Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-04 / 53. szám
2011. MÁRCIUS 4., PÉNTEK 7 GAZDASÁG Közmunka: eltűnhetnek a szeméthalmok a sínek mellől i széll kálmán-terv Leszállított tankötelezettség - Szakmához jutnak Iskolapad helyett tanműhely „Az országos közfoglalkoztatási program keretében áprilisban vasúti-idegenforgalmi, közúti és erdészeti közmunka program indul, amelyek összesen mintegy 5000 álláskereső számára biztosítanak majd munkalehetőséget” - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Kiemelte: a tárca ösz- szesen 20 milliárd forintot fordít a program támogatására. Ez az összeg a tavalyi 9 700 fős átlaglétszámmal szemben több mint 17 000 álláskereső számára nyújt nyolc órás, legalább a minimálbért biztosító foglalkoztatást. ■ Ötezer embernek nyújtanak ily módon álláslehetőséget. A részletek: a vasúti-idegenforgalmi programban a tervek szerint 2 000 embert foglalkoztatnak majd. „A legfontosabb cél, hogy rendezett környezet fogadja a turistákat, eltűnjenek a szeméthalmok a vasúti pályák mellől” - jelezte Czomba Sándor. Az állami autópályák és a közutak mentén körülbelül további 1500 álláskereső juthat majd munkalehetőséghez, az ő feladatuk a közutak környékének rendbe tétele mellett a parlagfű és a többi egészségre káros növény irtása lesz. A magán erdő- gazdálkodóknak is meghirdettek egy közfoglalkoztatási pályázatot, amelyre március 11-ig lehet pályázni a megyei munkaügyi központoknál. A támogatott tevékenységek közé tartozik pél- ■ dául az erdőápolás is. ■ MSZP: Ne legyen látszatmunka az MSZP is jónak tartja a kabinet tervét, hogy a közmunka lehetőségét több új területre is kiterjesszék. „Nemcsak az az értelme, hogy valaki nem segélyen van és nem otthon ül, hanem dolgozik. Hanem az a lényeg, hogy az elvégzett munka hasznos legyen az országnak, hogy ne látszattevékenység zajlódjon. Jó irány, hogy a szociális ellátásban, egészségügyben is bővítik a közmunkások lehető ségét” - mondta Kiss Péter MSZP-s képviselő. Társadalmi deficit (a szakmunkásképző és szakiskolákba belépő és kilépő diákok számának alakulása) 35 500 33 90011 34 210 33 497 33 394 32 645 33 114 32 732 31 897 32 774 34 177 2002 2003 2004 2005 2006 2007 ■ belépők ■ kilépők VGORAFIKA - Forrás: UEFMI-slat. 2001 2008 2009 Jövő szeptembertől új közoktatási törvény lépne életbe a kormány által a héten bemutatott Széll Kálmán-terv szerint, onnantól a tankötelezettség is csak 15 éves korig tartana. A cél - paradox módon - a szakmához jutás, és így az elhelyezkedési esélyek javulása. Braunmüller Lajos Komolyabb átgondolást kíván a középiskolai oktatási rendszer, mert hiányzik az „egészséges arány” a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák között, a tanulók 18 éves korig tartó tankötelezettsége pedig tovább súlyosbítja ezt a problémát - áll a kormány héten bemutatott reformcsomagjában. A Széll Kálmán-tervben megfogalmazott program szerint a foglalkoztatás sínyli meg a túl sokáig tartó tankötelezettséget, hiszen egyes kétkezi szakmákban létszámhiány van, míg a tanulók az iskolapadban ülnek. Az elképzelések szerint a 15 évesen „szabaduló” diákokat nem feltétlenül azonnal a munkaerőpiac várná, hanem egy gyakorlatorientált, tanműhelyekben és cégeknél zajló szakoktatás. „Egyetértek a tankötelezettség 15 éves korra való leszállításával, ha úgy tetszik, mi vagyunk az egyik javaslattevő” - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth Rádióban tegnap reggel. A kamara régi célja, hogy az iskolapadból szabadulni kívánó diákok inkább a tanműhelyben találják meg a számításukat. Nem csak spórolást jelent az intézkedés, nagyon fontos társadalompolitikai célt is szolgál: a szóban forgó diákok minél nagyobb részét kell szakmához juttatni. A végcél az, hogy a közismereti tárgyakban gyengébb tanulókat is beemeljék a szakképzésbe - mondta el lapunknak Szilágyi János. Az MKIK képzési igazgatója szerint az eddigi rendszerrel a legfőbb probléma az volt, hogy „fogva április 30-iG elkészíti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 38 kiemelt és különösen gyakorlatigényes szakma új tananyagát és vizsgakövetelményeit. A kiemelt szakmák kő zött olyan mesterségek vannak, mint szabó, ács, géplakatos, villanyszerelő, épületgépész. az MKIK célja az, hogy e szakmákban már ez év tartotta” azokat a tanulókat, akik nem szerettek az iskolapadban ülni, kifejezetten rosz- szul teljesítettek a közismereti tárgyakban. Ezeknek a diákoknak valóban azzal a kétkezi szakmával kellene foglalkozniuk, amely érdekli őket, ezzel a munkára való szocializálásuk is korábban és sikeresebben kezdhető meg. Mindössze arról van szó, hogy az új szabályozás szerint a diákok nincsenek a nyolcadik osztály után az iskolapadba kényszerítve, aki dolgozni akar menni, mehet - tette hozzá Szilágyi János. Jellemző, hogy azon fiatalok közül, akik szakmunkástanulóként kezdtek, sokan nem szerezték meg végül a szakmájukat. Egy-egy évfolyamból nagyjából 25 ezer diák kerül ki úgy, hogy a nyolc általános osztályt szeptemberében az új rendszer szerint kezdődjön meg a képzés. Ebben az esetben a kiemelt szakmák afféle kísérleti képzésekként is szolgálnának, hiszen a kormányzati Széll Kálmán-tervben foglaltak szerint az új közoktatási törvény csak jövő szeptembertől lépne életbe. vagy még azt sem teljesíti, és nem szerez semmilyen szakmát. Munkaerő-piaci elhelyezkedésük esélyei rendkívül rosszak. A nyolc általánossal vagy annál kevesebbel rendelkező álláskeresőknek mindösz- sze a 20-25 százaléka talál ál■ Ötven százalékkal akarják növelni a gyakorlati óraszámot a képzésben. lást, míg a szakmunkásvégzettséggel rendelkezők 62-63 százalékos sikerrel indulnak ugyanebben a versenyben. Mindenképp arra kell törekedni tehát, hogy ezekből a gyengébb képességű tanulókból minél többet segítsünk szakmához - mondta el Szilágyi, majd hozzátette: a tavalyi jogszabálymódosítások eredményeképp rögtön az általános Iskola elvégzése után elkezdődhet a gyakorlati képzés (korábban a szakmunkásképzés első két évében csak műveltségi oktatás és szakmai orientáció volt). A kamara által készített új tananyagok jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a műhelyi oktatásra. A munkaadók célja, hogy 50 százalékkal növeljék a gyakorlati óraszámot, így az eddigi heti két nap helyett három vagy akár három és fél nap is lehet a ilyen jellegű képzés ideje. 38 szakma új tananyagát készítik el EBSEEE) Buszjáratok négy városból Ferihegyre menetrend szerinti buszokat indít a Malév Ferihegyre négy megyeszékhelyről: Debrecenből, Miskolcról, Pécsről és Szegedről áprilistól. Az utasoknak check- int, frissítőt, wifiszolgálta- tást, a reptéren gyorsított utasbiztonsági ellenőrzést kínálnak. Naponta háromszor közlekednek buszok a ferihegyi 2-es terminálra. Magyar az Európai Feltalálói Díj döntőjében molnár Béla feltaláló is bejutott az idei Európai Feltalálói Díj döntőjébe. 3D-s mikroszkópja a hagyományos mikroszkópia és a digitális képfeldolgozás ösz- szeházasításával keletkezett. Lehetőséget kínál az orvosoknak a beszkennelt szövetminta alapján a gyorsabb diagnózisra. Az Európai Szabadalmi Hivatal díjait május 19-én adják át Budapesten. A főbankár elégedetlen a magyar kormánnyal AZ EURÓPAI központi Bank „nagyon elégedetlen a magyar kormány álláspontjával” a monetáris tanács tagjainak kinevezési rendje miatt. A jegybanktörvény módosításáról Jean-Claude Trichet elnök azt mondta: „Vizsgálat után eldöntjük, milyen jogi lépések jöhetnek szóba. De előbb az Európai Bizottság lép. Nem zárok ki semmilyen lehetőséget” - mondta. Trichet: Per is szóba jöhet PORTRÉ Széli Kálmán üzenete korunknak Önkormányzati kárpótlás: 17 milliárd plusz bérre Széll Kálmán- . , ról nevezte el gjy* tervét az Or' -Hk bán-kormány a gazdasági helyzet rend- ■■ behozatalára. De ki is volt históriánkban a névadó? Miféle iskolapélda? Sajnos keveset tudunk róla. A kiegyezés után Széll Kálmán 1875-1878 között pénzügyminiszter Tisza Kálmán kormányában, majd 1899-1903 között miniszterelnök, illetve belügyminiszter. Pénzügyminiszterként a megörökölt költségvetési deficitet jelentősen csökkentette, így az államháztartás kiadási és bevételi oldalát csaknem egyensúlyba hozta. Széll 63 millió forint hiánnyal vette át az államháztartást, amit három évvel később 23 milliós deficittel adta át utódjának. Elérte, hogy Magyarország hiteleket vehessen fel a nemzetközi piacon. Az állami bevételeket addig elképzelhetetlen mértékben emelte, a pénzügyi adminisztrációt újraszervezte. Az egységes osztrák bank közös osztrák-magyar bankká alakításával oldotta meg a bankkérdést. Működése arra a korszakra esik, amit az utókor oly szívesen nevez boldog békeidőknek. Az 1867-es kiegyezéstől a világháborúig terjedő időszak ez, amelyben a Magyar Királyság - az Osztrák-Magyar Monarchia részeként - régen látott gazdasági fejlődésnek indul. Ha egy kormány úgy dönt, programját egy bizonyos személyről nevezi el, annak üzenete van. Széll Kálmán szigorú és takarékos volt, az államháztartási egyensúly helyreállítását és megőrzését, a deficit felszámolását tekintette fő céljának, elérésükkor nem rettent vissza az adónemek növelésétől és az adózók vegzálásától. Karrierjét kitűnő, Deák Ferenccel szorosra fűzött családi kapcsolatai is megalapozták a Szabadelvű Pártban. Vörösmarty Mihály lányát, Ilonát vette feleségül, aki egyben Deák Ferenc gyámleánya is volt. Tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, a jogot Budapesten hallgatta, de 25 évesen már parlamenti képviselő. 1911 után visszavonult a politizálástól, 4 évvel később, 72 éves korában hunyt el. Széll Kálmán eddig az elfeledett miniszterelnökök közé tartozott. Például a fővárosban még csak utca sem őrzi emlékét, pedig 1951-ig az ő nevét viselte Budapesten a mai Moszkva tér. ■ V. M. A kormány döntött arról, hogy az 2011. évi költségvetésben biztosított forrásból 16,9 milliárd forintot fordít az önkormányzatoknál és költségvetési intézményeiknél foglalkoztatottak Idei évi adó- és járulékváltozás miatti kompenzálására - írja az MTI. A Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg erről a kormányhatározat. A 16,9 milliárd forintot az idei büdzsé céltartalékából a helyi ön- kormányzatok fejezetébe cso- portorsítják át. Az utóbbiban létrehoznak egy új, a költségvetési szervek 2011. évi kompenzációja elnevezést viselő címet. Áfa és szja- bevételekből teremtik elő a hiányzó összeget. Az országgyűlés tavaly döntött: mintegy 22 milliárd forintot biztosítanának az ez évi költség- vetésben arra, hogy a közszféra dolgozóinak rendszeres nettó keresete ne csökkenjen. Még akkor sem, ha az adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenék őket. Az összeg - melyet a céltartalékba csoportosítottak át - csaknem felét áfabevételekből, a fennmaradó mintegy 11 milliárd forint egy részét pedig például az szja-bevételekből, a nyugdíjbiztosítási járulékból, valamint az egészségbiztosítási járulékból képezték. ■
