Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-09 / 33. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. FEBRUÁR 9., SZERDA 5 KULTÚRA Űj elnököt választott a múzeumi baráti kör Új elnököt választott a Kiskun Múzeum Baráti Köre. A tisztséget dr. Ónodiné Nyisztor Enikő töltheti be, megbízatása öt évre szól. A baráti kör 1997 óta működik civilszervezetként, melynek ügyvezetője a múzeum mindenkori igazgatója. A Kiskun Múzeum korábbi vezetőjének, Rosta Szabolcs megyei múzeumigazgatói kinevezése miatt, az ügyvezető 2010. december elsejétől Mészáros Márta, az intézmény jelenlegi igazgatója. A baráti kör korábbi elnöke, Varga Ferenc egészségügyi Okokból decemberben távozott pozíciójából, utódlásáról tisztújító közgyűlésen döntöttek a kör tagjai. ■ Fiatalos számmal készül a tavaszra a februári Forrás Megjelent megyénk szépirodalmi folyóirata, a Forrás februári száma. A folyóiratszám élén a fiatal költőnő, Szlukovényi Katalin versei olvashatók. De általában is „fiatalos” a szépirodalmi rovat. Itt olvashatók fonás Tamás és a Kecskeméten élő Túrái Laura versei is. Hetven éve született kortárs irodalmunk klasszikusa, a prózaíró Gion Nándor. Gion Nándor ezer szállal kötődött a Forráshoz, több regénye is itt jelent meg először folytatásokban.'A prózaíróról Kabdebó Lóránt írt tanulmányt Kárókatonák a megdicső- ült éjben címmel. Kabdebó Lóránt Gion híres regénytrilógiáját, melyben szülőfaluját, Szenttamást mutatja be és A kárókatonák még nem jöttek vissza című ifjúsági regényét tartja az életmű fő műveinek. Kiemelkedik a folyóiratból Szerdahelyi Zoltán interjúközlése: Beszélgetések Hajnóczy Péterről Balázs Józseffel. Az interjúközlés függelékéből emlékezhetünk arra, hogy Balázs Józsefet a Forrás avatta íróvá, amikor 1975-ben közölte Koportos című regényét. A folyóirat a Kiskunhalason élt neves festőművész, Diószegi Balázs műveit közli illusztrációs képanyagaként. ■ A Firka lány krumplibulija neudl erika Merített papíron, kézzel ír levelet Beatrix királynőnek Három éve párjával és egyautónyi holmival elköltözött Amszterdamba. Grafológus, újságíró, a Lélekfák kiállítássorozat ötletgazdája. A kecskeméti születésű Neudl Erikával SZÓvonalak című belefirkálós könyvének megjelenése kapcsán beszélgettünk. Rákász Judit- Mitől lesz egy verseskötet „belefirkálós versvendégkönyv”?- Az eredeti versvendégkönyvre évekkel ezelőtt tettem szert. Mindig is írtam. Érzelmileg nehezebb, izgalmasabb életszakaszaimban meglepő versek bújtak elő a tudatalattimból. Szerettem volErika amszterdami barátai gyorsan rákaptak az egyszerű, magyaros krumplivacsorára na együtt látni őket, ezért beköttettem egy könyvkötővel 150 üres lapot. A borító zöld bőrkötésére azt verettem aranybetűkkel: SZÓvonalak. Ha nagyobb társaság gyűlt össze nálam - ami nem ritkaság -, odaadtam a verseket vendégeimnek, és kértem, írják bele véleményüket, gondolataikat A versek ürügyén így alakulhatott ki beszélgetés az élet dolgairól, szerelemről, magányról. Ez adta az ötletet egy olyan könyv kiadásához, amelyben a versek, esszék és tanulmányok kapcsán ki-ki elmondhatja, sőt bele is írhatja véleményét. A könyvet egymásnak adva, az új és új vélemények tovább formálják és értelmezik a szövegeket.- Közlésvágy és kíváncsiság nélkül nemigen működhet a dolog.- Mint minden társasjátékban, ebben is el kell dönteni az elején, hogy játsszunk vagy nem. A könyv készítése közben lelki szemeim előtt baráti társaságok, ös- kacsintó emberek jelentek meg, akik saját gondolataikkal kiegészítve adják tovább a könyvet egymásnak. Persze játszhatnak idegenek is! Új ismeretségek, barátságok lehetnek belőle. Jó dolog kíváncsinak lenni. Az életemben a kíváncsiság izgalmas és pozitív élethelyzetekbe vitt bele! Voltam tandemmel erdélyi bicajtúrán, stoppoltam vonatot, motoroztam.- Milyen emlékei vannak Kecskemétről?- Udvariasság nélkül mondhatom, hogy varázslatosak. Teljes családban nőttem fel, hála szüleimnek, akik ma is együtt élnek! A mai gyerekek „elvannak”. Mi játszottunk a „semmivel” és a fantáziánkkal. Színdarabokat rendeztünk, és én varrógéppel perforáltam „igazi” jegyeket, melyeket az udvaron árultam! A Széchenyi körúti tiszti lakótelep 3 háza szabályos falut alkotott, ahol ritka mesés éveket töltöttem sok-sok gyerekkel. Olyan világ volt, ahol a bérházak udvarán ott kapirgálhatott néhány csirke, akiknek nevük volt, és soha nem lopták el őket. Az osztálytársaim a szomszédaink voltak, de úgy éltünk, mint a testvérek. Szerencsére mindenütt jól érzem magam a párommal, aki nagyszerű partner mindenhez. Gyerekeim is világpolgárok lettek: lányom Montreálban, fiam Amszterdamban él. Amikor kiköltöztem Amszterdamba, magammal vittem a grafológiából kinövesztett pszichológiai, művészeti kiállítást, a Lélekfákat. Most négy ország 50 résztvevőjével szervezek kiállítást. Nagy falat! Épp most írok - kézzel, merített papírra - a királynőnek, s kérek helyszínt és támogatást.- Amszterdami barátait hogyan sikerült meghódítania a magyar krumplivacsorával?- Régi sztori, 14 éve kezdődött! Mindig közösségi ember voltam. Imádok beszélgetni, meghallgatni másokat. De hol lehet manapság tartalmas beszélgetésekbe merülni? Mint mindig az életemben, amire szükségem volt, és nem találtam, azt megvarrtam, megkerestem, megteremtettem. Elhatároztam, hogy az üzleti, baráti és rokoni körből meghívom magunkhoz a szerethető embereket. Csakhogy pénzem akkor sem volt nagy vendéglátásra, amikor 4 helyen dolgoztam egyszerre. Ekkor jutott eszembe a magyar krumplivacsora, amit én „szegény krumplivacsorának” nevezek, pedig igazi ínyec fogás: héjában sült krumpli vajjal, körözött, lilahagyma-saláta, póréhagyma, töpörtyű. Ebből mókáztam ki az „értelmiségiek szegény krumplivacsoráját”. Megsütöttem a gesztenyeízű, szétnyíló krumplivirágot, és mindenki hozott valamit. Az első alkalommal 45-en gyűltünk össze a nagy ebédlőasztal körül: orvos, kozmetikus, bolti eladó, pszichológus, geofizikus, mérnök, tanár, képzőművészek, zenészek, és egyszer egy bálnavadász is mellém huppant a kanapén. Beszélgettünk, társasoz- tunk, sírtunk, bolondoztunk. Hihetetlen hangulat alakult ki, és a költsége szinte semmi. Most erdő mellett élünk egy szerethető házban, de laktunk picurka garzonban is. 40-50 ember mindenhol elfér! Nem a lakás méretén múlik! ■ Lelki szemeim előtt baráti társaságok jelentek meg, akik saját gondolataikkal kiegészítve a^ják tovább a könyvet. Bozsó János- ösztöndíj 30 év feletti alkotóknak Második alkalommal hirdette meg a Bozsó János-ösztöndíjat a kecskeméti Művész Kávézó Egyesület. A pályázaton azok a képzőművészek vehetnek részt, akik betöltötték 30. életévüket, képző- művészeti főiskolát vagy művészeti egyetemet végeztek, alkotómunkát végeznek, kiállítanak Kecskeméten, illetve a város kistérségében élnek, dolgoznak. A pályázaton elnyerhető összeg 150 ezer forint, melyet egy alkotó, egy összegben előre, utólagos elszámolással nyer el. A pénz saját alkotásokat bemutató kiállítás rendezésére, művészeti kiadvány, illetve weboldal készítésére használható fel. A pályázatokat a Művész Kávézó címére kell eljuttatni rövid szakmai életrajzzal, szakmai dokumentációval. A pályázatok beadásának határideje: március 31. Tavaly - amikor a 35 év alatti képzőművészek jelentkezhettek a Bozsó-ösztöndíjra - Menyhei Szabolcs festőművész, művésztanár nyerte azt el. Az egyesület a 30 év alatti művészeknek szóló ösztöndíjat kétévenként hirdeti meg, a köztes évben - mint amilyen az idei esztendő is - a 30 év fölöttiek pályázhatnak támogatásért a Művész Kávézó Egyesülethez. ■ Megszólalnak a táltos dobok Hetényben A táltos dob gyógyitó hatással van az emberi testre és lélekre - így tartják évezredek óta az ősi eszköz ismerői, s erről győződhetnek meg, akik részt vesznek a hetényegyházi művelődési ház ma esti táltos dobolásán. A rendezvény belső utazásra hív - Barát Betyár István és Ugrin Orsi vezetésével, este 6 órától. A táltos dobot eleink három célra használták: betegek gyógyítására, az ismeretlen jövő meglátására, valamint oldásra és kötésre. ■ Vénusz - Színes üvegeken át érseki litera-túra Mozgatható égitestek a könyv lapjain Ejfekete humor a zenés, táncos, bábos revüben Komolyzene gyerekeknek - Az állatok farsangja Peter Apian 1495-ben Leisnig- ben született. 1540-ben V. Károly német-római császár asztronómiatanáraként, a császárnak ajánlva írta meg Astro- nomicum Caesareum című művét. A császár elismerése jeléül nemesi ranggal és bőkezű ajándékkal jutalmazta. Bár tudományos művek sorát tette közzé asztronómiai és matematikai mérőeszközökről, melyeknek vagy feltalálója vagy továbbfejlesztője volt, legfontosabb feladatának az ismeretterjesztést tekintette. Az Astronomicum Caesareum is ennek a törekvésnek a bizonyítéka: kézzel színezett, rendkívül látványos fametszetei mozgathatók, az Szemléletes ábrák könyve égitestek és a csillagképek mozgását szemléltetik. 1531 és 1539 között megjelent, öt üstökösről készített megfigyelései már akkor sem számítottak pontosnak, de felfedezte, hogy az 1531-es (a Halley-üstökös) csóvája majdnem pontosan szembefordul a Nappal. Ugyanebben a művében fejtette ki, hogy a napfogyatkozás megfigyelésével lehet a legjobban meghatározni a délkörök különbségeit, valamint azt, hogy miként lehetséges - a kortárs vélemények ellenére - színes üvegek segítségével mégis megfigyelni a Merkúrt és Vénuszt, ha a Nap korongja előtt vannak. ■ szbz A bolgár, szerb, cigány, székely és angolszász népballadákat az 1930-as évek kabaréjának hangulatával ötvöző Kádár Kata zenés-táncos-bábos revüt láthatja február 22-én a kecskeméti közönség a Ciróka Bábszínház felnőtteknek szóló sorozatában. A győri Vaskakas Bábszínház 2007 májusában mutatta be először nagy sikerű produkcióját. Az előadás helyszíne: varieté a pokol tornácán, tranzitváró élet és halál közt. Ideje: halálunk után egy perccel. A pokolbéli mulató társulata: bűnös lányok, asszonyok, tragikus sorsú balladahősnők, akik büntetésként az idők végezetéig kénytelenek mesélni életükről. Történeteik megrázok, néhol nevetségesek, költőiek, bizarrok, félelmetesek és gyönyörűek. Ismerős, mégis titokzatos világba vezetik a nézőt, ahol az anyai szeretet gyilkosságba fordul, a féltékenység őrületbe, ahol a nyers szenvedély jól megfér a finom iróniával. Tengely Gábor rendező éjfekete humorral és sok zenével oldja a népballadák mély tragikumát. A látszólag nagyon különböző elemekből (népballada és popzene, mélylélektan és kabaré, költői és groteszk) építkező produkció különös egységgé áll össze, melynek során a néző leszállhat a női lélek legsötétebb bugyraiba. ■ A tükörtermi családi mesehang- verseny-sorozatban Az állatok farsangját láthatják a gyerekek február 12-én, a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban. Camille Saint- Saens művét Pécsi Géza összekötő szövegével, valamint Rom- hányi József, Zelk Zoltán, Rónay György, Gyárfás Endre verseivel és tánccal mutatják be. Közreműködnek a Chorhidea Kamarazenekar tagjai és meghívott vendégeik, a Hírős Táncsport Klub tagjai. Mesélő: Kulcsár Marianna, kézműves mester: Gömöry Dorottya. A hangverseny után „állatos” fejdíszt készíthetnek a gyerekek saját farsangi mulatságukra. ■
