Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-09 / 57. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. MÁRCIUS 9., SZERDA 5 KULTÚRA Magyarország tavasza, 1848/49 Balanyi, Szabó, Strohner - művész-tanárok március is. Országos jelentőségű tárlat idézi a hősök emlékét a Cifrapalotában könyvbemutatója Hősies, fájdalmasan szép történeteken keresztül idé­zi fel az 1848/49-es forra­dalmat és szabadságharcot a Cifrapalotában március 15-én nyíló „Magyarország tavasza” kiállítás. Rákász Judit Máday Norbert élményszámba menő tárlatvezetése audiokommentárként meghallgatható lesz a kiállításon Egy nemzet egykor betiltott tör­ténelme elevenedik meg a Má­day Norbert magángyűjtemé­nyéből összeállított tárlaton: egyenruhák, fegyverek, litográ­fiák és korabeli dokumentumok. Beszédes tárgyak: elszánt tekin­tetű, büszke tartású magyar honvédek, hősiesen megvívott ütközetek, fájdalmas vesztesé­gek tanúi. Tárgyak, melyek tit­kos rejtekhelyeken élték túl a szabadságharc leverése utáni le­számolást, s amelyek közül nem egy csupán az elmúlt évtizedek­ben került elő a közönség elől el- | zárt raktárakból, jelentős részük í külföldről. A kiállítás kapujában két kép | fogadja a látogatót. Jobbra idős, I ’48-as honvéd portréja: a sorok­sári honvédmenház egyik lakó­ja, fején a híres panyókás sapka, gondolatai messze járnak a múltban. A gyűjtő egyik kedves képe. A másik oldalon öreg hon­véd fogja unokája kezét: mintha a gyermekkel eg>iitt a látogató­kat is ő vezetné végig a tárlaton, miközben arról mesél, hogyan kell kiállni az igaz ügyért, feled­ve egyéni érdekeket, tapasztalat­lanul, rossz fegyverekkel akkor is, ha már nincs remény. A „Magyarország tavasza” cí­mű kiállítás kronologikus sor­rendben köve,ti végig az 1848- 49-es eseményeket. A száraz adatok helyett törté­netekkel mutatja be az eseményeket, s azok1 főszereplőit: a magyar honvédeket.- 1848 nyarán já­runk, amikor elkez­denek hazaszökni a külföldi hadszínte­rekről a magyar hu­szárok - mondja Má­day Norbert, akit né­hány nappal a meg­nyitó előtt kérdez­tünk a kiállításról, s akinek részletes tár­latvezetése audio­kommentár formájá­ban meghallgatható lesz a tárlaton. - A le­hető legnagyobb füg­gelemsértést követik el ezzel. Elhagyják szolgálati helyüket, hazajönnek Galíciá­ból és az olasz front­ról, hogy a hazájukért harcolhas­sanak. Amikor elérik Magyaror­szágot, késsel kell levágni a csiz­mát a lábukról, mert 70-80 óra lovaglás után nem tudják más­ként levenni. A császári csapa­tok úgy vadásztak ezekre a jász­sági fiúkra, mint az állatokra (80 hu­szár - Sára Sándor filmje - A szerk.). Nem adták olcsón az életüket. Akiket elfogtak, azokat megtizedelték, és a császári bíró a kivégzési lapjuk­ra azt írta a szökés okához: ha­zaszeretet. A kiállítás mesél arról, hogyan állt talpra a nemzet, amelynek ekkor még sem hadserege, sem kiképzői, sem fegyvergyárai nem voltak. Mesél a felkészülés­ről, az összefogásról és a veszte­ségekről. Látható lesz egy levél, melyet a téli hadjárat idején írt egy 18 éves zászlóaljparancs­nok, s amelyben lemondja a többször megigényelt téli ruhát, mert 14 honvédje mind megfa­gyott.- A katonák átlagéletkora 17 és fél év volt! - mondja a gyűjtő. - A tisztikar fele ’49 januárjá­ban megszökött. Ezeknek a he­lyét is fiatalokkal töltötték fel. A tavaszi hadjáraton, amikor oroszlánkörmeinket belemé- lyesztettük a császáriakba, ők küzdöttek s arattak fényes győ­zelmeket. „Testvérek! Vitéz Katonák! Hazafiak!” - visszatérő meg­szólítások a kiállítá­son olvasható 'kora­beli közleményeken. Ahogy többször visszatér Kossuth alakja, aki soha nem írja alá a hűségnyilatkozatot, és soha nem kér kegyelmet; Batthyány, aki ki­végzése előtt a felesége által be­csempészett késsel nyakon szúr­ja magát, hogy ne akaszthassák, hanem golyó által halhasson; Pe­tőfi, aki kardját és lovát adja el, hogy családjának pénzt küld- hessen, és Görgey Artúr, a kivá­ló stratéga, aki megtanította a fi­atal magyar katonáknak, hogy a visszavonulás szégyen, s akit egyszer láttak sírni katonái: ami­kor a fegyverletétel után 22 ezer torok üvöltötte: „Éljen Görgey!”. A kiállítás végén látható Thorma János: Az aradi vérta­núk című emblematikus képé­Szabóné Bognár Anikó, a kiállítás rendezője ■ A szökés oka: ha­zaszeretet - írta a császári bíró a külföldről haza­szökő huszárok kivégzési lapjára. Balanyi Zoltán DLA szobrász- művész, főiskolai adjunktus, Strohner József PhD képző­művész, főiskolai docens és Sza­bó Pál festőművész főiskolai docens közös könyvbemutatójá­ra várnak minden érdeklődőt március 10-én, 17 órakor a Kecs­keméti Kulturális Központba. A Kecskeméti Főiskola mű­vész-tanárainak alkotómunkáját bemutató könyvsorozat három újabb kötetének megjelenése kapcsán dr. Hegedűs Gábor, a ta­nítóképző főiskolai kar dékánja mond köszöntőt. Az alkotókkal Balanyi Károly zománcművész, a Nyitott Mű­hely sorozat házigazdája beszél­get. ■ A kollektív emlékezetről a márciusi Forrásban Megjelent megyénk szépirodal­mi folyóirata, a Forrás márciusi száma. A folyóirat élén Megta­lálható-e a múlt? címmel Gyáni Gábor történésszel beszélget Ménesi Gábor. Az interjúban Gyáni Gábor érdekes szempont­ként veti fel, hogy a történelmet a történészek mindig felülnézet- ből írják. Ezzel párhuzamosan meg kellene teremteni a törté­netírás alulnézeti formáit is. A történészek uralmával szemben a kollektív emlékezet minden korábbinál erősebben követeli ‘ magának a jogot - mondja a tör­ténész. A Forrásban Aczél Géza, Mar­kó Béla, Turczi István és Bozók Ferenc versei olvashatók. Bo­zók Ferenc fiatal kecskeméti költő közelmúltban megjelent kötetéről Véghelyi Balázs írt re­cenziót. Hetven éve született Utassy József költő, aki a Forrásnak a kezdetektől munkatársa volt. Születésének évfordulóján köl­tészetét Olasz Sándor méltatja. A közelmúltban hunyt el Kerényi Ferenc irodalomtörté­nész, Madách Imre és Petőfi Sándor monográfusa, aki a Ka­tona-kutatásoknak is kiemelke­dő képviselője volt. A Forráshoz és Kecskeméthez ezer szállal kö­tődő irodalomtörténészre Fried István emlékezik. ■ Huszárok felvonulása A MAGYARORSZÁG TAVASZA című kiállítás megnyitójára március 15-én, 18 órakor fák­lyás felvonulás indul a Kos­suth térró'l a Cifrapalotába korabeli ruhákba öltözött honvédekkel, huszárokkal. A felvonulás után Bányai Gá­bor, a megyei közgyűlés elnö­ke köszönti a vendégeket a Pávás teremben, majd a kiál­lítást megnyitja Simicskó Ist­ván, a Honvédelmi Miniszté­rium államtitkára. A tárlatot bemutatja Máday Norbert. nek litográfiája az alacsony bitó­fákkal, amelyeken nem akasz­tották, hanem megfojtották a magyar honvédtiszteket.- Sokáig nem volt látható a festmény, de titokban, kromo- litográfia formájában mégis ki­adták a képet. Ezzel a kiállítással nemcsak az 1848-as hősökre emlékezünk, hanem azokra is, akik mindent megtettek, hogy életben tartsák emléküket. Ez a tárlat róluk is beszél azoknak, akik a szívükkel nézik. Goldoni: Hebehurgya hölgyek - kritikus szemmel teátrum Vizes tészta és izzasztó jelmezek - kulisszatitkokra derült fény az előadást követő beszélgetésen A Kritikus Óra helyszíne volt a Hebehurgya hölgyek kecskeméti előadása pénteken, a Kamara- színházban. A közönség számára azonban nemcsak a darab és az utána következő beszélge­tés tartogatott érde­kességeket, hanem maguk a kritikusok is, akikről két dolog azonnal kiderült: a kritikusok késnek, és mindig máskor nevetnek, mint a többiek. És többnyire másokat is kér­deznek, mint a nézők. Például, hogy lehet-e aktualizálni a Gol­doni által megteremtett, s a kecs­keméti társulat képére formált világot? Karel Gott Lady Carne- valja menthetetlenül kelet-euró­paivá teszi-e az előadást? Mit idéz a színpadi lepukkantság, és miért nem hat nyo­masztóan a nézőre? Talán ez utóbbi kér­désben volt legna­gyobb a szakmai kí­vánalom és a nézői igény között mutat­kozó különbség, hi­szen míg a kritiku­sok érezhetően nem bánták vol­na, ha kissé nyomasztóbb az elő­adás hangulata, addig a nézők­ben nyoma sem volt a nyomasz­tás iránti vágynak. Sőt! A hozzá­szólásból kiderült: szerintük na­gyon is rendjén való, hogy az elő­■ A Színházi Kri­tikusok Céhe képviseletében Proics Lilla és Markó Róbert vezette a Kriti­kus Órát. adás szórakoztató, a történet for­dulatos, a karakterek érdekesek, a színészek jól játszanak, a szö­veg pedig tele van szellemes ré­szekkel. Utóbbi kérdésben egyébként nézők és kritikusok egy húron pendültek, csak ép­pen a kritikusok megfogalmazá­sában ez úgy hangzott, hogy a szöveg a Holló Színház - Mohácsi - Parti-Nagy három­szögben helyezhető el. Az előadást követő beszélge­tésből sok érdekesség kiderült. Megtudhattuk, például, hogy a szellemes szövegnek alig van kö­ze Goldoni eredetijéhez, mert Réczei Tamás rendező, a kecske­méti színház művészeti vezetője Goldonival is úgy járt, mint a Fordulatos történet, érdekes karakterek, remek színészi játék - Orth Pé­ter, Danyi Judit, Magyar Éva nyáron Plautusszal, akinek A hetvenkedő katonáját rendezte Békéscsabán, ám az eredeti szö­veg nehézkes és élvezhetetlen volt, így - a cselekmény és a je­lenetek megtartása mellett - új szövegváltozatot írt. A beszélgetés során kulissza- titkokra is fény derült. A jóízűen behabzsolt levesről például meg­tudtuk, hogy tiszta víz tésztával, és a túlsúlyos Leonardo szerepét alakító Csémy Balázs számára a kitömött jelmez valóságos szau­na. S végül a közönségnek jó hír, a színészeknek pedig méltó kihí­vás, hogy az ízig-vérig nagyszín­padra termett produkció hama­rosan a nagyszínházban is lát­ható lesz. ■

Next

/
Thumbnails
Contents