Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-28 / 98. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK 13 DIÁKVILÁG Filmkészítésre vállalkoztak a fiatalok Bence vászonra viszi érzelmeit TÁNCsics-KOLLÉGiuM Ha tehetné, újrahasznosítaná az elektronikai hulladékot Az elmúlt napokban a refisek még izgatottan „csiszolgatták” kisfilmjüket, a város főterén és környékén kamerázgattak Izgalmas pillanatokhoz érkezett a „Mutasd be! A mi projektünk, a mi városunk!” című kisfilme- ket készítő verseny. Az egyperces kisfilmek elkészítésére a Bolyai János Gimnáziumból, a Református Gimnáziumból, az ÁFEOSZ-ból, a Katedra szakközépiskolából, a Vásárhelyi Pál Általános Iskolából, a Katona József Gimnáziumból, valamint az Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziumából jelentkeztek a csapatok. A projekt szakmai koordinátora Kecskeméten az ifjúsági otthon. A munkában ezenkívül részt vesz a J1ELPI is. Első körben a zsűri hármat tartott érdemesnek arra, hogy visszahívja: a Református Gimnázium, a Katedra és a Katona egy-egy csapatát. A filmeket tegnap délutánig kellett leadni, majd a zsűri összeült, hogy eldöntse, melyik csapat pályamunkája jut tovább. (Részletek a későbbiekben.) A kisfilmek közül a legjobbat Stuttgartba küldik, ahol a Városok a Gyermekekért Európai Hálózat (Cities For Children Network) idei, június 6-ai éves konferenciájára montázs készül az alkotásokból. ■ S. H. Budapesten a közelmúltban rendezték meg az Európa 2000 állampolgári vetélkedő országos döntőjét, melyre a Kecskeméti Humán Középiskola Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolájából 2 csapat is bejutott. A döntőbe jutott 13 csapat között remekeltek az iskola diákjai: a Drabant László, Golovics Milán, Tóth Kitti összetételű csapat országos 1. helyezést ért el, a Sorbán Edit Diána, Retkes Norbert, Paudits Noémi összetételű csapat pedig 3. helyezett lett. A csapatokat Ivaskóné Harnos Márta és Schneiker Imre készítette fel. Környezetvédelmet tanul, szabad idejében rajzol és fest Karácsony Bence. Soltvadkerten végezte az általános iskolát, ahol már felfigyelt tehetségére felső tagozatos rajztanára. Jó pedagógusként azt is tolerálta, hogy a srác nem szereti a kötöttségeket, így óráin azt rajzolhatott, amihez éppen kedve volt. Popovics Zsuzsanna Bence évekig csak rajzolt, nemrég váltott festékre és ecsetre. Vászonra fest akrilfestékkel. Bátran használ élénk színeket, sajátos képi világa leginkább a képregényekére hasonlít.- Nem járok rajztanárhoz, magamtól csinálom, és nem is rosz- szul, mivel egészen jól ki tudom fejezni, amikre gondolok - avat művészvilágába Bence. - Nem tervezem meg a képeimet. Az érzelmeimet viszem vászonra, menet közben alakul ki a végeredmény. Mindig könnyebb olyat festeni, amilyen hangulatban éppen vagyok. Rosszkedvűen, mérgesen például nem lehet vidám képet alkotni. Nem foglalkozom ezzel napi szinten, de ha úgy alakul, hetente többször is eltöltők vele 2-3 órát. Bence azt mondja, társai előtt egyáltalán nem ciki, hogy húszéves létére festékekkel és ecsettel bíbelődik. Bence rajzait kollégiumi társai is csodálják. Gyakran kérik: rajzolja le őket is. Örömmel eleget tesz kérésüknek.- A Táncsics-koleszban lakom, esténként gyakran kérik a barátaim, hogy fessem meg őket Nem várják el, hogy hasonlítson az arcmásuk, sokkal érdekesebbnek tartják, hogy a rájuk legjellemzőbb tulajdonság, érzésvilág is megjelenjen képeimen - meséli. Művészettörténetben is otthon van, kedvenc alkotója például Hieronymus Bosch németalföldi festő, valamint az avantgárd jellegzetes alkotói: az olasz Amedeo Modigliani és - természetesen - a spanyol Pablo Picasso. Bence szerint a művészetben a találékonyság a lényeg. Készített már ma- dártollból írásra alkalmas tollat, nyakláncát apró fadarabokból csiszolt szemekből fűzte. Türelmét igazolja a mutatós ékszer, melyet datolyamagból, ébenfa és platánfa ágaiból készített igen aprólékos munkával. Tanult asztalosnak, később egy budapesti, montessori rendszerű gimnáziumban érettségizett, jelenleg a kecskeméti Kocsis Pál Szakközépiskolában tanul - hulladékgazdálkodási szakon. Leendő hivatását tekintve az elektronikai hulladékkal szeretne foglalkozni. Azt mondja, vannak ötletei gazdasági újrahasznosítására. Ami probléma, hogy megvalósításuk eléggé költséges. Pedig ha sikerülne költséghatékonyan feldolgozni a Földet elárasztó műanyagot, gyakorlatilag kiapadhatatlan nyersanyagforrást jelentene. ■ Diáktársai nem várják el, hogy hasonlítson rájuk a kép, Bence számára az érzésvilág megjelenítése a fontos. Mesemondását országosan is elismerték farkas bianka A Református Általános Iskola méltán lehet büszke diákjára A Kecskeméti Református Általános Iskola 1/d osztályos tanulója, Farkas Bianka szép sikert ért el a közelmúltban az Apáczai Kiadó által meghirdetett mesemondó versenyen. A kiadó budapesti központjában rendezett országos versenyen Bianka a 2. helyen végzett a Kossuth-díjas Szilágyi Tibor vezette, neves színművészekből álló zsűri előtt. A verseny célja: lehetőséget teremteni a fiatal tehetségek felfedezésére, támogatásukhoz, valamint kedvet teremteni népmesekincsünk megismeréséhez, ápolásához. A versenyre a kiadó bármeA verseny győztesei felkészítőikkel és a zsűri elnökével lyik könyvéből választott két mesével kellett készülni. Az országos döntőt iskolai, majd megyei válogatóverseny előzte meg. ■ A megyei fordulónak Dunapatajon, a Kodály Zoltán általános iskola adott otthont, ahol Bianka saját kategóriájában 1. helyezést ért el. Választott meséinek címe: Az ostobán gyűjtött bölcsesség, Palkó és szamara Biankát Benkőné Lengyel Gabriella, iskolánk tanítója készítette fel. A név kötelez - bolyaisok találkoztak zenta Palicsi kirándulás és lucullusi lakoma is a program része volt Szerbia egyik apró gyöngyszemében, Zentán rendezték meg az immár hagyományos Bolyai Iskolák Találkozóját (BIT), néhány nappal húsvét előtt. A BIT- mozgalom nagy múltra tekint vissza, hiszen először 1999-ben tartották meg, az idei volt a 10. jubileumi összejövetel. A többnapos program élményeit Danka Bianka diáklány elevenítette fel.- Felhőtlen jókedvvel vágtunk neki a hosszú útnak. Már a buszon lehetőségünk nyílt megismerkedni a magyarokkal, hiszen az összes hazai iskola résztvevője együtt utazott ki. Még aznap részt vettünk egy palicsi kiránduláson és egy lucullusi lakoA kecskeméti csapat egy része. A Bolyai János Gimnáziumot dr. Főzőné Timár Éva igazgatónő, Huberné Fekete Elvira, Répási Angéla tanárnő és öt diák képviselte: Danka Bianka, Kemenczés Anna, Bukovinszky Flóra, Dominek Márk és Lipcsei Bence. mán Szabadkán. Megismerked- akik egy fiatal, színes épületben tünk a zentai bolyaisokkal is, élvezhetik mindennapjaikat, tanóráikat. A folyosókon lépten- nyomon szembesülhettünk a diákok kreativitásával: fotómontázsok, grafikák, festmények, műremeknek is beillő tablók kísérték utunkat. Az egész kirándulás talán legszebb része a megnyitó volt, ahol az ottani diákok mutatták meg tehetségüket. A tanulók magyar dalokat énekeltek, az összetartozásról szavaltak, s mindezt tánccal, élőzenével tetőzték. Az előadás leírhatatlan volt: tapsvihart és elmorzsolt könnycseppeket váltott ki, hiszen mindenki átérezte, hogy ennek a műsornak többletjelentése van, így senki sem lepődött meg, hogy végezetül a magyar Himnusz csendült fel. A bolyai szövetséget alkotó kilenc iskola közül hat magyarországi (budapesti, ácsai, kecskeméti, mosonmagyaróvári, salgótarjáni és szombathelyi), három pedig határon túli intézmény (Aknaszlatina, Marosvásárhely, Zenta). Szabad időnk nem sok akadt, programról programra vittek bennünket: kiállításmegnyitó, műemlék-látogatás, városnézés, koncertek. Sorra jártuk a szebbnél szebb templomokat, ellátogattunk egy, a régmúltat idéző vidéki tájházba, megismertük a határon túli magyarság gasztronómiáját. Az iskolák között különféle vetélkedők is zajlottak: várostörténeti, logikai és sport- versenyek tornáztatták meg mind az agyunkat, mind a testünket. A vasárnap a búcsúzásról szólt: a nagy matematikusok révén e néhány nap alatt új embereket ismertünk meg, akiktől most el kellett válnunk. Számomra felejthetetlen élmény volt, amikor ismét felhangzott a magyar, majd a székely himnusz, amit immáron teljesen más, új szellemben énekelt mindenki: meghatódva. Á diáklány végül összefoglalta a találkozó üzenetét. - Sokat tanultunk ez alatt a négy nap alatt: a versenyfeladatok megoldásán, az íj helyes használatán és Zenta történelmén túl emberségből és hazafiasságból is kitűnő leckét kaptunk. Rádöbbentünk: hiába választ el minket az országokat elkülönítő piros csík a térképen, mi mégis összetartozunk, szoros kapocs van közöttünk: hiszen mi mind bolyaisok vagyunk, mi mind magyarok vagyunk. ■
