Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-03 / 28. szám

I a'iKttékony Mindennapos mozgásterápia fe"h£náiást a Magyar Ilona elsőseinek Megoldást keresnek az iskolai hiányzásokra Folytatás az 1. oldalról Elhangzott: Trondheimben a Siemens a legnagyobb munkál­tató, a cég pedig kifejezetten a városra dolgozta ki az energia­hatékonysági projektet. Ez utóbbiról személyesen Per Otto Dyb tartotta meg a prezentáci­ót. Ennek keretében felvázolta a klímaváltozással kapcsolatos ál­talános helyzetképet is. Egye­bek között megtudhattuk: 2006 és 2010 között a nyugat-európai városok közlekedési terhelése megduplázódott, 2030-ig pedig a népességnövekedés 90 száza­léka a városokban következik majd be. Maga a projekt részle­tesen kitér minden olyan tevé­kenységre, beruházásra, amely- lyel az energiahatékonyság nö­velhető, a fogyasztás viszont csökkenthető. Ennek köszön­hetően Trondheim lett a példa­kép, ahol 22 százalékos megta­karítást lehet elérni például a közvilágítás fényerejének csök­kentésével, az ipar területén az automatizálással, a villamos- energia-hálózaton belül a fe­szültség csökkentésével, a ház­tartásokban a technológiavál­tással. A norvég projektet hatalmas médiaérdeklődés kíséri, mellette pedig a téma kiemelt szerepet kapott a szakmai fórumokon és a politikai bizottságokban is. En­nek köszönhetően az ingatlantu­lajdonosok és az ipar is útjára in­dította a maga energiahatékony­sági projektjeit. Trondheim SmartCity (okos város) lett, és őt követte Ljubljana, Göteborg és Jekatyerínburg is. A Siemenst számos önkormányzat kereste már meg egyebek között Orosz­országból, Iroszágból, Taiwan- ról, az Egyesült Államokból, Kí­nából. A prezentáció zárógondo­lataként elhangzott: Kecskemét lesz a következő SmartCity? Norvégia nagykövete a ren­dezvényen felhívta a figyelmet, hogy 2011-ben új pályázati le­hetőségek nyílnak meg a Nor­vég Alapban, ahol a hasonló projektek támogatása minden bizonnyal elsőbbséget kap. Kecskemét újabb példát adhat­na a kitűnő norvég-magyar együttműködésre, és modell­ként szolgálhatna más városok számára. Szemereyné Pataki Klaudia a Siemens tájékoztatási kampá­nya kapcsán hangsúlyozta, hogy az önkormányzat is fon­tos szerepet vállal a kommuni­kációban, a lakosság tájékozta­tásában, ez az eszköz pedig Kecskeméten is maximálisan al­kalmas az energiahatékonyság növelésének népszerűsítésére. Dr. Zombor Gábor zárszó­ként elmondta: folytatják a tár­gyalásokat e témában, feltárva ezzel az együttműködés terüle­teit. Toborzó kézműves­vásárra A Kecskeméti Kulturális és Kon­ferencia Központ Nonprofit Kft. Fesztiválirodája 2011. március 16. és április 4. között megren­dezi a Kecskeméti Tavaszi Fesz­tiválhoz kapcsolódó kézműves­vásárt. A vásárra kézműves áru­sok, iparművészek és - korláto­zott számban - gasztronómiai vállalkozók jelentkezését vár­juk. Jelentkezési határidő: feb­ruár 15. Bővebb információ: 76/503-880 (121-es mellék), illetve mariann.kis@efmk.hu Kecskeméten egyedülálló gyakorlatként az 1. osztályosok­nak órarendbe iktatva minden nap mozgásterápiás foglalko­zást biztosítanak a BELOVÁ Magyar Ilona Általános Iskolájá­ban. A program célja, hogy eb­ben a felgyorsult, teljesítmény­orientált, sok stresszel járó vi­lágban is nyugodt, élményszerű tanulást érjenek el a diákok. A mozgásterápia segítségével biz­tosítják a jobb közérzetet, illetve nagy előrelépést tesznek a meg­felelő értelmi, érzelmi és moto­rikus fejlődés felé, lehetőséget biztosítanak ugyanis az ideg- rendszer számára, hogy pótolja lemaradásait. Ezzel párhuza­mosan pedig csökkennek, eset­leg teljesen el is tűnnek a tanu­lási nehézségek. Kovácsné Ko­vács Klára fejlesztőpedagógus az 1/b-s kisdiákokkal kedden bemutatóórát tartott az érdeklő­dő szülőknek, leendő elsősök­nek. s. H. A PROGRAMRÓL • A mozgásterápiát egy vizsgálat előzi meg, amelyben feltárják a fejlesztendő területeket. • Feladatsorok havonta változ­nak. A gyakorlatok egymásra épülnek, egyre nehezednek. • A mozgásterápia csoportos formában történik. 1539 Munkaerő-felmérés és kiegészítő fel­vételei 1942 A lakosság utazási szokásai 2003 Felmérés a háztartások információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszkö­zök használatáról 2153 Háztartási költségvetési és életkörül­mény adatfelvétel, havi naplóvezetés 2154 Háztartási költségvetési és életkörül­mény adatfelvétel, havi naplóvezetéshez kapcsolódó éves kikérdezés Közérdekű közlemény az idei adatgyűjtésekről A Központi Statisztikai Hiva­tal Szegedi Igazgatósága Kecs­keméten a KSH elnöke által 2011. évre engedélyezett ön­kéntes adatszolgáltatáson ala­puló lakossági adatfelvételeket végez. Az egyes felvételek tekinte­tében a válaszadás minden esetben önkéntes. Az összeírási munkát meg­bízási szerződéssel rendelke­ző, igazolvánnyal ellátott kérdezőbiztosok végzik. A mintavétel reprezentatív, va­gyis véletlenszerű kiválasztás során kerülnek kijelölésre a cí­mek. Az adatfelvételek kizáró­lag statisztikai célból történ­nek. A KSH érintett igazgató­sága a felvételek során a sta­tisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben, illetve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvá­nosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak­nak megfelelően jár el, az egyedi adatokat bizalmasan kezeli, azokat mások számára nem teszi hozzáférhetővé. Az adatfelvétellel kapcsolat­ban a KSH Szegedi Igazgatósá­ga Kecskeméti Osztályának munkatársai készséggel ad­nak tájékoztatást, felvilágosí­tást a lakosság részére a követ­kező telefonszámon: 06 76/505-139. Elfogadta az Ifjúsági Kerekasztal soros elnöke által megtartott be­számolót és az ifjúsági honlap el­készítéséről szóló tájékoztatót legutóbbi ülésén Kecskemét szo­ciális, egészségügyi és ifjúsági bizottságának ifjúsági munka- csoportja. A grémium egyben megismerhette a kerekasztal működéséhez és a programok támogatásához nyújtott pénz­ügyi források felhasználásáról szóló ismertetőt. A munkacso­port egyetértett a kerekasztal azon javaslatával, amely az idei ifjúsági célú fejlesztésekről szól. A javaslatot ugyanakkor kiegé­szítette azzal: részt kíván venni az Ifjúsági Fórum szervezésé­ben. Kérte, hogy a programot egy szervezőbizottság készítse elő, amelyben legyenek képvi­selve az oktatási intézmények, az egyházak és az ifjúsági civil szervezetek is. Mellette össze­hangoltan jelenjenek meg az Ön­kéntesség évének programjai, így áttekinthető és a Nemzeti Programhoz is jobban illeszthe­tő, sokszínű eseménysorozat va­lósulhat meg. Javaslatként fogalmazódott meg egy „mobil” ifjúsági pszi­chológus igénye az iskolákban. A budapesti tragédia felvetet­te azt, hogy vizsgálják meg: Kecskeméten a fiataloknak mi­lyen kulturált, biztonságos szó­rakozási lehetőségeik vannak. Elhangzott: az igényesebb szó­rakozást nyújtó rendezvények a ] belépőjegyek ára miatt sok fia- J tál számára elérhetetlenek. A munkacsoport felvetette, Rogy a Kecskemét Kártya ez irányú le- fiefüségeit is érdemes lenne megvizsgálni. A munkacsoport javasolta azt is, hogy a testvérvárosi kapcso­latokat az ifjúság körére is ki kellene terjeszteni. A cél, hogy erősödjenek az egyes ifjúsági ci­vil szervezetek közötti kapcso­latok is. Az ülésen felvetődött, hogy fontosnak tartanák az „if­júsági őrjárat” szervezését. A grémium végezetül abban állapodott meg, hogy a követke­ző megbeszélésre meghívják a rendőrség és a közterület-fel­ügyelőség képviselőit is. Akkor napirendre kerül az ifjúság kö­rében végzett kutatási program, valamint a HELPI vezetőjének a meghívása és az iskolákból rendszeresen távol maradók (hiányzók) problémakörének megbeszélése. „Csak azt tudjuk szeretni, amit ismerünk” A cigányság múltjáról, értékei­ről, hibáiról és szenvedéséről írt könyvet Székely János katoli­kus püspök. A kötetet kedden mutatták be a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben. Mihály Dávid, Radics Apollónia és Kin­cses Bernadett, a Vörösmarty általános iskola diákjainak mű­sora után Mák Kornél alpolgár­mester köszöntötte a nagy számban megjelent érdeklődő­ket és elmondta, egy szuszra ki­olvasta a Cigány népismeret cí­mű könyvet. Nyelvezetét olvas­mányosnak találja nemcsak a felnőttek, hanem akár a fiata­labbak részére is, tartalmát pe­dig hiánypótlónak. Az alpolgármesteri méltatás után a szerző szólt. Székely Já­nos felolvasott a könyvéből né­hány cigány köszöntőt, hogy - mint mondta - a közönség szá­mára is átérezhetővé tegye a ci­gány lelkületet. Ezután elmond­ta, könyvét elsősorban kéznyúj­tásnak szánja.- Kéznyújtás ez a nem cigá­A könyv szerzője, Székely János püspök olvas fel most megjelent könyvéből. Az előtérben a cigányok védőszent­jét, Boldog Ceferinót ábrázoló festmény nyoktól a cigányok felé. Fontos, hogy országunkban az együtt­élés megértésen és szereteten alapuljon, ne pedig a konfliktu­sokon - magyarázta a püspök. Kiemelte: ez azért fontos, mert egy kutatás szerint országunk elkövetkező évtizedeiben a né­pesség fogyásának megállítása és ezen belül a cigányság ará­nya a legfontosabb kérdés. A Cigány népismeret című könyv alapértékként vallja: csak azt tudjuk szeretni, amit isme­rünk. Á szerző saját megisme­rési folyamatán túl ír a cigányok mélyen megélt vallásosságáról és védőszentjük, Boldog Ceferi- no történetéről is. A cigány nyelven El Pelének nevezett tör­ténelmi személyiséget II. János Pál avatta boldoggá 1997. május 4-én. A szöveges anyagok Kecskemét Megyei Jogú Város és a kiadó együttműködése alapján készültek. Hirdetésfelvevő és olvasószolgálati irodáink: Kecskemét, Szabadság tér 6., Széchenyi krt. 29. Telefonos apróhirdetés-feladás: 76/518-250

Next

/
Thumbnails
Contents