Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-22 / 67. szám

6 2011. MÁRCIUS 22., KEDD GAZDASÁG ABUX index 2011. március 21-én 22800 22700 22600 Nyitóérték: 22422 Záréérték: 22554- 1 \ 22500) 22400 22300 22200 2210 Előző heti záróérték: 22161 Változás: 1,77 % 15:30, a Ke«r VorkH c tőzsde nyitása f\ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.03.21 Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft FHB 985 3,68 62 MTelekom 590 2,78 4 102 Fotex 365 2,52 23 OTP 5 498 2,38 3398 Rába 807 2,15 11 Pannergy 917 1,88 70 Egis 19 450 1,83 239 Danubius 3 880 1,57 2 Mól 23 330 1,21 2156 CIG Pannónia 755 0,66 62 FORRÁS: BÉT A BUX index az elmúlt napokban 21800 21900 21700 _____________________ po nt-' 03.0903.10 03.11 03.16 03.17 03.18 X FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 03.21.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus__________49 400 MALM I BÚZA 2011. május 75 OOP TAKARMÁNYBÚZA 2011. május____________68000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. május 53 300_ OL AJNAPRAFORGÓ 2011. május_____________125 OOP MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. március 21-én 1€ 1$ 1CHF i i i 271,45 Ft -2,3 Ft 191,67 Ft -2,82 Ft 211,63 -3,8 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) MMH 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,95 4,00 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank1­7,50 FHB* 6,25* 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank­5,00 Raiffeisen Bank1 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT • FHB AKTIV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.21.) Vételi Eladási | Allianz Bank 265,22 278,82 Budapest Bank 264,03 280,37 CIB Bank 261,24 283,02 Citibank 260,67 282,39 Erste Bank 264,56 279,80 K&H Bank 265,29 280,57 MKB Bank 266,08 279,72 OTP Bank 264,71 278,29 Ralffelsen Bank 265,70 277,66 Ketyeg a demográfiai bomba előtakarékoskodás A harmincasoknak a legjobban ajánlott Lakossági megtakarítások (2010. dec. 31., milliárd forint) nyugdíjpénztári egyéb készpénz, folyószámla díjtartalékok követelések betétek 3987--------------- 1457 ---------------------------------4036 él etbiztosítási díjtartalékok 1666 befektetési jegyek 2286 VG-GRAF1KA éven belüli lekötésű betétek 5172 éven túli lekötésű betétek 715 kötvények 1593 üzletrészek, részesedések ------------------------------7261 Fo rrás: Pioneer/MNB Sorra látnak napvilágot az olyan felmérések, ame­lyek szerint a mai mun­kavállalók nehéz helyzet­be kerülnek majd nyugdí­jasként, ha nem takaré­koskodnak előre. A lakos­ság is egyre jobban aggó­dik a jövő miatt, és mind többet tervez félretenni. Herman Bernadett Az uniós államok közül jelenleg Magyarországon a legnagyobb a száz gyermekkorúra jutó idősek aránya, és az előrejelzések sze­rint 2050-re már minden harma­dik honfitársunk 65 éven felüli lesz - mondta nemrég Őri Péter, a KSH Népességtudományi Ku­tatóintézetének demográfusa a Generali Biztosító egyik háttér- beszélgetésén. A népesség öre­gedése veszélyezteti a szociális ellátórendszerek működését, hi­szen egyre kevesebb befizető já­rulékából kell majd fedezni mind több időskorba lépő ember nyugdíját. „A jelenlegi felosztó­kirovó nyugdíjrendszer erre ön­magában nem lesz képes, elen­gedhetetlen a lakosság öngon­doskodása ahhoz, hogy esély le­gyen az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására” - mutat rá Paál Zoltán, a Generali személybiztosítási üzletágért fe­lelős ügyvezető igazgatója. A Tárki szerint a magas lélek­számú korosztályok, vagyis a most hatvan év körül járó Ratkó- gyerekek és az ő utódaik munka­erő-piaci jelenléte idején tudott volna a társadalom a legkön­nyebben megtakarításokat fel­halmozni a nyugdíjakra, ez viszont nem történt meg. Mivel a most a harmincas évei köze­pén járó korosztály nem repro­dukálta magát, a kutatóintézet szerint ennek a korosztálynak különösen nagy szüksége lenne a megtakarításaira, ha el akarja kerülni az időskori elszegé­nyedést. Csakhogy a Ma­gyar Nemzeti Bank Pénziránytű prog­ramjának legutóbbi felmérése szerint a lakosság több mint felének egyáltalán nincs megtakarítása, és három­ból két ember nyilatkozott úgy, hogy ha jövedelem nélkül ma­radna, három-hat hónapot sem lenne képes átvészelni. Az idén bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó ezek többségén sajnos aligha segít. Az ennek kö­vetkeztében a lakosságnál ma­radó 300-400 milliárd forintosra A MEGTAKARÍTÁSI CÉLOK kö­zött a legfontosabb a bizton­sági tartalék képzése, a la­kás- és nyugdíjcél, illetve a családtagok támogatása. A megtakarítási formák közül még mindig a lekötött betét a legnépszerűbb, ezt kö­veti az önkéntes nyugdíjpénz­tár és a befektetési alapok. taksált extra jövedelem ugyanis főleg a 4-5 millió forintnál na­gyobb éves jövedelműeket hozza majd kedvezőbb helyzetbe, akik eddig is tudtak félretenni. „Ér­demes átgondolni, hogy az ala­csonyabb jövedelműeket hogyan lehetne megtakarításra ösztö­nözni” - javasolta egy másik saj­tóbeszélgetésen Hegedűs Sán­dor, az RSM DTM adópartnere. A hosszú távú megtakarítások ál­lami ösztönzői az elmúlt évtizedben nem igazán bővül­tek. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adókedvezményének maximu­ma nem emelkedett, továbbra is 100 ezer, illetve az egy évtízeden belül nyugdíjba vonulók számá­ra 130 ezer forint. Sőt ez évtől szigorodtak a szabályok, a tagok által befizetett összegre már nem 30, csak 20 százalékos adó- kedvezmény jár. Az életbiztosí­tásokra vonatkozó adókedvez­ményeket is folyamatosan nyir­Elsősorban a felső jövedelmi szegmensbe tartozók körében növekedett az értékpapír-ala­pú befektetések vonzereje, köszönhetően a nagyobb koc­kázatvállalási hajlandóság­nak, és szintén ők azok, akik nyitottabbak az újabb megtakarítási konstrukciók igénybevételére. hálták a kormányok az elmúlt években, jelenleg semmiféle ál­lami ösztönző sem támogatja ezt az öngondoskodási formát. Lé­tezik még 2006 óta a nyugdíj- előtakarékossági számla, amely­re hasonló adójóváírás jár, mint az önkéntes nyugdíjpénztárra, és amelynek a kedvezménye így a kasszákéhoz hasonlóan szigorodott az idén, illetve a tar­tós befektetési számla, amely­nek birtokosai, ha legalább öt évig nem bolygatják meg a megtakarításukat, megúszhat­ják a kamatadót. Míg az alacsonyabb jövedel­mű csoportokban, úgy tűnik, nem keletkeznek számottevő többletjövedelmek, amelyeket félre lehetne tenni, az átlagbér felett keresők megtakarítási ked­ve és képessége egyértelműen nőtt az idén - állapította meg a Budapest Bank friss felmérése. A felső középkategóriájú, vagyis bruttó 200-400 ezer forint kö­zötti és a felső, vagyis bruttó 400 ezer forint feletti jövedelmi csoport körében végzett felmé­rés megállapította: ezeknél a ré­tegeknél már eddig is nagyobb volt a megtakarítási hajlandó­ság, mint a lakosság egészénél, most pedig tovább emelkedett. A megkérdezettek háromnegye­de fontosabbnak tartja, hogy le­gyen megtakarítása, mint öt év­vel ezelőtt, 61 százaléka pedig többet tervez félretenni 2011- ben, mint korábban. Az idén már átlagosan havonta 60 ezer forintot szeretnének megtakarí­tani, 11 ezer forinttal többet, mint tavaly. Meglepetés: rekordösszegért kelt el a T-Mobile USA Az elmúlt egy év legnagyobb fel- vásárlási ügyletének tekinthető az amerikai AT&T és a Deutsche Telekom (DT) által megkötött leg­utóbbi szerződés, amelynek ke­retében a tengerentúli telefontár­saság 39 milliárd dollárért meg­vette a német távközlési óriás amerikai leányvállalatát. Az ügy­let nemcsak a DT részvényárfo­lyamát befolyásolta kedvezően, hanem magyarországi érdekelt­ségének, a Magyar Telekoménak (MT) is. Egy MT-részvényért 2,79 százalékkal többet is adtak a pesti börzén. Nemzetközi elem­zők nem vártak ekkora sikert az üzleti teljesítményével évek óta küszködő, a csoporton belül már fekete bárányként számon tar­tott T-Mobile USA eladásától. Itt­hon pedig a piac beárazta, hogy a vételárból hátha jut valami az MTelekomnak is. A hazai leány­cégnél nem kívánták kommen­tálni a fejleményeket. A vételárból a német cég 25 milliárd dollárt kap készpénz­ben, a fennmaradó 14 milliárd dollár értékben pedig 8 százalé­kos részesedést szerez az AT&T- ben. A pénzből adósságainak csökkentésére fordíthat, kötele­zettségei 30 százalékkal mér­séklődhetnek ennek révén. Eb­ből kívánja finanszírozni továb­bi európai terjeszkedését, ahon­nan bevételeinek a 80 százaléka is ered. Jut még belőle németor­szági szélessávú hálózatának a fejlesztésére is. ■ A hírre a Magyar Telekom részvényei száguldani kezdtek. A Deutsche Telekom tíz éve lé­pett az amerikai piacra, miután akkori elnök-vezérigazgatója 28,5 milliárd dollárért megvette az ottani VoiceStream és Power- tel szolgáltatókat. Az elején még viszonylag jól is ment az üzlet, de az utóbbi négy-öt év már a csökkenő profitról, zsugorodó ügyfélbázisról szólt. ■ VG Még jóvá kell hagyniuk a T-Mobile lisa megvétele még a hatóságok jóváhagyására vár és az ügylet mérete miatt akár egy évet is igénybe vehet. A kon­kurencia szerint a megaüzlet csökkenti a versenyt és felfelé hajtja az árakat. ■ A harmincas korosztálynak, ha nem akar elszegényedni, nagyon kell takarékoskodnia. Biztonsági tartalékok, lakás, nyugdíj Megszakadhat a haszonbérleti jog, nincs pályázat állami földek Megbízási szerződéseket kíván kötni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet A Nemzeti Földalapkezelő Szer­vezet (NFA) csúsztat, amikor azt állítja, hogy Magyarországon több százezer hektárnyi parla­gon maradt terület van, mert bár a földek jogi helyzete gyak­ran rendezetlen, a földművelők idén tavasszal is elkezdték a ter­melést - mondta el lapunknak Horváth Gábor. A Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének (MOSZ) főtitkára hozzátette: annak elle­nére, hogy a szeptember óta mű­ködő új földalapkezelő több mint fél éve nem írta ki a bérle­ti pályázatokat, a termelők a kultúrállapotot fenntartják. Ez egyébként kötelességük is az új termelőnek való átadásig. Horváth Gábor szerint a ko­rábbi szerződések megújításá­nak elmaradása „tendenciózus törekvés”, amely­nek célja a régi ha­szonbérleti jogvi­szonyok megszaka­dása, így a bérlői előjogok megszűné­se. Ezzel egy „új használói kört akarnak kedvez­ményezett helyzetbe hozni” - tette hozzá a főtitkár. A Vidékfejlesztési Miniszté­rium (VM) tegnapi közleménye szerint Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) megbízási szer­ződéseket köt a gazdálkodókkal a hasznosítatlan állami földek megművelésére legfeljebb egy gazdasági évre, amíg az állami földek jogi helyzete nem rende­ződik. A közleményben foglaltak szerint az NFA első­sorban a családi gazdálkodóknak, a kis és közepes ag­rárvállalkozóknak teremt lehetőséget. A szaktárca sze­rint az előző kormány elhibázott birtokpolitikája miatt jelenleg több százezer hektárnyi állami tulajdonú terület hever parlagon. Az ügyben lapunk szerette volna megszólaltatni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet is, ám lapzártánkig nem válaszol­tak megkeresésünkre. ■ Braunmüller Lajos ■ Egy új hasz­nálói kört akarnak ked- vezményezetti körbe hozni. Családi gazdálkodóknak is jól jöhet Raskó: Minden területet termőre fogtak kizárt, hogy Magyarországon több százezer hektárnyi parla­gon fekvő termőterület lenne, néhány ezer, legfeljebb néhány tízezer hektárnyi ilyen föld van- cáfolja a VM közleményét Raskó György, agrárközgazdász is. Aki vidékre megy, láthatja, hogy gyakorlatilag minden szóba jöhető, belvíztől nem sújtott területet bevontak a ter­melők a gazdálkodásba, hiszen a rendkívül magas termény­árak miatt ma „nem lehet meg­bukni” a növénytermesztéssel- tette hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents