Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-26 / 96. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2011. ÁPRILIS 26., KEDD KULTÚRA Két kecskeméti film versenyzik a május 5-én kezdődő szemlén Mágnesangyal vonzásában túrái laura Költeménye Az év versei 2011 antológiában is olvasható lyjúzeumok Éjszakája: a melegfelvonulás miatt két dátum Önálló kategóriában versenyezhetnek az animációs filmek az idei Filmszemlén. A május 5-e és 8-a között megrendezett eseményről a szemle szervezőbizottságának tagját, Ulrich Gábor kecskeméti animációs rendezőt kérdeztük.- A korábbi években az animációs alkotások a kisjátékfilmek versenyprogramjában - általában szerény eséllyel - indulhattak, valamint az előző évi Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) nyertes filmjeiből összeállított válogatásban, az úgynevezett informácós vetítéseken szerepelhettek. Az önálló megjelenés régi igény volt a Magyar Filmművészek Szövetsége Animációs Szakosztályának részéről. A szövetség vezetősége engem bízott meg azzal, hogy képviseljem az animációsokat a szemlebizottságban. ■ Ára 2,70 Ft; Gondolatok a pincében, 100 éve történt - A világot jelentő deszkák; Kőműves Kelemen - előbbi kettő a versenyprogramban, utóbbiak a magyar animáció mesterei kategóriában lesznek láthatók. A finanszírozási nehézségekkel küszködő, a korábbinál rövi- debb és szerényebb keretek között megtartott szemlére idén 60 hazai animációs filmet neveztek. Több mint 40 került az információs, a kiemelt intórmációs és a versenyprogramba. Utóbbiban két kecskeméti vonatkozású film lesz: az Ára 2,70 Ft (Ballai Tóth Roland filmje) és a Gondolatok a pincében (Tóth Roland alkotása). Szoboszlay Péter: 100 éve történt - A világot jelentő deszkák és Richly Zsolt: Kőműves Kelemen című filmje a magyar animáció mesterei kategóriában lesz látható. Mind a négy alkotás a Kecskemétfilm Kft. produkciójában készült. Ulrich Gábor: A hentes zsebrádiója című, a közelmúltban a Magyar Filmkritikusok Díjával jutalmazott filmje összeférhetetlenség miatt nem Indul az idei Filmszemlén. Az írott szabályok között ugyan nem szerepel erre vonatkozó passzus, az alkotó döntése volt, hogy nem nevezi a filmet. ■ R. J. Túrái Laura Mágnesangyal című kötetét dedikálta a beszélgetés után Mintha azt kereste volna, merre menekülhet, úgy rebbent Túrái Laura tekintete, amikor néha felpillantott a közönségre Mágnesangyal című verseskötetének bemutatóján. Az új könyv első bemutatója az írószövetségben volt, majd a múlt héten következett Kecskemét, a szülőváros, ahol zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a Líra könyvesbolt: ültek a lépcsőn, álltak a pultok mentén, az ajtóban, annyian, hogy az óvatlanul benyitó vásárlók riadtan léptek vissza. Ilyen zsúfoltságot akkor láthattak utoljára, amikor az x-faktoros Vastag testvérek ugyanitt dedikáltak Király L. Norbival, s hogy ezt egy kortárs magyar költő utánuk tudta csinálni, az több mint figyelemre méltó teljesítmény. A jelenleg Brüsszelben francia irodalmat tanuló költőnő beszélt Pilinszkyről és Simone Weilről, s szinte láttuk magunk előtt, ahogy gimnazistaként, az iskolából hazafelé tartva, az utcán Simone Weil egyik kötetét olvasta, és rátalált a hang, amely attól kezdve a költészethez kötötte. Beszélt a versről, amely a teljességet a legapróbb részletben leli meg. Azt a teljességet, amely imaállapot, kegyelmi állapot. Beszélt belső erőfeszítésről, mely a versírás feltétele, a nyelvről, mely erő és lehetőségek forrása, páratlan anyag, és a katarzisról. Utóbbi újra és újra visszatérő fogalom a Fűzi Lászlóval folytatott beszélgetés során. Végül megtudjuk: Laura nem szeretne az önismétlés és önigazolás csapdájába esni, ezért lezárásnak tekinti a Mágnes- angyalt, mely után valami új következhet. ■ R. J. Szülinapján köszöntötték Báron Lászlót 80. születésnapján, a családtagokkal és a régi cirókásokkal együtt köszöntötte Báron Lászlót, a Clróka Bábszínház alapítóját a társulat. Az ünnepi eseményre meghívást kaptak azok a kollégák és barátok, akik Laci bácsival együtt, az 1950-es évek végén megalapították a bábszínházát, és vele együtt alkottak évtizedeken keresztül. Báron László 1985-ig, majd’ három évtizeden át volt a Ciróka társulatának vezetője. Tűzijáték díszítette Laci bácsi születésnapi tortáját Az ezt követő években sem szakított a csoporttal: több előadást tervezett és rendezett. Színház- szeretete, érdeklődése azóta is kitart, visszatérő kedves vendég a bemutatókon, fesztiválokon. Születésnapja alkalmából előadással, cirókás éveit felelevenítő kiállítással és hatalmas tortával lepte meg a jelenlegi társulat. Báron László 80. születésnapját kiállítás köszönti, amely április végéig látható a Ciróka Bábszínházban. ■ Idén először külön időpontban tartják meg a Múzeumok Éjszakáját a fővárosban és vidéken. A hagyományosan a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton megrendezett esemény idei dátuma eredetileg június 18. lett volna. Azonban az erre a napra tervezett Meleg Büszkeség Menete miatt Budapesten a rendezvény június 24-ére, péntekre csúszik. Azonban a vidéki helyszínek ragaszkodtak az eredeti - és a hagyományoknak jobban megfelelő - időponthoz, így ott a kultúrturisták június 18-án kerekedhetnek fel hagyományos , éjszakai kalandozásukra. Kecskeméten már elkezdődtek az egyeztetések a több 10 ezer embert megmozgató rendezvényről. A részletekről azonban egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a korábbinál több helyszín - így a Mária-kápolna és a Nyíri erdei Szulyovszky-er- dészház - is bekapcsolódik a 2011-es rendezvénybe. ■ R. J. Tíz esztendőn át próbálták az előadást A temesvári születésű Georgina Michaela Kares lesz a Női arcok, női élethelyzetek beszélgetéssorozat vendége április 28-án, 17 órától a Bozsó Gyűjteményben. Az alkotó nevéhez fűződik a mára legendássá vált A csodaszarvas nyomában előadás, melyet 10 éven át próbáltak a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. A rendezővel Szeberényi Gyula Tamás beszélget. ■ 90 decibel - jeltolmács az előadáson Jeltolmács közreműködik a He- behurgya hölgyek április 29-ei előadásán, Kecskeméten, a Kamaraszínházban. A teátrum csatlakozott a 90 decibel országos projekthez, melynek célja, hogy az előadások a siket nézők számára is elérhetővé váljanak. ■ A nagyközönségnek is bemutatnák Szekfű János hagyatékát joimathermál zrt. A kulturális értékek megőrzése mellett a város turisztikai vonzerejét is növelnék A kiskunmajsai Jonathermál Zrt. nemes célt tűzött ki: egykoron Kiskunmajsán született festőművész, Szekfű János hagyatékát méltó módon szeretné a nagyközönségnek bemutatni. A művész olajfestményeiből, akva- relljeiből és szénrajzaiból álló, több mint hatvandarabos gyűjteményt egy belvárosi galériában helyezné el, ezzel is gazdagítva Majsa kulturális értékeit. Szekfű János neve szülővárosában - fél évvel ezelőttig - szinte ismeretlen volt. 2010. november 20-án - pontosan 100 évvel a születését követően - egy emlékkiállítással tisztelegtek a művész múltja előtt, a lánya, Szekfű Ibolya jelenlétében. Az ünnepi Szekfű János - Önarckép rendezvénynek a Jonathermál Zrt. díszterme adott otthont. Ekkor merült fel a gondolat, hogy az értékes hagyaték maradjon Kiskunmajsán. A Jonathermál Zrt. kulturális értékek iránti elkötelezettségének jóvoltából mindez mára valóra vált.- Miért döntöttek a hagyaték megvásárlása mellett? - kérdeztük Szikora Gyulát, a Jonathermál Zrt. elnök-vezérigazgatóját.- Örömmel töltött el, hogy részesei lehettünk az emlékkiállítás megszervezésének. Társaságunk fennállásának több mint huszonhét évében számos példát lehetne felsorolni, milyen lépéseket tettünk kulturális értékek megteremtéséért, megmentéséért, művészek támogatásáért. Elődöm, dr. Vedres Ferenc, a fürdő alapítója nagyon fontosnak tartotta az ez irányú törekvéseket, én magam is követendő példának tartom. Úgy gondolom, Szekfű János hagyatékának megvásárlása nagyban hozzájárul városunk kulturális és turisztikai vonzerejének növeléséhez.- Az alkotásokat egy önálló galériában szeretnék a közönség elé tárni?- Kiskunmajsán nagyon sok érdekes látnivaló található, ugyanakkor a városhoz kötődő művészek alkotásaiból csak töredék kapott helyett a kiállítóhelyeken. Holott ezek a kincsek mind-mind jó hírét vinnék Kis- kunmajsának, a városba látogató vendégek eddig szinte még sehol nem látott alkotásokkal ismerkedhetnének meg. Éppen ezért egy olyan galériában gondolkozunk, ahol Szekfű János mellett Konecsni György, Járitz Józsa, Seres Sándor, Bodor Miklós és Paizs Éva alkotásait is bemutathatnánk.- Konkrét elképzelésük is van a helyszínt illetően?- Méltó elhelyezése mindenképpen a belvárosban lenne, a helyet azonban még keressük. Az önkormányzattal már felvettük a kapcsolatot, hogy együtt találjunk megoldást, hiszen egy ilyen nagy volumenű galéria létrehozása már meghaladja lehetőségeinket. Bízom abban, hogy közösen lerakhatjuk majd egy Majsai Galéria alapjait, melyhez később kapcsolódhat egy alkotótábor is, a mártélyi példát követve. ■ Sebestyén Hajnalka szekfű János 1910. november 20-án született Kiskunmajsán. Szegeden érettségizett, festő vagy szobrász szeretett volna lenni. Szegeden a helyi képz& művészekkel közösen 1948- ban létrehozta a vasutas képzőművészeti szakkört, melynek titkára és egyik vezetője volt. Alkotásait hazai és nemzetközi vasutas-kiállításokon is sokszor bemutatták.
