Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-23 / 95. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP * PETŐFI NÉPE - 2011. ÁPRILIS 23., SZOMBAT Helyettem, miattam, érettem... húsvét Néma imádsággal készülnek a gyülekezetek arra, hogy felvirradjon az áldott szép nap .A tételem és a kétség eltűnik, ha az ember engedelmeskedik a szívében megszólaló belső hangnak" megválasztott lelkészként Lakitelek-Nyárlőrin- cen, és 1991 óta Tiszakécskén. 2005 óta a Bács-kiskunsági Református Egyházmegye esperese, 2009 óta zsinati tag. 1993-BAN Tiszakécskén a visszakapott református iskolában először igazgató, jelenleg főigazgató. Nős, felesége Nagy Mária, a Tiszakécskei Református Kollégium intézeti lelkésze. Négy gyermekük van: Máté, Bence, Dorottya és Márk. I tRVÍRi ti V 1 *KÍ\n>l iftfív sAfiW KHÍÍfi y.: Hegedűs Béla 1958-BAN Tiszakécskén született Általános iskoláját Tiszakécskén, középiskoláját Szegeden végezte, a Déri Miksa Gépipari Szakközép- iskolában. Teológiai tanulmányait a Budapesti Református Teológiai Akadémián végezte. Szolgált segéd- és beosztott lelkészként Kecskeméten, Tiszavárkonyon és Tószegen, A keresztény világ két nagy ünnepe a karácsony és a húsvét. Előbbit hívő és nem hívő egyaránt szereti, utóbbi viszont nagy titok, igazi dráma. Miért boldogulunk nehezebben a legnagyobb ünneppel? S milyen reményt ad annak, aki úgy érzi: elfordult tőle az Isten? - erről beszélgettünk Hegedűs Bélával, a Bács-kiskunsági Református Egyházmegye esperesével. Rákász Judit- A keresztény felekezetek közül a reformátusok számára van a legnagyobb jelentősége a nagyhétnek. Miért emelkedik ki ez az ünnep a Jézus életéhez kapcsolódó egyházi ünnepek sorából?- A húsvét jelenti az élet üdvösségét, az élet reménységét. Nagypénteken Jézus magára vette az emberek bűneit. Mi, reformátusok úgy mondjuk: helyettem, miattam, érettem történt a Golgotán az áldozat. Ha itt vége lett volna az eseménysornak, csak a bűnbocsánat teljesült volna be. Jézus feltámadása elhozta a keresztények számára egy új élet kezdetét, az örök életet. Reményteljes lehetőséget arra, hogy Jézussal új életet kezdjünk. S egyúttal hordozza a második visszajövetel utáni reménységet: Jézus Krisztus által örök életünk van. Nem a magunk erejéből, hanem Jézus által. Keresztény életünknek ez lehet az erőforrása. Nem lesz könnyű, üldöztetni fogtok, terheket fogtok hordozni - mondja Jézus -, de lesz reménységetek.- Hogyan lehet ezt a reménységet átmenteni a mindennapokra?- Az ember nagyon sok ponton találkozik húsvét üzenetével a mindennapokban. Gyakran érezhetjük bizonytalannak a holnapot. Hogyan tovább? - kérdezzük magunktól. Ha Krisztusban tudom a napjaimat véghezvinni, akkor számomra nem lesz kérdés a holnapi nap felvirradása. Hiszen ő rendezi számomra a holnapot, s mindaddig lesz holnap, amíg úgy akarja. A másik fontos találkozás, amikor elveszítjük azt embert, aki közel áll hozzánk. A veszteség óriási, mégis ha hittel fogadom, hittel készülünk akár saját életünk befejezésére, akár szeretteinkére, akkor a halál nem pont lesz, hanem kettőspont, amely után folytatódik az élet Krisztus által, mert ő legyőzte a halált. Ezt ünnepeljük húsvétkor. Jézus feltámadt! Bizonnyal feltámadt! - így köszöntik egymást az ortodox keresztények húsvétkor. Egyre több gyülekezet várja együtt húsvét hajnalán a napfelkeltét, és néma imádsággal készül arra, hogy felvirradjon az áldott szép nap, amit együtt ünnepel a keresztény világ.- A feltámadást megelőző szenvedéstörténet az embert bűneivel, az általa okozott fájdalommal szembesíti. Talán ezért veszi körül a húsvétot látszólag értetlenség, s ezért nagyobb a hajlandóság az ünnep profánná tételére?- Emberi gyarlóságunk, hogy a keresztyén ünnepet megpróbáljuk a hétköznapra átfordítani. Karácsonyt átfordítja a hitetlen világ a szeretet ünnepére, amikor megajándékozzuk egymást, amiből kimarad a lényeg: a Megváltót ajándékozó Isten. A hús- véthoz kapcsolódó szokásoknak, szimbólumoknak is megvan a magyarázatuk. A locsolkodás az újjászületést, a keresztelést idézi. A húsvéti nyúl a két tanítvány szimbóluma, akik futva mennek Krisztus sírja felé. A tojás pedig arra utal, hogy amint Jézus a halál burkát széttörte, úgy töri szét a kiscsibe a tojás héját, hogy az új élet megkezdődhessen. Ha csak a csokinyuszi, a -tojás marad a világ számára, akkor nem érti, és kimarad a húsvétból is a lényeg, az Élet.- Mire tanít a szenvedéstörténet?- Jézus nem vitázik. Nincs védőbeszéd. Nem kéri ki magának. Elvisel mindent: gúnyt, csúfolódást, szembeköpést. Magára veszi a keresztet, s viszi, ameddig bírja. A megfeszített Jézus nem jajveszékel, hanem imádkozik: az emberekért könyörög. Végigjárja azt az utat, melyet végig kell járnia. A keserű poharat ki kell innia. A „Legyen meg a te akara- tod!”-nak meg kell valósulnia. A szenvedéstörténet arra tanít, hogy képesek legyünk mindent elfogadni Isten kezéből. Higy- gyünk benne, hogy Isten soha nem fog annál jobban terhelni, sújtani bennünket, mint amihez erőnk van. Ha ezt el tudjuk hordozni, akkor a betegségből gyógyulás lesz, a nehéz körülményekből megújulás. De ha az ember egymaga akar kilábalni a bajból, akkor nem fog menni. Jézus által érhető el a teljesség.- Milyen gondolatokkal készül az idei húsvétra?- A változások világában nem az emberi szavak túlharsogására kellene figyelni, hanem arra a belső hangra, amelyik húsvétkor megszólal bennünk. Még a hívő ember is hajlamos arra, hogy Istent háttérbe szorítsa. Elfogadja, részesévé teszi életének, de döntései során nem ő áll az első helyen. Pedig ha Istenre bízzuk az életünket, nem fogunk kudarcot vallani. Mindaddig üresen konganak ezek a szavak, míg az ember meg nem tapasztalja saját életében Isten gondoskodó sze- retetét. Amikor az előző szolgálati helyemen a parókiát építettük, mire a végéhez közeledett a munka, a rendelkezésünkre álló pénz igencsak fogytán volt. Egy pénteki napon a gyülekezet gondnoka szólt, hogy ismét megjöttek a számlák, melyeket hétfőn ki kell egyenlíteni. Csakhogy nem volt annyi pénzünk. Vasárnap, a megtartott istentiszteletek után elmentem a gondnok úrhoz, hogy megszámoljuk az istentiszteleteken összegyűlt adományokat és a perselypénzt. Forintra annyi volt, mint a számlák végösszege. A gondnok úr sírva fakadt: pontosan annyi volt a pénz, amennyire szükség volt. Se több, se kevesebb. Ha el tudnánk fogadni, amit Isten ad nekünk, s nem vágynánk mindig többre, életünk teljessé lehetne.- A félelem, a bizonytalanság, a bizalmatlanság kemény ellenfél ebben a küzdelemben...- Minél közelebb vagyok hozzá, annál biztosabb a hitem, s annál biztosabban ki tudom mondani: „Legyen meg a Te akaratod!”. Ha távolodok, akkor félelem és szorongás tölti ki a növekvő távolságot.- A napi gondok közepette sokan érzik úgy: elfordult tőlük az Isten.- Isten nem fordul el tőlünk soha. Nem hagy el bennünket soha. Azt ígérte Jézus Krisztusban, hogy velünk van mindennap, a világ végezetéig. Ha úgy érezzük, hogy elfordult tőlünk, az egyet jelent: mi távolodtunk el tőle. A kétség és a félelem bennünk van. Az ő hűsége változatlan. Isten szeretete örök. Ugyanúgy, mint az igazi anyai szeretet, mely soha nem változik a gyermek iránt.- Mi fordíthatja vissza a távol került embert?- Az őszinte ráismerés arra, hogy Isten nem hagyta el. A félelem és a kétség eltűnik, ha az ember engedelmeskedik a szívében megszólaló belső hangnak. Ezt a tiszta belső hangot nyomjuk el kételkedéssel, féltékenységgel, irigységgel. Sokan mondják: eljárnak templomba, imádkoznak, mégis rosszabbul megy a soruk, mint annak, aki hátat fordít a templomnak. De vajon valóban ptt voltak az istentiszteleten teljes valójukban, vagy csak ki akartak pipálni egy kötelességet? Ha Isten teljes szívemnek ura, akkor nincs félelem, nincs aggódás. Nem a magamé, hanem az övé vagyok. Nem könnyű út. Jézus azt mondja: nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy tartsd meg őket. Vagyis nem bura alá akarja tenni a keresztény embereket, hanem a nehézségek között is megmutatja, hogy a tőle kapott erővel helyt lehet állni. A húsvét megadta a lehetőséget, hogy változtassunk életünkön. De egyedül nem fog menni. Amikor Péter látja a vízen járni Jézust, azt kéri, engedje, hogy ő is járjon a vízen. Úgy lesz: jár a vízen mindaddig, amíg tekintetét Jézusra függeszti. Azonban amikor a hullámokra néz, a kétség eléri szívét, és süllyedni kezd. Ekkor azt mondja: „Ments meg, Uram!”, és Jézus megmenti. Ez történik velünk is: ha azt nézzük, mekkora hullámok csapkodnak körülöttünk, beleveszünk a gondok tengerébe. Ha Jézusra tekintünk, minden a helyére kerül. 2011 húsvétja lehetőséget ad az Istentől távol került embernek feltekintenie a feltámadott úrra, és élete rendeződhet egyedül őáltala. Használja ki minden kereső ember ezt a lehetőséget, és áldott ünnepe lesz! Százmillióval fognák meg a hőt az iskolájukban Vállalja a kunszentmiklósi ön- kormányzat egy maximum 100 millió forint állami támogatáshoz az önrészt azért, hogy felújíttassa az Endrédy utcai általános iskola épületét. Ebben az esetben a saját erő körülbelül 15 millió forintra jön ki. Az iskolában már igencsak időszerű a korszerűsítés. Ha a pályázással sikerrel jár a fenntartó, akkor új kazánt vásárolnak, napkollektort szerelnek fel, teljesen felújítják a vízhálózatot, új mosdókat, zuhanyzókat építhetnek, modernizálhatják a világítást. Ezenkívül kicserélik az összes nyílászárót, és kívül-belül szigetelik az épület falait. ■ M. J. A szakmák ifjú mesterei mérték össze tudásukat Három arany-, két ezüst- és egy bronzérem, illetve több jó helyezés. Kiváló eredményekkel tértek haza a Bács-Kiskun megyei szakiskolák diákjai a napokban Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megrendezett IV. Szakma Sztár Fesztiválról, ahol az ország 13Ó iskolájából 254 tanuló 31 szakmában mérte össze tudását. A dobogó legmagasabb fokára állhatott fel Udvari Csilla cukrász, a kecskeméti Széchenyi István idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szakiskola diákja. Az ország legjobb diák fodrásza Kiss Zsuzsanna, a kiskunfélegyházi Kossuth Lajos szakiskola végzőse lett. A vevők nyugodtan fordulhatnak Malustyik Medárdhoz, ha nem tudják eldönteni, hogy milyen televíziót vegyenek. A kiskunhalasi Vári-Szabó-szakisko- la diákja a műszakicikk-eladók versenyében aranyérmes lett. Szépen csillog az ezüst is. Bergmann Lívia, a bajai Jelky András Szakképző Iskola tanulója női szabó kategóriában lett második. A dobogó második fokára állhatott Szegedi Tamás Károly, a kecskeméti Gáspár András szakiskola diákja a gázszerelők versenyében. Karácsony Tamás, a bajai Jelky András Szakképző Iskola tanulója pedig a bútorasztalososok között lett harmadik. ■ B. Zs. Kokas-rajzok A tanítvány, Fehér László Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg a mester, Kokas Ignác rajzaiból összeállított tárlatot Kecskeméten, a Lestár téri Premier Galériában. A szintén Kossuth- és Munkácsy-díjas Kokas Ignácot mindenki úgy ismerte, hogy nem készít vázlatot. Halála után másfél évvel a műteremben találtak a most látható, különös értéket képviselő anyagra. A kiállítás május 20-áig látható.
