Petőfi Népe, 2011. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-14 / 87. szám
6 2011. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A BUX index 2011. április 13-án 24 200 24100 Nyitóérték: 23 845 Záróérték: 23 886 24000 23 900 23800( 1 1 23 700 23 600 Előző napi záróérték: 23 747 | Változás: 0,58% 15.30, aHewYörhdA .... tő zsde nyitása f\ JmfT' 09.00 11.00 13.00 NYERTESEK 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT 2011.04. 13. Részvény Utolsó ár (R) Változás (%) Millió Ft Econet 58 3,57 175 FHB 1035 2,37 17 Synergon 480 2,12 4 MTelekom 60! 2,01 917 ANY 755 1,88 0 Egis 19 195 1,88 113 0RC 2 485 1,84 3 Részvény Utofcóár(Ft) Változás(%) Millió Ft | Pannergy 906-0,65 23 Mól 24 505-0,38 2 975 Richter 36 955-0,12 1944 A BUX index az elmúlt napokban 24 800 24 600 24 454 24 433 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.14.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 49400 MALMI BÚZA 2011. május 69 500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. május 64 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. május 58000 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. május 120 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. április 13-án 1€ 1$ 1CHF f i f 267,07 Ft 184,24 Ft 205,40 +0,81 Ft-0,16 Ft +1,06 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.13.) Vételi Eladási | Budapest Bank 258,64 274,64 CIB Bank 255,77 277,09 Citibank 255,66 276,96 Erste Bank 259,00 273,92 FHB Bank 258,87 274,33 K&H Bank 259,33 274,27 MKB Bank 260,10 273,44 OTP Bank 259,64 272,96 Raiffeisen Bank 260,96 272,70 Pick: az export lehet a kiút húspiac Célba veszik Ázsiát - Ráharapnak az édes, oregánós, bazsalikomos virslire Nehéz évre számít Kovács László, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója. A hústermékek hazai piacának 30 százalékát magáénak tudó cég az export növelésével próbálja ellensúlyozni a prognosztizált bevételcsökkenést. Gyükeri Mercédesz- Húsvét előtt vagyunk. Hogyan alakul a piacuk?- Az új termékeinkből mintegy 700 tonnát szándékozunk értékesíteni, és úgy látjuk, figyelembe véve az időarányos teljesítést, megvan a remény arra, hogy ez sikerül. A fő célunk az volt, hogy az olcsó, gyenge minőségű termékek piacából kiszálljunk.- De kereskedelmi márkás termékeket gyártanak. Ez nem ellentmondás?- A kapacitásaink kihasználásához, ezáltal a költségeink csökkentéséhez gyártunk ilyen termékeket, de ezeknél is ügyelünk a minőségre, egy adott árszint alatt inkább nem vállaljuk fel a gyártást. A kereskedelmi márkás termékek nagyon hasznosak abból a szempontból, hogy kiegyensúlyozott forgalmat teremtenek, így az üzemek leterheltségét kontrollálni tudjuk.- Mekkora az arányuk?- A Pick és a kereskedelmi, olcsóbb márkák fele-fele arányban vannak.- Az alapanyagárak, beleértve a húst és a takarmányt is, csúcsokat döntenek. Mire számítanak ezen a téren?- A Bonafarm csoporton belül saját sertésből igyekszünk biztosítani az alapanyag-mennyiséget. Évről évre nő az állomány nagysága: a tavalyi 270-280 ezres szám ebben az évben 300 ezer fölé mehet, és a célunk az, hogy három éven belül elérje az 500 ezret. Tény azonban, Magyarországon csökken az állomány: éves szinten 3,5-4 millió sertést vágnak le, nagyjából 1,5 millió hiányzik a hazai készítménygyártáshoz, ezért szükséges az importalapanyag. Az, hogy országos szinten hogyan alakul a sertéslétszám, részben a forint-euró árfolyamtól, részben attól is függ, az áremelkedés mennyiben realizálható a késztermékeknél. Hiába indokolt az emelés, ha a vásárló nem ad 1800-2000 forintot egy kiló sertéskarajért.- Éves összehasonlításban mennyire növekedtek a költségeik?- Az összköltségek 15-20 százalékkal nőttek.- Ehhez képest mekkora áremelést tudnak elérni?- Tíz százalék körüli értéket szeretnénk kiharcolni.- Vagyis a bevételük tavalyi, 10-12 százalékos csökkenése után kódolt egy újabb 10 százalékos szűkülés, és a hazai keresletcsökkenés tovább rontja a helyzetet. A Pick bevallottan az export erősítésével próbálja kivédeni a kiesést. Lehetséges ez?- Tavaly az árbevételünk 26-27 százaléka, 17 milliárd forint származott külföldi eladásainkból, ezt az arányt most 30 százalékra szeretnénk emelni. Új piacok jöhetnek szóba, elsősorban Ázsiában.- Magyar ízekkel próbálkoznak Ázsiában?- Európában megállja a helyét a magyar ízvilág, különösen a szalámiknál konzekvensen nem változtatunk a receptorán. Ázsiában viszont más ízesítésű termékekkel kell próbálkozunk. Ott az európai szemmel szokatlan virsli kategória sikeres: az édes ízek hódítanak, és különböző - bazsalikomos, oregánós - ízesítéssel készülnek a termékek.- Közhely, a vásárló egészen addig büszke a termék eredetére, amíg nem jut el a polcig. Lát ebben elmozdulást?- Sajnos nem nagyon, jelenleg jellemzően árorientált a végső fogyasztói döntés.- A magyar termék címke mennyire segíthet ezen?- Azt gondolom, nagyon kevés termékre kerülhet ez rá. Másrészt ezekből nem lehet nagy tömeget előállítani. Nem látom igazán, üzletileg mit hozhat egy ilyen címke. Objektív ellenőrzés nélkül ez pár éven belül lecsenghet. A következetes kontrolihoz viszont olyan dokumenKovács: Ha to 142 éves cég az 1869-ben alapított Pick ma a legnagyobb húsipari cég Magyarországon. A Pick, a Délhús, a Ringa és a Herz márkatermékek gyártója, amelynek az ország négy pontján vannak termelőüzemei, a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm csoport tagja. A Pick Szeged Zrt. a tavalyi évben a belföldi forgalomban 10-12 százalékos csökkenést szenvedett el, így az évet összességében 58 milliárd forintos bevétellel zárta. táció kell, hogy azok a kis üzemek, amelyek ebből profitálhatnának, nem fogják bírni.- Megéri egyáltalán újabb termékeket, ízeket bevezetni?- Ha bevezetünk öt terméket, és abból kettő megmarad a piacon, már jók vagyunk. A magyar fogyasztó valamilyen okból ragaszkodik a fűszerekhez, de közben igényli a könnyedséget, az újszerűséget is. Ott tudjuk megfogni a fogyasztót, ha megtaláljuk az egyensúlyt a konzervatív ízvilág és az újszerű csomagolás kialakítása között.- Mennyire aratott sikert a Herz márkájú termékek újraindítása?- A Herz termékcsalád bevezetésékor a szakmának nagyon tetszettek a mediterrán ízesítésű szalámik, a vásárlóknak mégis idegenek voltak. Folyamatosan próbáljuk megtalálni a célcsoportnak fontos könnyedséget. Próbálkozunk zsírszegény szárazárukkal is, ezek nem hagyományos szalámik.- Az idén 1,2 milliárd forintot szán a cégcsoport fejlesztésekre, de nincs szó legfontosabb fejlesztésükről, egy 30 milliárd forintos beruházással tervezett új üzemről. Erről a tulajdonos, Csányi Sándor már 2009-ben említést tett, mégsem indult még meg az építése. Ezzel mi a helyzet?- Az erre szánt, állami tulajdonban lévő telek vételére, majd nekünk történő eladására 2009- ben a szegedi önkormányzat ígéretet tett, ám ez a választások miatt nem valósult meg, a választásokat követően pedig a kormányzat elutasította az ön- kormányzat kérését. Felvettük a kapcsolatot a város vezetőivel - a szocialista polgármesterrel és a Fidesz-többségű képviselő-testülettel is. Ha egy határidőn belül nincs megoldás, dönteni kell a beruházás sorsáról.- Mennyi ez a határidő?- Egy-két éven belül kellene valamilyen megoldásra jutni.- Ha nem történik meg, elköltözne a cég Szegedről?- Nem zárom ki ezt, de ennek az eldöntése tulajdonosi kompetencia. Felértékelődik a kutatás-fejlesztés és az innováció OTP Felmérés a kockázati tőkéről - Igen aktívak Közép-Magyarország, Dél-Alföld és Észak-Alföld vállalkozói „A vármái nagyobb érdeklődés kíséri a Magyar Innovációs Szövetség és a Világgazdaság szakmai támogatásával megvalósuló, Iránytű - Magyarország vállalati innovációs térképe című programot: az április 15-én záruló felmérés keretében 479 kitöltött kérdőívet küldtek vissza, amelyek közül 418 értékelhető” - mondta Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanszékvezető egyetemi tanára. Az OTP csoport két vállalkozása, az OTP Hungaro Projekt Kft. és a PortfoLion Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. közös, a hazai kutatás-fejlesztés és innováció (k+f+i) helyzetéről és kilátásairól szóló kutatásában a régiók közül a legaktívabbak Közép- Magyarország, Dél-Alföld és Észak-Alföld vállalkozói voltak. A felméréssel hazánkban először alakulhat ki átfogó kép a kockázati tőke helyzetéről. Magyarországon is felértékelődik az innováció - a BCE professzora szerint ez a felmérés legfőbb üzenete. Ugyanakkor az is látszik, hogy a vállalkozások meghagynák a tudományos munkát a kutatóhelyeknek, ám türelmetlenül várják az eredményeket, és szívesen, mielőbb bekapcsolódnának ezek piaci hasznosításába, ha segítséget kapnak hozzá. A kezdeményezők célja az volt, hogy a felmérés eredményeként átfogó képet nyújtsanak a magyarországi vállalkozások innovációs, kutatás-fejlesztési adottságairól, terveiről, finanszírozási és támogatáspolitikai igényeiről. A szakmai „közvéleménykutatás” részletes eredményeit a tervek szerint május 10-én a Világ- gazdasággal közös szakmai konferencián ismertetik. Ezen a tanácskozáson mutatják be az ország ezek alapján elkészülő innovációs térképét is. Azokat a 2008 előtt alapított vállalkozásokat keresték meg, ahol az alkalmazotti létszám 20- 250 fő, az árbevétel pedig 150 millió és 12,5 milliárd forint között van. A megkérdezetteknek 26 kérdésre kellett válaszolniuk a magyarországi innováció helyzetével, az e téren felmerülő problémákkal és lehetőségekkel kapcsolatban. A program elindítói lényegében azt várták, hogy a megkérdezettek elmondják javaslataikat, téziseiket a jogszabályi, fejlesztési és támogatáspolitikai környezettel kapcsolatban, s a válaszokból következtetések vonjanak le az ösztönzési, támogatási és pályázati rendszerek forrásallokációjára, annak ütemezésére, és az igényekhez illeszkedő finanszírozási termékek kialakítására. A program apropóját az adta, hogy az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) a 2011-13-as időszakban k+f+i-re minden eddiginél nagyobb vissza nem térítendő forrást biztosít a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéseihez. A kezdeményezés ezzel összefüggésben arra is lehetőséget teremtett, hogy a hazai kkv-k körében egyértelművé váljon az innováció, és így a saját - akár jelenleg is végzett - kutatási, termékfejlesztési tevékenységüket be tudják illeszteni az új pályázati kiírások rendszerébe. Legyen szó hitelről, kockázati tőkéről vagy pályázati pénzről, az optimális konstrukció és feltételek kialakítása közös érdeke a vállalkozóknak és finanszírozóknak. ■ Pályázható innovációs kiírások (új széchenymerv) Konstrukció Keret (Mrd Ft) Innovációs eredmények hasznosításának támogatása, mikro-, kis- és középvállalkozásoknál 28,0 Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása* 39,0 •ERRE AKKREDITÁLT KLASZTER TAGVÁLLALATOK IS PÁLYÁZHATNAK FORRÁS: WWW.UISZECHENYITERV.GOV.HlJ ■ Az ÚSZT minden eddiginél több forrást biztosít.
