Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-07 / 31. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. FEBRUÁR 7„ HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Gyűjtötte a fájdalmak gyöngyszemeit bekő Laci Titokzatos értelmű napló a számítógépben, és a kámforrá vált ősz hajú ember Korábban soha nem ma­radt el otthonról. Minden­ki rendszeretőnek, tisz­tességtudónak ismeri á nagykőrösi Bekő Lacit. Ja­nuár 20-án azonban szó nélkül távozott a család­tól, s azóta sem tért haza. Miklay Jenő Édesanyja felhívta, arra gondol­va, talán időzik a nevelőnél, aki felkészíti a versenyekre. Laci te­lefonja otthon csörgött. Mellette ? hagyta igazolványait, zsebpén­zét, mindent amit az ember ma­gával vesz, mielőtt kilép az utcá­ra. Lacit azóta várják. A furcsa az, hogy állítólag szinte naponta látják valakik, mégsem tud róla senki semmit. Édesanyját, test­véreit, nevelőapját a talányok gyötrik. Laci számítógépén fel­foghatatlan üzeneteket találtak. Rendőrségi szakértő és egy pe­dagógus kellett hozzá, hogy megértsék valamelyest azt az ér­zékeny világot, ami a 16 éves fi­atalember lelkében lakozik.- Laci más, mint a többi gye­rek. Az a forma eminens tanuló, akit visszahúzódása miatt nem­igen kedvelnek diáktársai. Kis­kora óta leköti a tanulás, már ál­talános iskolában tanulmányi versenyeket nyert, a város ösz­töndíjasa lett. A kecskeméti Bo- lyai-gimnáziumba jár most, har­madéves, mindene a kémia, ve­gyész akar lenni. Sosem volt kö­rötte nagy társaság, egynéhány barátot leszámítva. Illetve, eltű­nése után jöttünk rá, hogy volt még egy diáktársa, aki elég kö­zel állt hozzá. A fiam nagyon sze­rette volna ezt a fiút pártfogásá­ba venni, segíteni rajta, hogy ne csússzon le a lejtőn. Úgy érezte, annak a fiúnak az élete nem jó irányba halad. Néha elfogadta a segítséget, utólag visszautasítot­ta és most már biztosan tudjuk, hogy ez Lacit lelkileg nagyon megviselte - emlékezett édes­anyja. A barátságról, a segíteni aka­rásról és a csalódásról a Laci szá­mítógépén talált napló adta a bi­zonyosságot. Elolvasták többször is, de semmit nem értettek belő­le. Megmutatták a rendőrségi szakértőknek, aki 160-asra be­csülte a szerző intelligencia­szintjét és megállapította, hogy teljesen tiszta értelemmel billen­tyűzte be a sorokat. De miért 168 óra a napló címe? Mit jelentenek benne a megkövült fájdalmak, mit a fehér cérna? Mit jelente­nek a kutya érzései? Laci ked­ves tanára fejtette meg a szimbó­lumokat.- Ez a tanárnő mindig adott a fiamnak egy-egy gyöngyszemet, Laci a Pannon Egyetemen, a tavalyi országos versenyen. Harmadik lett Telnek a napok, de jönnek reménykeltő hírek is amikor úgy látta, bánatos a gye­rek, fáj valamiért a szíve. Mind a huszonhat gyöngyöt kis doboz­kában őrizte, de egy elgurult azon az estén, amikor elment tő­lünk. Talán a sors jelezte így az ő fájdalmát, amit barátja vissza­utasítása miatt érzett. A168 óra, az egy hét, ami akkor telt el, ami­kor barátjának válaszolnia kel­lett: akarja-e továbbra is segítsé­gét az iskolában, az életben a megkapaszkodáshoz. Nos, eluta­sította Lacit. Ezért van most a fe­hér cérnaszál, a tiszta barátság jele, itt a dobozkában együtt a fájdalmak gyöngyeivel. Kudarc­ként éli meg a visszautasítást, iszonyúan fájhat a lelke, talán ugyanúgy, ahogy naplójában le­írta a kutya lelki fájdalmát, ami­kor bántották az állatot. A jósnő azt mondta, Laci „indigógyerek”. Olyan ember, aki képes teljesen átérezni emberek, állatok lelki­világát. Ami másnak öröm neki is az, akinek bánata van, azzal az ő lelke is osztozik.- Tizenkét éve élünk együtt, nagyon megszerettem Lacit - vette át szót Károly Zoltán, a ne­velőapa. - Eleinte nehezen foga­dott el, de egyszer elvittem egy hosszú útra kamionnal, a svájci helyek közé. Azon az úton meg­bán sorolták valakinek a mi nagy bánatunkat, mire megszó­lalt mellettük egy ősz hajú em­ber: megtalálják, ha ott keresik, ahol van, barátjánál a Pákájá­ban. Itt elharapták a szót, mert bementek apósomék az közjegy­zőhöz, s mire kijöttek, az ősz ha­jú ember már nem volt sehol. Tű­vé tettük a Pálfája környékét. Hárman is emlékeztek rá, köz­tük egy környéken lakó nyugdí­jas rendőr is, hogy látták Lacit arrafelé. De semmi eredmény. Abban bízunk, hogy a rendőrku­tya nyomot fog valahol és elvezet a rejtélyes tanyához.- Minden percben várjuk, hogy hazatér. Üzenjük neki, ne gondoljon semmivel. Nem kér­dezünk, miért ment el, hol járt, majd elmeséli egyszer. Aki pe­dig tudja hol van most, annak azt üzenjük: gondolja el, milyen nagy a mi fájdalmunk és segít­sen fiunkat megtalálni. Őrizte a vigasztalásul kapott gyöngyöket értettük egymást. Azt mondják, biztosan rossz társaságba keve­redett Laci, azért nem jön haza. Biztosan tudom, hogy nem így van, többször elindult már haza­felé, de kicsi a bátorsága, hogy átlépje a küszöböt. Azt gondolja, hogy nem leszünk képesek őt megérteni.- Az a különös, hogy sokan látták azóta is, de senki nem tud róla semmit. Látta biciklizni lá­nyom barátnője, öccse pajtásai találkoztak vele a Petőfi-iskolá- ban. A minap pedig húgom apósáék a közjegyző előszobájá­Ki tud hollétéről? BEKŐ LÁSZLÓ 170 cm magas, kb. 65 kg, vékony testalkatú, rövid barna hajú, szemüve­ges. Eltűnésekor feltehetően fekete színű farmert, fekete színű pulóvert és szürke-piros színű télikabátot viselt. a rendőrség kéri, ha valaki érdemleges információval bír a fiú hollétéről, azonnal tár­csázza a 06-53/351-777 tele­fonszámot. Műszerek a mentőállomásnak baja A német ajándék mindenki javát szolgálhatja Sok száz esetben segítettek Kiskunfélegyháza Legtöbbször vízzel küzdöttek a tűzoltók Bensőséges pillanatok helyszíne volt szombaton délelőtt a bajai mentőállomás. Zilinszki Tibor ál­lomásvezető mentőtiszt átvette az állomás munkatársai nevében a Német Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériumának aján­dékát. A12 fontos, alkalmanként életmentő műszer kiegészíti a mentőautók felszerelését az előír­takon felüli eszközökkel is. Amint Heinek Ottó országos elnök el­mondta, a műszerek a Magyar- országi Németek Országos Ön- kormányzatának közvetítésével, dr. Knáb Erzsébet országos alel- nök javaslatára és dr. Józan-Jilling Mihály egészségügyi bizottsági elnök, szekszárdi kardiológus fő­orvos támogató egyetértésével ke­rültek Bajára. Olyan térség köz­ponti mentőállomására, melyben sok településen él a német ki­sebbség, de az eszközök a kistér­ség minden egyes lakosának ja­vát szolgálják. ■ Gál Zoltán Közel hatszáz alkalommal vonul­tak káreseményhez az elmúlt esztendőben a kiskunfélegyházi tűzoltók. A tűzoltóság történeté­ben eddig ez volt az egyik legne­hezebb esztendő a vonulásokat il­letően - mondta el lapunknak Nemes Nagy András alezredes, tűzoltóparancsnok a tavalyi évet értékelve. Egyharmadával több esetben volt szükség tűzoltók se­gítségére, mint 2009-ben. Az el­múlt év lényegesen eltért a ko­rábbiakhoz képest A riasztások többségét a szélsőséges időjárás, az esőzések, illetve viharok indo­kolták Nemes Nagy András elmondta, 2010-ben 595 alkalommal kellett kivonulniuk. Ezek közül 517 a Kemény évük volt tényleges káresemények száma, melyből 77 volt tűzeset, 440 pe­dig műszaki mentés. Negyven­nyolcszor kaptak téves riasztást, 6 alkalommal pedig szándékosan félrevezető jelzés kapcsán kellett kivonulniuk. Méhraj befogásához, állatmen­téshez, de még jégcsap eltávolí­táshoz is riasztották a lánglovago­kat. A félegyházi tűzoltóság elsődle­ges működési körzetébe tizenhá­rom település tartozik. Ezek kö­zül például csupán egy alkalom­mal vonultak Bugacpuszta- házára, míg 346-szor Kiskunfél­egyházára. A belvíz miatt a meg­szokottól eltérően kimagaslóan sokszor, 61 alkalommal mentek Pálmonostorára, és 38-szor Gátéira. ■ Felvételünkön dr. Józan-Jilling Mihály (balra) társaságában Zllinszki Tibor bemutatja az új infúziós felszerelést

Next

/
Thumbnails
Contents