Petőfi Népe, 2011. március (66. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-09 / 57. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. MÁRCIUS 9., SZERDA 5 KULTÚRA Magyarország tavasza, 1848/49 Balanyi, Szabó, Strohner - művész-tanárok március is. Országos jelentőségű tárlat idézi a hősök emlékét a Cifrapalotában könyvbemutatója Hősies, fájdalmasan szép történeteken keresztül idézi fel az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot a Cifrapalotában március 15-én nyíló „Magyarország tavasza” kiállítás. Rákász Judit Máday Norbert élményszámba menő tárlatvezetése audiokommentárként meghallgatható lesz a kiállításon Egy nemzet egykor betiltott történelme elevenedik meg a Máday Norbert magángyűjteményéből összeállított tárlaton: egyenruhák, fegyverek, litográfiák és korabeli dokumentumok. Beszédes tárgyak: elszánt tekintetű, büszke tartású magyar honvédek, hősiesen megvívott ütközetek, fájdalmas veszteségek tanúi. Tárgyak, melyek titkos rejtekhelyeken élték túl a szabadságharc leverése utáni leszámolást, s amelyek közül nem egy csupán az elmúlt évtizedekben került elő a közönség elől el- | zárt raktárakból, jelentős részük í külföldről. A kiállítás kapujában két kép | fogadja a látogatót. Jobbra idős, I ’48-as honvéd portréja: a soroksári honvédmenház egyik lakója, fején a híres panyókás sapka, gondolatai messze járnak a múltban. A gyűjtő egyik kedves képe. A másik oldalon öreg honvéd fogja unokája kezét: mintha a gyermekkel eg>iitt a látogatókat is ő vezetné végig a tárlaton, miközben arról mesél, hogyan kell kiállni az igaz ügyért, feledve egyéni érdekeket, tapasztalatlanul, rossz fegyverekkel akkor is, ha már nincs remény. A „Magyarország tavasza” című kiállítás kronologikus sorrendben köve,ti végig az 1848- 49-es eseményeket. A száraz adatok helyett történetekkel mutatja be az eseményeket, s azok1 főszereplőit: a magyar honvédeket.- 1848 nyarán járunk, amikor elkezdenek hazaszökni a külföldi hadszínterekről a magyar huszárok - mondja Máday Norbert, akit néhány nappal a megnyitó előtt kérdeztünk a kiállításról, s akinek részletes tárlatvezetése audiokommentár formájában meghallgatható lesz a tárlaton. - A lehető legnagyobb függelemsértést követik el ezzel. Elhagyják szolgálati helyüket, hazajönnek Galíciából és az olasz frontról, hogy a hazájukért harcolhassanak. Amikor elérik Magyarországot, késsel kell levágni a csizmát a lábukról, mert 70-80 óra lovaglás után nem tudják másként levenni. A császári csapatok úgy vadásztak ezekre a jászsági fiúkra, mint az állatokra (80 huszár - Sára Sándor filmje - A szerk.). Nem adták olcsón az életüket. Akiket elfogtak, azokat megtizedelték, és a császári bíró a kivégzési lapjukra azt írta a szökés okához: hazaszeretet. A kiállítás mesél arról, hogyan állt talpra a nemzet, amelynek ekkor még sem hadserege, sem kiképzői, sem fegyvergyárai nem voltak. Mesél a felkészülésről, az összefogásról és a veszteségekről. Látható lesz egy levél, melyet a téli hadjárat idején írt egy 18 éves zászlóaljparancsnok, s amelyben lemondja a többször megigényelt téli ruhát, mert 14 honvédje mind megfagyott.- A katonák átlagéletkora 17 és fél év volt! - mondja a gyűjtő. - A tisztikar fele ’49 januárjában megszökött. Ezeknek a helyét is fiatalokkal töltötték fel. A tavaszi hadjáraton, amikor oroszlánkörmeinket belemé- lyesztettük a császáriakba, ők küzdöttek s arattak fényes győzelmeket. „Testvérek! Vitéz Katonák! Hazafiak!” - visszatérő megszólítások a kiállításon olvasható 'korabeli közleményeken. Ahogy többször visszatér Kossuth alakja, aki soha nem írja alá a hűségnyilatkozatot, és soha nem kér kegyelmet; Batthyány, aki kivégzése előtt a felesége által becsempészett késsel nyakon szúrja magát, hogy ne akaszthassák, hanem golyó által halhasson; Petőfi, aki kardját és lovát adja el, hogy családjának pénzt küld- hessen, és Görgey Artúr, a kiváló stratéga, aki megtanította a fiatal magyar katonáknak, hogy a visszavonulás szégyen, s akit egyszer láttak sírni katonái: amikor a fegyverletétel után 22 ezer torok üvöltötte: „Éljen Görgey!”. A kiállítás végén látható Thorma János: Az aradi vértanúk című emblematikus képéSzabóné Bognár Anikó, a kiállítás rendezője ■ A szökés oka: hazaszeretet - írta a császári bíró a külföldről hazaszökő huszárok kivégzési lapjára. Balanyi Zoltán DLA szobrász- művész, főiskolai adjunktus, Strohner József PhD képzőművész, főiskolai docens és Szabó Pál festőművész főiskolai docens közös könyvbemutatójára várnak minden érdeklődőt március 10-én, 17 órakor a Kecskeméti Kulturális Központba. A Kecskeméti Főiskola művész-tanárainak alkotómunkáját bemutató könyvsorozat három újabb kötetének megjelenése kapcsán dr. Hegedűs Gábor, a tanítóképző főiskolai kar dékánja mond köszöntőt. Az alkotókkal Balanyi Károly zománcművész, a Nyitott Műhely sorozat házigazdája beszélget. ■ A kollektív emlékezetről a márciusi Forrásban Megjelent megyénk szépirodalmi folyóirata, a Forrás márciusi száma. A folyóirat élén Megtalálható-e a múlt? címmel Gyáni Gábor történésszel beszélget Ménesi Gábor. Az interjúban Gyáni Gábor érdekes szempontként veti fel, hogy a történelmet a történészek mindig felülnézet- ből írják. Ezzel párhuzamosan meg kellene teremteni a történetírás alulnézeti formáit is. A történészek uralmával szemben a kollektív emlékezet minden korábbinál erősebben követeli ‘ magának a jogot - mondja a történész. A Forrásban Aczél Géza, Markó Béla, Turczi István és Bozók Ferenc versei olvashatók. Bozók Ferenc fiatal kecskeméti költő közelmúltban megjelent kötetéről Véghelyi Balázs írt recenziót. Hetven éve született Utassy József költő, aki a Forrásnak a kezdetektől munkatársa volt. Születésének évfordulóján költészetét Olasz Sándor méltatja. A közelmúltban hunyt el Kerényi Ferenc irodalomtörténész, Madách Imre és Petőfi Sándor monográfusa, aki a Katona-kutatásoknak is kiemelkedő képviselője volt. A Forráshoz és Kecskeméthez ezer szállal kötődő irodalomtörténészre Fried István emlékezik. ■ Huszárok felvonulása A MAGYARORSZÁG TAVASZA című kiállítás megnyitójára március 15-én, 18 órakor fáklyás felvonulás indul a Kossuth térró'l a Cifrapalotába korabeli ruhákba öltözött honvédekkel, huszárokkal. A felvonulás után Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke köszönti a vendégeket a Pávás teremben, majd a kiállítást megnyitja Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. A tárlatot bemutatja Máday Norbert. nek litográfiája az alacsony bitófákkal, amelyeken nem akasztották, hanem megfojtották a magyar honvédtiszteket.- Sokáig nem volt látható a festmény, de titokban, kromo- litográfia formájában mégis kiadták a képet. Ezzel a kiállítással nemcsak az 1848-as hősökre emlékezünk, hanem azokra is, akik mindent megtettek, hogy életben tartsák emléküket. Ez a tárlat róluk is beszél azoknak, akik a szívükkel nézik. Goldoni: Hebehurgya hölgyek - kritikus szemmel teátrum Vizes tészta és izzasztó jelmezek - kulisszatitkokra derült fény az előadást követő beszélgetésen A Kritikus Óra helyszíne volt a Hebehurgya hölgyek kecskeméti előadása pénteken, a Kamara- színházban. A közönség számára azonban nemcsak a darab és az utána következő beszélgetés tartogatott érdekességeket, hanem maguk a kritikusok is, akikről két dolog azonnal kiderült: a kritikusok késnek, és mindig máskor nevetnek, mint a többiek. És többnyire másokat is kérdeznek, mint a nézők. Például, hogy lehet-e aktualizálni a Goldoni által megteremtett, s a kecskeméti társulat képére formált világot? Karel Gott Lady Carne- valja menthetetlenül kelet-európaivá teszi-e az előadást? Mit idéz a színpadi lepukkantság, és miért nem hat nyomasztóan a nézőre? Talán ez utóbbi kérdésben volt legnagyobb a szakmai kívánalom és a nézői igény között mutatkozó különbség, hiszen míg a kritikusok érezhetően nem bánták volna, ha kissé nyomasztóbb az előadás hangulata, addig a nézőkben nyoma sem volt a nyomasztás iránti vágynak. Sőt! A hozzászólásból kiderült: szerintük nagyon is rendjén való, hogy az elő■ A Színházi Kritikusok Céhe képviseletében Proics Lilla és Markó Róbert vezette a Kritikus Órát. adás szórakoztató, a történet fordulatos, a karakterek érdekesek, a színészek jól játszanak, a szöveg pedig tele van szellemes részekkel. Utóbbi kérdésben egyébként nézők és kritikusok egy húron pendültek, csak éppen a kritikusok megfogalmazásában ez úgy hangzott, hogy a szöveg a Holló Színház - Mohácsi - Parti-Nagy háromszögben helyezhető el. Az előadást követő beszélgetésből sok érdekesség kiderült. Megtudhattuk, például, hogy a szellemes szövegnek alig van köze Goldoni eredetijéhez, mert Réczei Tamás rendező, a kecskeméti színház művészeti vezetője Goldonival is úgy járt, mint a Fordulatos történet, érdekes karakterek, remek színészi játék - Orth Péter, Danyi Judit, Magyar Éva nyáron Plautusszal, akinek A hetvenkedő katonáját rendezte Békéscsabán, ám az eredeti szöveg nehézkes és élvezhetetlen volt, így - a cselekmény és a jelenetek megtartása mellett - új szövegváltozatot írt. A beszélgetés során kulissza- titkokra is fény derült. A jóízűen behabzsolt levesről például megtudtuk, hogy tiszta víz tésztával, és a túlsúlyos Leonardo szerepét alakító Csémy Balázs számára a kitömött jelmez valóságos szauna. S végül a közönségnek jó hír, a színészeknek pedig méltó kihívás, hogy az ízig-vérig nagyszínpadra termett produkció hamarosan a nagyszínházban is látható lesz. ■
