Petőfi Népe, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-09 / 107. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2011. MÁJUS 9., HÉTFŐ Megéri majd megtermelni a jó minőségű élelmiszert Az 1990-es és a 2000-es népszámlás között a kecskeméti kistérségben 15 ezerről 2300-ra esett vissza a mezőgazdaságból aktív kereső módon élők száma, de az élelmiszerárak és a szállítási költségek növekedésével előbb-utóbb újra megéri majd helyben megtermelni a jó minőségű élelmiszert - jelentette ki Csatári Bálint, az újjászervezett Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke azMRl-Kossuth Rádióban. Trianon előtt Bácska-Bánát volt az ország éléskamrája hangzott el a műsorban. A futóhomokon megtermett a zöldség, a gyümölcs, és a búza is. A határok átszabásával - és vele együtt a párhuzamos vasúti közlekedés felszámolásával - rövid ideig nem talált magára az Alföld, de a két világháború között újra virágzott a gazdag kertkultúra. Tanulmányokban sokszor kimondták, hogy az Alföld megmentésével véget érne a mezőgazdaság kiszolgáltatottsága - a valóságban idáig nem jutott el a politika. ■ Az élelmiszerárak és a szállítási költségek növekednek. A Duna-Tisza közén 30 évvel ezelőtt a mezőgazdaság, az élelemtermelés, a kertkultúra bizonyos elemei a háztáji gazdaságok révén döntő fontosságúak voltak. A tojástermelés 60-70 százaléka a tanyákon folyt. A ’80-as években nyugati szakemberek jártak tanulmányozni, hogyan működik a háztáji gazdaságokra, tanyákra épülő szakszövetkezeti forma. A ’90-es évek elején azonban a szakszövetkezetek elkezdtek szétesni. Ehhez jelentős részben járult hozzá az aszályosodás és az élelmiszerfeldolgozó ipar külföldi kézbe kerülése. Ezzel ugyanis elveszítették feldolgozó-kapacitásukat a korábbi beszállítók, nem volt kinek eladni az árut. Csatári Bálint a mezőgazdaság vízellátásának biztosítását tartja az egyik legfontosabb kérdésnek. Ha sok víz van, akkor itt kell tartani, ha kevés, akkor a Dunából kell hozni - mondja. Szerinte ebben a térségben a pár holdas tanyai gazdaság életképes tud lenni, sőt ökológiai értelemben is fenntartható. ■ Agromonitor.hu ► NÉZŐPONT: 3. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP Óvoda után iskolájuk is lesz Kiskunfélegyháza Más nevelést szeretnének adni gyermekeiknek A Waldorf-óvodákban a természetközeliség is fontos nevelési szempont Néhány félegyházi szülő összefogott és minden követ megmozgatva létrehoztak egy óvodát, mert mást szerettek volna adni gyermekeiknek, mint amit a helyi intézmények nyújtanak. Jelenleg pedig iskolájuk megvalósításán dolgoznak. Vajda Piroska A kiskunfélegyházi Waldorf Óvoda egyik megálmodója Feketéné Csikós Szilva volt, aki elmondta, gyermekei születése után tudatosan kereste, milyen lehetőségek vannak Félegyházán. Végül megismerkedtek a Waldorfszemlélettel, és több családdal összefogva vágtak bele, saját óvodájuk megnyitásába. - Mi kez, dettől fogva másként neveljük a gyermekeinket, lehet hogy sokan „ziziseknek” tartanak bennünket, de ezt nem bánjuk.- Nagyon nagy fába vágták a fejszéjüket, nem féltek, hogy nem sikerül?- A gyerekeink miatt, nagyon akartuk az óvodát, és most már az iskolát is. Hála Istennek, az önkormányzat sem állta útját terveinknek. Jelenleg telítődve vannak a város óvodái, sokan érdeklődnek a Waldorf lehetőségei iránt. Tavaly januárban nyitottunk meg jelenlegi helyünkön az Arad utcában, 17 kisgyerek jár hozzánk.- Miben más a Waldorf-óvoda?-'Elcsépeltnek-tűmk, de a gyerekközpontúság nálunk nagyon komoly dolog. A gyerek van a középpontba, életkori sajátosságait veszik figyelemben. Vegyes korcsoportokban a gyerekek egyénisége, temperamentuma kerül előtérbe. A Waldorf-módszer, nagyon megalapozott, tudatos pedagógiára épül. Az óvónő kitűnően ismeri a gyerekeket, szinte együtt lélegzik velük. Kiemelten kezeljük a kreativitást, művészeti foglalkozások ke-AZ ELSŐ WALDROF-ISKOLA 1919-ben Németországban nyitotta meg kapuit, Rudolf Steiner nevéhez fűződik. Magyarorszáretében, rengeteget kézimunkáznak a gyerekek. Minden napnak megvan a saját művészeti foglalkozása. Hétfőn méhviaszkrétával rajzolnak, kedden méhviasz-gyurmáznak, szerdán gyapjúképek készítenek, csütörtökönként cipót sütnek, pénteken pedig akvarellfestés van. Nagy stabilitást ad a gyereknek, hogy határozott ritmusok vannak, amelyek rendszeresen viszszatérnek. Ugyanakkor1 naponta 2-3 óra szabad játékra van lehetőség. Ha valaki bejön az csoportszobába, meglepő lehet számára, hogy itt nincs sok játék, sok szín, natúr színek veszik körül a gyerekeket, a legtöbb játék pedig fából van, amit a szülők készítettek. Az óvoda bútorait is a szülők barkácsolták. Ez is égy értékközvetítés a gyerekek felé, a két kezünk munkájának a megbecsülése. A Waldorf-óvodában nincsenek parancsszavak, gon a rendszerváltás után nyílt meg az első, ma már 45 Waldorfóvoda és 23 -iskola van hazánkban. hívó énekekkel motiválják a gyerekeket. A szülőkkel való kapcsolat is nagyon fontos, havonta tartunk szülői köröket, ahol megbeszéljük az aktuális teendőket. Nálunk nincs külön dadus, az óvónők felváltva látják el a gazdasszony szerepét is.- Hogyan tudják fenntartani az intézménytjlhiszen az önkormányzati óvodák folyamatosan pénzhiánnyal küzdenek?- Létrehoztunk egy egyesületet, az óvoda és később az iskola fenntartására. Mivel az állami normatív támogatás csak a költségvetésünk egy részére elegendő, a szülők is hozzájárulnak a működtetéshez, nemcsak pénzzel, hanem munkájukkal is. Hétvégeken a gyerekkel közösen nyírják a füvet, takarítanak, megjavítják, ami elromlott.- Hol tart az iskola szervezése?- A megfelelő épület kiválasztása folyamatban van Kiskunfélegyházán, már a nyáron szeretnénk az épületet saját stílusunkra alakítani. Fontos, hogy nagy udvara legyen. 2012 szeptemberében indul. Németországban volt az első iskola Nyitott főiskola: várnak mindenkit Kecskemét Ma kezdődik és több napon át folytatódik a Kecskeméti Főiskolán a Nyitott főiskola elnevezésű programsorozat. Ma 12.30 órai kezdettel Útban a XXII. század felé a gépgyártásban címmel hallható előadás a GAMF Kar 8-as épületének 10. termében, valamint 13 órai kezdettel A településmarketing aktuális kérdéseit veszik számba a Kertészeti Főiskolai Kar, Dr. Járfás József termében. Az előadások nyilvánosak, a belépés díjtalan. (P. Zs.) Zöldbe öltöztetik a várost kecskémét Önkéntesen a társadalomért címmel Európa Nap lesz ma déltől a főtéren. A Csörömpölők együttes fellépésével indul a program, majd bemutatkoznak az ovirendőrök és kihirdetik a Kecskegida középiskolás vetélkedő végeredményét. Számos olyan városi civil szervezet is jelen lesz, ahová várják a szívesen önkénteskedőket. Több száz Fiatal öltözik zöldbe 16.30 órakor, hogy felhívja a figyelmet a zöld környezet szükségességére. Este színpadra lép a Drum and Folk és a Navrang zenekar. (P. Zs.) A cukrászüzem öltözőjét rámolta ki kecskémét Egy cukrászüzem öltözőjébe a nyitott ablakon keresztül bemászott valaki. Az öltözőszekrényeket felfeszítette, és azokból táskákat vitt el, melyekben készpénz, arany ékszerek és iratok voltak. A bűncselekménnyel okozott kár 1 millió forint. Hatmilliós érték az autóban Kecskemét Ismeretien tettes a Baumax Áruház parkolójában álló kisteherautó bal első ajtózárát megrongálta, majd a gépkocsiból pénzt, bankkártyát, valamint iratokat vitt el. A bűncselekménnyel okozott kár 6 millió forint. További hírek a BAON.hll hírportálon Horgászverseny Szinte teljesen elfoglalták a lakiteleki nagyréti horgásztó mindkét partját a pecások a szombati horgászversenyen, mely egyúttal nemzetközi is volt. Ugyanis a Vajdaságból is érkeztek szerencsét próbálni. Halat azonban csak kevesen fogtak, több versenyzőnek is üresen maradt a szákja. A tiszaalpári Popper József azonban nem panaszkodott, mert három pontyot és néhány apróbb halat is fogott. Négy kiló feletti teljesítménnyel ő nyerte a versenyt. A gyerekek között a szintén tiszaalpári versenyző, Réczi Ákos végzett. Fogatok és lovasok Szokásos tavaszi határbejárását tartotta szombaton a Tiszakécskei Lovas Egyesület. Fogatok és lovasok együtt haladtak a több kilométer hosszú aszfaltmentes úton. A túra során pihenőt is tartottak, egyrészt azért, hogy a lovak is szusszanjanak, másrészt azért, hogy némi harapni és innivalóval csillapítsák éhségüket és szomjukat a határbejárók. A lakiteleki kempingben adtak találkát a Tiszaalpári Lovas Egyesület tagjainak. A „semleges” területen jó hangulatban fogyasztották el az ebédet a lóbarátok.
