Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-22 / 94. szám
6 2011. ÁPRILIS 22., PÉNTEK A BUX index 2011. április 21-én 24300 \ Változás: 0,42%1 23900 23 800 23 700 Nyitóérték: 24113 ~l / Záróérték: 24 090 Előző napi záróérték: 23 990 1 15.30, a Ne* Yorki6 tőzsde nyitása A 09.00 11.00 NYERTESEK 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT 2011.04. 21. Részvény Fotex Utolsó ár (Ft) 389 Változás (%) Millió Ft 3,45 22 TVK 3 290 1,85 16 Danubius 3 900 1,43 7 ANY 744 1,08 8 OTP 6 260 0,98 11214 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár(R) Változás (%) Millió Ft Econet 41-6,81 89 Émász 20900-0,94 2 Synergon 468-0,84 8 Mtelekom 610-0,65 378 Richter 38 000-0,65 594 A BUX index az elmúlt napokban 24400 24200 24000 23800 23600 23400 23200 23000. port/ 04.13 04.14 04.15 04.18 04.19 04.20 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.21.) Újéi számolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 52 000 MALMI BÚZA 2011. május 70000 TAKARMÁNYBÚZA 2011. május 62 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011, május 59000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. május 120 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. április 21-én 1€ 1$ 1CHF i i í 264,18 Ft 180,50 Ft 204,53-0,07 Ft -1,87 Ft +0,35 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.21.) Vételi Eladási 1 Budapest Bank 255,94 271,78 CIB Bank 253,49 274,61 Citibank 253,36 274,48 Erste Bank 256,76 271,56 FHB Bank 256,44 271,76 K&H Bank 256,87 271,67 MKB Bank 257,63 270,85 OTP Bank 257,55 270,75 Ralffelsen Bank 258,22 269,84 A VW Európa legjobban fogyó autómárkája Visszaesett az új autók forgalma az idei év első hónapjaiban Európában. A régió újautó-eladásai 1,8 százalékkal maradnak el a tavalyi év azonos időszakának számaitól. Bár februárban tapasztaltak némi erősödést az eladásokban, márciusban ezt az elmozdulást 4,6 százalékos visz- szaesés követte. A balti államokban már láthatóan visszatért a prosperitás: Észtország 71,4, Lettország 122,9, még Litvánia 108,5 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos időszakában produkált újautó-értékesítési számait. A Volkswagen továbbra is Európa legkedveltebb márkája - írja a JATO. ■ GAZDASÁG Újra gyárthatnánk vonatot máv-gépészet Az InterCity prototípusával startolhatnának A fejlesztés elkerülhetetlen, a MÁV járműparkjának kétharmada már húsz évnél is öregebb. Az egységesítés is jót tenne a járműállománynak A MÁV-Gépészet országos összefogással felélesztené a hazai vasúti járműgyártást, elsőként egy Intercity prototípusát terveznék meg. Közben más nagy tervek is formálódnak: Szolnokon a Stadler szerelne össze motorvonatot, Dunakeszin a Bombardier gyártana villamost. B. Horváth Lilla Újraindulhat a hazai vasútijár- mű-összeszerelés és -gyártás azon tanulmány szerint, amelyet a MÁV-Gépészet Zrt. készít, s amelyet hamarosan a döntéshozók elé terjeszt. A tevékenység az országban működő vasúti járműipari cégek által előállított alkatrész- és berendezésgyártáson, illetve szerelési kapacitáson alapulna. Zaránd György, a MAV-Gépészet vezérigazgatója számos vasúti járműipari beszállító céggel tárgyalt ez ügyben. Az elképzelés jól illeszkedik a vasút szerepét előtérbe helyező kormányzati törekvéshez is, amely szerint a közösségi közlekedésnek kell felülemelkednie az egyéni felett az elővárosi, az agglomerációs, a távolsági és a kistérségi szegmensben is. Nem tudni persze, hogy a politikai támogatás mellett mennyi pénz jutna a hazai vonatgyártás támogatására. A konvergenciaprogram szerint a MÁV állami segítése az idei 173 milliárdról jövőre 45 milliárddal, a következő két évben pedig 60-60 milliárd forinttal csökken, miközben a MÁV 300 milliárd forintos vállalati adóssága az államadósságba kerül. A járműpark fejlesztése azonban elkerülhetetlen. A MÁV eszközeinek kétharmada 20 évnél idősebb - és nem ártana az egységesítés sem: a társaság 37- féle mozdonyt és 78-féle személykocsit használ. Ha a cserék a flirt villamos motorvonatok gyártója, a svájci Stadler tízmillió frankos beruházással kibővítené, s emeletes motorvonatok gyártására tenné alkalmassá szolnoki üzemét, amelyhez később egy kutatófejlesztő egységet toldana, s regionális központtá fejlesztene. Döntés még nincs erről, közölte a cég tulajdonosa korábban. A lépéssel a mostani 200 fős létszám megkétszereződne. egy része hazai gyártással valósul meg, az munkahelymegtartást vagy -teremtést, jövedelem- képződést, állami adó- és járulékbevételt is jelent. A számítások szerint a hazai gyártás a világpiaci árnál kedvezőbb áron történne. Első lépésben egy InterCity-forgalomban közlekedő vasúti kocsi prototípusának tervezését kezdik meg. A munka központja a MÁV-Gépészet két éve felújított, szolnoki bázisa lenne, amely ma a térség egyik legkorszerűbb járműjavítója. A magyarországi együttműködés persze nem lenne képes minden típusú megrendelői igényt kielégíteni, itt jönnének a képbe a külföldi együttműködések. A nézi gyárban motorvonat kocsi- szekrények készülnek, 90 százalékban exportra. a bombardier MÁV Kft. Dunakeszin indítana villamosgyártást arra alapozva, mert amúgy is a kft.-nél készül a Bombardier jármű legkomplikáltabb része, az alváz. Az előkészítő tárgyalások megkezdődtek Schwartzné Lovász Beáta ügyvezető igazgató korábbi tájékoztatása szerint. hány napja beharangozott kínai mozdonybeszerzést mindazonáltal érdemes óvatosan kezelni: a kínai járművek magyarországi normák szerinti áttervezése, ide- szállításának megszervezése, itteni karbantartó bázisának létrehozása mind-mind olyan költség- növelő feladat, ami kérdésessé teszi a beszerzés gazdaságosságát. Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára nemrég azt mondta lapunknak, egy esetleges, hazai járműipari beszállítókat összefogó, vonatgyártói és -összeszerelői kezdeményezésbe célszerű lenne minél több hazai kkv-t bevonni. Színi István, a két hazai vas- útijármű-gyártóval rendelkező, Bombardier Transportation magyarországi elnöke szerint azonban az önálló hazai vasúti járműgyártásnak az itteni piac túl kicsi, hasonló kapacitások pedig már kiépültek a környező országokban. Egy ilyen kezdeményezéshez ezért külföldi piacokat is kellene keresni, persze versenyképes termékekkel. Korábban a GySEV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona úgy vélte, ha Magyarországon olyan gazdasági helyzet lesz, amikor az önálló vasúti járműgyártásnak megfelelő piaca van, akkor cége szívesen csatlakozna egy ilyen kezdeményezéshez. Több lépcsőben csökkennek a bürokratikus terhek A kormány szerdán bejelentett bürokráciacsökkentő 500 milliárd forintos intézkedéscsomagjából tegnap 100 milliárdot ismerhettünk meg. A magyarországi vállalatok bürokratikus terhei a hazai össztermék (GDP) 10,5 százalékára, mintegy 3000 milliárd forintra rúgnak, szemben az uniós átlag 1000 milliárd- jával, amely a GDP 3,8 százaléka. Itthon egy átlag vállalkozás ilyen költségei évente tehát körülbelül hárommmillió forintnak felelnek meg - állapítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ahhoz, hogy hazánk az európai átlagot elérje, mintegy 2000 milliárd forinttal kell csökkenteni a bürokratikus terheket. A Széli Kálmán-terv ezt a csökkentést tűzte ki célul 2014- re. A kormány első ilyen programja 500 milliárd forintos terhet vesz le a vállalkozások válláról, vagyis a felesleges 2000 mü- liárd forintos bürokratikus teher negyedét. Azonban ebben a tervben mindössze annak ötödével egyenlő bürokráciacsökkentő lépés tapasztalható. ■ Az európai átlaghoz 2000 milliárddal kell csökkenteni a terheket. Az első javaslatcsomag 105 milliárd forint vállalkozói ráfordítás megtakarítást eredményez, amelyhez a kormány június 30- ai határidővel a szükséges jogszabályi hátteret megteremti. A Széli Kálmán-terv első bürokráciacsökkentő programjának második, 400 milliárd forintos javaslati csomagját augusztus 31- éig kell a kormánynak az Országgyűlés elé terjesztenie. ■ Mi, mennyi és merre... a magvar kormány Brüsszelnek küldött konvergenciaprogramja említi a közszféra béreinek befagyasztását - egyes sajtóorgánumok szerint. A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor szerdai tájékoztatóján azt közölte, nem fogják befagyasztani a béreket, ez nincs is benne a programban. Az illetmények nem emelkednének, leszámítva azon kiskeresetűek bérét, akiknél az új adók miatt szükséges a nettó kereset kiegyenlítése. Még nincs döntés az emeletes motorvonatról Kötelező lesz majd az agrárkamarai tagság is társadalmi vita Egy tag - egy szavazat, fizetni csak a nagyoknak kell - Összefogásra ösztönöznek Kötelező agrárkamarai tagságot, évi bruttó 100 millió forintos árbevétel felett tagdíjfizetést, és teljesen megújuló kamarai rendszert hozhat a tegnap sajtótájékoztató keretében társadalmi vitára bocsátott új agrárkamarai törvény. Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter tegnapi kijelentése szerint az „alanyi jogon járó” tagság a termelői, feldolgozói és kereskedői vállalkozásokat is érinti az ágazatban. A törvény célja, hogy az agrá- riumban is megvalósuljon az i összefogás. A jogalkotók szándéka szerint | az ágazati, illetve a termékpálya J mentén elhelyezkedő szereplők I korábbi egymásra mutogatását és érdekellentéteit a kamara házon belül oldhatná meg azzal, hogy közéleti vitafórumként, érdekegyeztető szervezetként működne az új néven Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszer-termelési Kamara. A kereskedelmi szervezetek esetében így felmerülhet a kettős tagság is, ám fel sem merül, hogy ezéknek a szervezeteknek kettős tagdíjat kellene fizetniük - szögezte le ÁnÁngyán József és Fazekas Sándor. Május 15-éig tartana a vita gyán józsef, a tárca államtitkára. Ehelyett ezeknek a cégeknek az árbevételük arányában kellene a kereskedelmi és az agrárkamarának fizetniük. Az agrárkamarai törvény társadalmi vitája május 15-ével zárulna. Eddig e-mailen beküldhetők az észrevételek és a javaslatok, de a tárca tervez nyilvános fórumokat is. A vita végeztével a törvény az Országgyűlés elé kerül, ahol a képviselők június-júliusban dönthetnek róla. Az új kamarai stáb az év második felére állhat fel, és a törvényben rögzített Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszer-termelési Kamara januártól már az új rendszerben kezdheti működését. ■ Br. L. Tagdíj: százmillió felett ingyenes lesz a tagdíj évi bruttó 100 millió forint árbevétel alatt ingyenes, e felett sávos összegű lenne. 100 és 300 millió forint között az árbevétel 1 ezreléke, 300 millió és 1 milliárd között 1,5, 1 milliárdos árbevétel felett pedig 2 ezrelék a fizetendő rész. az új agrárkamara így a tagdíjakból 3-4 milliárd forintos bevételre tehetne szert évente. Emellett a szolgáltatásokból befolyt pénz és a költségvetési kiegészítésből működne a jelenleginél jóval nagyobb feladatkörrel.
