabernet sauvignont bárki ihat a világ bármelyik részén, de cserszegit, irsait vagy juhfarkot csak nálunk, Magyarországon. Városi oldalak a Petőfi Népében Hétfő FELSŐ-KISKUNSÁG DÉL PEST MEGYE Kedd KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szerda BÁCSKA Csütörtök KECEL, KISKÖRÖS ÉS SOLTVADKERT Péntek KISKUNHALAS ÉS KÖRNYÉKE Szombat BAJA-----------------------------:—:----------KECEL, KISKOROS ÉS SOLTVADKERT Szerkesztő: BARTA ZSOLT Kiskörös, Árpád utca 2. Telefon: 78/513-644 Megérkezik, ami eddig elmaradt kiskörös Még az idén kifizetik a tűzoltók 2004- 2007 között elmaradt túlórabérét. Ez országos szinten 6,5 milliárd forint. Ebből a kiskőrösi tűzoltókra 10 millió forint jut. Ennyit várnak évek óta a helyi lánglovagok. Paksi Dénes parancsnok lapunknak elmondta, hogy 33 embert érint a kifizetés. A folyósítás időpontja azonban még nem ismert. Szuperbringa program kezdődött kistérség A körösi térségben megkezdődött az országos Szuperbringa program. A baleset-megelőzési akciók keretében a rendőrök járják az iskolákat, ellenőrzik a drótszamarak felszereltségét, és ahol minden megfelel a szabályoknak, Szuperbringa matricát ragasztanak a gyerekek járművére. Ma 7.30-tól a kiskőrösi Bem-iskolánál, 17-én a Petőfi-iskolánál ellenőriznek. Az indítókulcsot nem kell az autóban hagyni izsák Május 8-án Cs. Tibor 20 éves izsáki lakos feljelentést tett, mert aznap 16 óra után a városban édesanyja a parkoló autóját ellopták. Szerencsére az autó megkerült még aznap. Tanulság: nem kell az indítókulcsot az autóban hagyni. További hírek a BAON.hu hírportálon A szél meg a fagy vitte el a termés nagy részét kecel Régen a gazdák szívesen dolgoztak az ültetvényekben, ma már a lelkesedés a múlté Nem csak a fagy, de a húsvét környéki viharos szél sem kedvezett az ültetvényeknek. A keceli Bodrogi Ferenc azt mondja, hogy a húsvéti száraz fagy és a nagy szélfúvás tette tönkre az egyik gyümölcsösét virágzáskor. A méhek nem tudták elvégezni áldásos tevékenységüket. A rana fajtájú szilvafáin szinte keresni kell a zöld bogyókat. Míg a fagy ellen esőzéssel -5, -6 fokig jó eséllyel lehet megvédeni a fejlődő termést, a szél ellen nincs megoldás. A szilvás közelében ültetett meggyes sincs túl jó állapotban. A fákon lesz termés, de csak várt negyede - mutatja a gazda az ágakat. Tavaly a sok eső jelentett gondo-Bodrogi Ferenc: „A fák szépek, csak éppen a termés hiányzik róluk' kát, de legalább a termés nem lett oda. Akkor a költséget a gyakori permetezés növelte, csak úgy lehetett megóvni a fákat a gombásodástól. Hogy kihez fordulhat kár esetén a termelő? Az állami kárenyhítési alapba ugyan be lehet lépni, de az távolról sem fedezi a veszteségeket. A biztosítóknál köthető.megállapodás, de annak az összege túl sok, így marad a veszteség lenyelése, mely hónapról hónapra nő. Az ültetvényt ugyanúgy kell gondozni, mintha teremne. De ez a probléma egyik fele. A nagyobbik - mondja szomorúan - az, hogy nem éri meg a térségben szőlőt-gyümölcsöt termeszteni. Pedig a rendszerváltás előtt 800 négyszögölnyi szőlő árából Zsigulit vehetett a szorgos ember. De ez már a múlté. Tavalyelőtt a szőlő rendesen termett, de akkor nem volt ára. Tavaly volt ára, de akkor keveset hozott. A gyümölcs sem fizet túl jól. Régen annyit dolgoztak a keceliek, hogy akár meg is lehetett volna őket szakítani. Ma azonban alig látni embert dologidőben a határban. Egyre többen vágják ki az ültetvényeket, sok családnak elment a kedve a korábban jól fizető munkától. Kecel környékén a szőlők tizenöt százalékát érhette elfagyás, a gyümölcstermesztők közül hárman jeleztek fagykárt eddig Ádám Györgyné falugazdásznak. ■ B. Zs.
