Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-31 / 75. szám

KOZELET Több feljelentést tett Hende Csaba honvédelmi miniszter (fotónk) ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségen a tárca két cégénél (Rekreációs és Kulturális Kft., Térképészeti Kft.) a 2005 és 2010 között elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt. Juhász Ferenc volt tárcavezető szerint minden rendben ment a HM-nél. é >9\ Hadseregről fantáziátok ROMAGYiLKosoK A halálbrigád nem ismeri el a gyilkosságokat Viszik az egyik vádlottat a büntetőperre. Ötvenöt ember életét veszélyeztette az ártatlan romákra vadászó halálbrigád Martonyi nem akar távozni a küliigy éléről cáfolta a külügyminiszter a közrádióban, hogy távoz­na a tárca éléről, ha nyáron véget ér a soros magyar uniós elnökség. Martonyi János úgy fogalmazott, nem nagyon van ideje ezzel fog­lalkozni, most annyi más dolga van. Szijjártó Péter szóvivő is cáfolta a kor­mányátalakítási híreket. Eldőlt: nem lesz plázaépítési moratórium az országgyűlés fenntart­ható fejlődés bizottsága nem támogatta azt az LMP-s törvényjavaslatot, amely féléves moratóriu­mot rendelt volna el a bevá­sárlóközpontok építésének engedélyezésére. „Az állam támogatja a fenntarthatósá­got, de az nem azonos az építés megtiltásával” - mondta Horváth Endre he­lyettes államtitkár. Szegedre érkezett az MSZP-s roadshow „AZ ELMÚLT 10-12 HÓNAP a nem teljesített ígéretek, az elmulasztott lehetőségek és a rossz döntések időszaka”- mondta Mesterházy Atti­la az MSZP második részor­szággyűlésén Szegeden. A pártelnök szerint az igaz­ságtalan gazdasági átalakí­tások és az alkotmányos puccs mind azt bizonyítják, hogy a Fidesz csak a hata­lom átvételére készült, a kormányzásra nem. Mesterházy: Nem készültek fel A romák elleni merény­letsorozat kitervelői egy kis hadsereget szerettek volna szervezni - vallotta a negyedrendű vádlott a Pest Megyei Bíróságon. Vég Márton A vádlottak meghallgatásával folytatódott tegnap a romák elle­ni támadássorozat pere. A kü­lönböző börtönökben fogva tar­tott vádlottak közül a harmad­rendű vádlott, P. Zsolt „hellóval” köszönt a másodrendű vádlott­nak, K. Istvánnak, amikor a tár­gyalóteremben találkoztak. Az első-, a másod- és a har­madrendű vádlottak nem tettek vallomást. A bíró azt mondta: ve­lük a korábban a rendőrségen tett vallomásukat ismerteti majd a bíróság a bizonyítási szakasz­ban. Ezek szerint egy-egy bűn- cselekményt két férfi a három közül beismert. Többen közülük a helyszínen is vallomást tettek, például Galgagyörkön és Tisza­lökön, de a gyilkosságokat eddig egyikőjük sem ismerte be. Csak a negyedrendű vádlott, Cs. István kívánt vallomást ten­ni. Őt két vádpontnál vádolnak bűnsegédlettel, amire ő azt mondta, hogy bűnpártolónak ér­zi magát. Az ügyészség azzal vá­dolja, hogy sofőrként segítette a támadókat az utolsó két gyilkos­ságnál, illetve hogy az akciók előkészítésében is aktívan részt vett. K. Istvánról és P. Zsoltról azt mondta, hogy nyíltan náci, újfasiszta nézeteket vallottak. A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV (fítk.) módosítását kezdemé­nyezi a Jobbik annak érdeké­ben, hogy a jövőben ne lehes­sen büntetni, ha valaki saját élete vagy tulajdona elleni tá­madás elhárítása érdekében a támadót megsebesíti, vagy megöli - jelentette be a radi­kális párt. A párt szerint Saját magát viszont nem tartja fasisztának. „Magával a bűnö­zéssel van problémám, és a cigá­nyok egy része bűnöző” - fogal­mazott Cs. István. Állítja, először nem is tudott arról: hová és mi­ért viszi a többieket, csak később derült ki, hogy romák ellen ter­veznek támadásokat. A vád sze­rint a támadások fegyveres rab­lással kezdődtek 2008 márciu­sában és a kislétai gyilkossággal végződtek 2009 nyarán. Ezután néhány héttel fogta el a rendőr­ség a négy férfit. azért van szükség erre, mert elszaporodtak azok a bűncse­lekmények, amelyekkel szem­ben a sértettek tehetetlenek, sokszor önmagukat se tudják megvédeni, mert félnek attól, hogy ellenük indul eljárás. Az önvédelemhez való jogot rögzítené a Fidesz-KDNP is az alkotmányban. A tiszalöki gyilkosság után jött rá, valójában mi is történik. De ezután azért nem szólt a ha­tóságoknak, mert - mint mond­ta - megfenyegették. Elmondta azt is, hogy társai bővíteni akar­ták csoportjukat, „egy kis hadse­reget akartak létrehozni”, és egy másik férfit is megpróbáltak be­szervezni, de azt nem sikerült. Amikor pedig a szerződéses katonaként a katonai titkosszol­gálattal fenntartott kapcsolatá­ról faggatták, illetve azt kérdez­ték, beszélt-e vádlott-társairól el­fogásáig a Katonai Biztonsági Hi­vatalnak, a negyedrendű vádlott megtagadta a választ. Rövid szü­net után úgy döntött: a követke­ző, pénteki tárgyaláson folytatja vallomását. Ezután a bíró elna­polta a tárgyalást. A 90 oldalas vádirat szerint a K. Árpád, K. István, P. Zsolt és Cs. István kilenc településen tá­madtak romákra. A több esetben Molotov-koktélokkal elkövetett támadások során összesen 78 lö­vést adtak le a vádlottak és 55 ember életét veszélyeztették. Polgármesterek, határon túliak választójoga: mit mond Orbán? A polgármestereket az emberek választották meg, ezért azzal vá­dolni őket, hogy két helyről is fi­zetés kapnak, szerintem egy ok- tondi álláspont” - nyilatkozta a közrádiónak tegnap Orbán Vik­tor. A kormányfő szerint volt és van értelme annak, hogy a pol­gármesterek parlamenti képvi­selők legyenek, de ő mégis az összeférhetetlenség mellett ér­vel. Úgy vélte, a 2014-től létrejö­vő 200 fős parlament esetében „nem ülhet bent 50-100 polgár- mester, mert akkor beszűkülne a politikai osztály, ami egészség­telen lenne”. Orbán közölte: a polgármestereknek el kell járni­uk településük ügyeiben, erre a leghatékonyabb helyszín a T. Ház. Ezért keresik annak a meg­oldását, hogyan lehetne a polgár- mestereket másképp bevonni a döntéshozatalba, és ki is fogják választani a legjobb megoldást. Ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája - mondta a TV2-ben. A miniszter- elnök szerint az nyilvánvaló, hogy az emberek a határon túli magyarokkal való összetartozást az egyik legfontosabb értéknek tekintik, és ennek természetes eszköze a választójog. „Ne essünk át a ló másik olda­lára, de menjünk el egész odáig, amíg nem válik a magyar köz­élet túl agresszívvá és erőszakos­sá az önvédelem jogának kiter­jesztése miatt” - hangoztatta a kormányfő az új alkotmányba várhatóan bekerülő önvédelmi jogról. Orbán szerint elméletileg nem lehet kizárni, hogy az új ■ Önvédelem: szükséges, de ne essünk át a ló túloldalára - mondta Orbán. alaptörvényt megerősítő népsza­vazást érdektelenség jellemez­né, vagy a kormány elleni szava­zásba csapna át. „De mi nem a többség alkotmányát akarjuk megalkotni, hanem mindenkiét, ezt azonban konzultációval, nem pedig népszavazással lehet elér­ni” - vélekedett. ■ A Jobbik módosítaná a Btk.-t Egyre többen beszélnek a líbiai partraszállásról Korszerűsítik a záhonyi átrakóállomást vasúti Éles versenyben vagyunk a szlovákokkal és a lengyelekkel Több szakértő szerint a NATO szárazföldi beavatkozást tervez Líbiában. Az orosz hírszerzés nemrég tudatta, már mozgósítot­tak az amerikai tengerészgyalo­gos-egységeket, partra szálló ha­jókat, és a művelet április végén indulhat meg. Újabb vélemé­nyek azt sem zárták ki, hogy már most hétvégén is partraszál­lás lehet. Robert Gates amerikai védel­mi miniszter is utalt az ország megszállására, pedig a Biztonsá­gi Tanács határozata kizárta a szárazföldi katonai akciót. Barack Obama amerikai elnök felvetette a felkelők felfegyver­zését, amelyet Franciaország is támogatna, de ezt Nagy-Britan­nia, Olaszország, Oroszország és Norvégia sem tartja jó ötletnek. A londoni Líbia-konferencia törvénytelennek nyilvánította a Kadhafi-rezsimet, de leszögez­ték, nem feladatuk Líbia kormá­nyának megválasztása. A keddi rendezvényen jelen volt az ENSZ és a NATO főtitkára, az EU kül­politikai főképviselője, az Arab Liga és az Iszlám Országok Szer­vezetének delegációja. Magyarországot Martonyi Já­nos külügyminiszter képviselte. A líbiai harcokban a felkelők szerdán is visszaszorultak köz­pontjuk, Bengázi felé, és fel kellett adniuk több várost a jobban felszerelt kormány­erőknek. ■ Eredményt hirdetett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Budapest-Kelenföld-Tárnok vasútvonal építési munkáinak elvégzésére, valamint a Záhony térségében a vasúti infrastruktú­ra (széles nyomtávú hálózat) fej­lesztésének II. ütemére. Az első kiírást a DSE konzor­cium nyerte, a kivitelezési mun­ka szerződéses összege nettó 30,9. milliárd forint. A beruhá­zás alatt például átépítik Kelen­föld, Nagytétény, Tárnok, Al­bertfalva, Budafok, Tétényliget és Érd alsó állomásokat, megál­lóhelyeket, a villamos felsőve­zetőket és új második vágányt hoznak létre. Gyalogos alul- és felüljárókat, és zajárnyékoló fa­lakat készítenek 2013 decem­beréig. A Záhony térségi projek­tet az Eurokapu-2011 Konzorci­um nyerte, 14,5 milliárd forintért. Nyugat-Európa nagy részében a normál nyomtávolságot (1435 mm) használják, az egykori Szov­jetunió területén a széles (1520 vagy 1524 mm) nyomtávot. Magyar területen 150 vágány- kilométernyi széles nyomtávú sín van Záhonynál, de rossz állapot­ban. így veszélybe került a két nyomtáv közötti árutovábbítás zökkenőmentessége, amiben nagy versenyben van Magyaror­szág Szlovákiával és Lengyelor­szággal. A második ütemben a vágányokat és a bennük fekvő ki­térőket is korszerűsítik. ■

Next

/
Thumbnails
Contents