Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-23 / 45. szám

2011. FEBRUÁR 23., SZERDA 7 GAZDASÁG Azok a gazdák és termelők tudják valamivel könnyebben átvészelni a nehéz piaci napokat, akik saját maguk termesztik a takarmányt Pályázat, több támogatás tejtermelők A magas költség és takarmányár betart a gazdáknak Digitális azonosítót kapnak a szarvasmarhák Digitálissá válhat a szarvasmar­hák feldolgozási folyamatának nyomon követhetősége, ami to­vább növeli az élelmiszerbizton­ságot az Európai Unióban. Az Európai Bizottság a Párizsban rendezett Nemzetközi Mezőgaz­dasági Szakkiállításon (Salon de l’Agriculture) bejelentette, hogy javaslatot készít a szarvasmar­hák elektronikus azonosítására, felváltva a meglévő műanyag címkés rendszert. Az' EU Egészségügyi és Fo­gyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) alátámasztotta, hogy ez a lépés segíti az élelmiszerbiz­tonság növelését és az állatbeteg­ségek terjedésének ellenőrzését Az állatorvosok munkája kulcs- fontosságú a folyamatban, amely ismét rávilágít a mindennapi éle­tünkben betöltött változatos és összetett szerepükre. ■ Béralku a Dunaferrnél és a Videotonnál A Vasas Szakszervezeti Szövet­séghez tartozó vállalatok közül 18-nál, ezen belül a Videotonnál és Dunaferrnél született már meg a bérmegállapodás, ame­lyek szerint az alapbérek 2-9 százalék között nőttek - közöl­ték az MTI-vel. Az eddig végre­hajtott béremelés 35 609 mun­kavállalóra es 8 417 szakszerve­zeti tagra vonatkozott. A cégek többségénél a bértárgyalások je­lenleg is zajlanak, több helyen, áprilisban kezdik meg az egyez­tetéseket. A Vasas működési te­rületén a cafeteria keretek éven­te fejenként 186 000-290 000 fo­rint között szóródnak. Az étkezé­si utalvány jellemző mértéke 6 000-től 18 000 forintig terjed. Olyan megállapodásról is érte­sültek, amely szerint próbajelleg­gel fél éves időszakra a direkt ál­lománynál bevezetitek egy 2200 forintos, betegállománytól függő, extra havi étkezési támogatást En­nek célja a betegállományok visz- szaszorítása, ugyanis a juttatás fel­tétele: havi maximum 5 nap be­tegállomány. Az idén először már nem jellemző, hogy a munkálta­tók a béren kívüli juttatások adó­terheit áthárítanák a munkaválla­lókra - áll a közleményben. ■ A jelenlegi támogatási rendszer tartós fennmara­dása és a takarmányárak csökkenése esetén hosz- szú távon is eredménye­sen működhet a hazai tej­ágazat. Az új rendszerben a korábbiaknál több támo­gatás jár, de csak akkor, ha pályáznak a termelők. Braunmüller Lajos Ha továbbra is fennmarad a tava­lyi támogatási szint, akkor hosz- szabb távon is eredményesen le­het a jövőben Magyarországon tejet termelni, ma azonban a ren­tábilisan termelők nincsenek túl­súlyban - mondta el lapunk megkeresésére Istvánfalvi Mik­lós. A Tej Terméktanács elnök- helyettese hozzátette: mindeh­hez az is szükséges, hogy a jelen­legi, kirívóan magas takarmány­árak a korábbi, kezelhető szintre mérséklődjenek. A legutóbbi élelmiszerár-rob­banás idején, 2008-ban a rendkí­vül alacsony tej és nagyon ma­gas takarmányárak szinte kivé- reztették a tejtermelőket, talp- raállásukhoz a lassan korrigáló tejárak mellett a korábbiaknál magasabb támogatási szint is hozzájárult. A korábbi, egy kilo­gramm nyerstejre jutó 8 forint körüli bázisjogosultságonkénti támogatás helyett 2010-ben ugyan csak 6 forint jutott, ám a termelők pályázhattak a terme­léshez kötött úgynevezett külön­leges tejtámogatásra, ami továb­bi 9,55 forintot jelent kilogram­monként. Ezenkívül a tejágaza­ti válság miatt meghirdetett egyedi piactámogatási intézke­déssel kilogrammonként 0,5 fo­rint támogatást kaptak a gazdál­kodók tavaly nyár közepéig. Még a Bajnai-kormány ígért a termelőknek kilogrammonkénti 22 forintos támogatási szintet, ezt júniusra, vagyis a magyar el­nökség végére európai uniós politikai megállapodást vár Magyarország a tejtermelők alkupozícióinak kiegyensúlyo­zását célzó kezdeményezéssel kapcsolatban - mondta el Hajdú Márton, a soros elnök­ség egyik szóvivője. A javaslat szerint a tejtermelőknek lehe­tővé tennék, hogy közösen al­kudjanak a nagyobb feldolgo­zókkal a felvásárlási árak megállapításánál. A majdani rendszerben ezt a termelők akkor is megtehetnék, ha a megvalósult támogatás nem ér­te el. Ám a korábbi kilogrammon­kénti 8 forint körüli összegről - amennyiben a termelő pályázott - 15 forint főié nőtt az igényelhe­tő támogatás összege. A 2008-as válsághelyzet után az akkor keletkezett vesztesé­geik fedezésére fordították a tejtermelők a tavalyi támogatást. Jelenleg újabb nehézségekkel kell szembenéznie az ágazatnak, így a tavalyi, kilogrammonkénti 15 forint körüli támogatási szint­re tehát hosszabb távon szükség van - jelentette ki Istvánfalvi. A jelenlegi probléma a nagyon egyéb közös tevékenységük, például szállítás, raktározás, stb. nincs. Ha ugyanis a ter­melők között csak az a közös pont, hogy tejet állítanak elő, az az Európai Unió jogszabá­lyai szerint ma kartelltevé- kenységnek minősülne. A ma­gyar elnökség célja, a közös politikai állásfoglalás csak az első lépés lenne a tejtermelők lehetőségeinek kibővítésében. Amennyiben a politikai kon­szenzus létrejön, ezt követhet­né a kérdés jogi kereteinek ki­alakítása. kedvezőtlen időjárás következ­ménye, a világpiaci árakból faka­dó, rendkívüli mértékű takar­mánydrágulás, valamint az ener­giahordozók, üzemanyagok drá­gulása. Igaz, valamennyit enyhít a tejtermelők gondjain a lassan emelkedő tejár, de a korábbi nyo­mott árszintről való felemelkedés lassú, és az árak még mindig nin­csenek a rentábilis szinten. A magas takarmányárak mi­att ma jószerével csak akkor nem veszteséges a'tej előállítása, ha a termelő maga állítja elő a szüksé­ges takarmányt is saját gazdasá­gában - nyilatkozta megkeresé­sünkre Balázs Lajos szalkszent- mártoni (Bács-Kiskun) tejterme­lő, aki csak a 6 forintos bázisjo­gosultságonkénti támogatást kapta meg. A literenként 80 fo­rint körüli előállítási ár csökken­tése csak a takarmány olcsóbb beszerzéséből, saját legelő bir­toklásából adódhat. Igaz, maga a növénytermesztés költségszintje is emelkedett, az üzemanyagok, vetőmagok, vegyszerek is drá­gábbak lettek. Ráadásul felmerül a kérdés, ha valaki takarmány- növényeket termeszt, a jelenlegi áraknál nem jár-e jobban, ha el­adja azt, nem pedig állataival megeteti - tette hozzá a termelő, aki elismeri, több ágazati szerep­lő továbbra is a termelés feladá­sán gondolkodik. Magyar elnökség: kartell helyett közös alku Újraírnák az adótörvényt a szakszervezetek mszosz Április 9-ére demonstrációt hirdetnek - Több jóváírást szorgalmaznak az érdekvédők Módosítani kellene a jelenleg ha­tályos adótörvényt, hiszen a ja­nuár elsejétől élő új rendszer fél­resikerült - jelentette ki Pataky Péter, a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, aki kijelentet­te: a szakszervezeti konföderá­ciók április 9-én demonstrációt tartanak Budapesten. Elhangzott: a kormány által be­vezetett adószisztémában a mun­kavállalók 80 százaléka rosszul járt, a jelenlegi bértárgyalások pedig sok esetben nem is bérfej­lesztésről, hanem a rendszerből fakadó hátrányok valamilyen kompenzációjáról szólnak. A szakszervezetek csak akkor lát­nak esélyt a javulásra, ha új adó­törvény születik, vagy ha a kor­mány nem csökkenti, hanem emeli az adójóváírás mértékét. Megoldás lehetne a szuperbrut­tó jövőre esedékes kivezetésének előrehozása, esetleg sávos rend­szerben. Az adójóváírás meg­emelése ugyan 74 milliárd forin­tos kiadást jelentene a költségve­tésnek, de Pataky emlékeztetett: ebből 22 milliárdot már jóváha­gyott a parlament a közszféra bérkompenzációjára. Pataky Péter szerint a kor­mány állítása - a társasági adó mérséklésével van fedezet a bér­emelésekre - nem állja meg a he­lyét, hiszen számos vállalat nem tudott élni a lehetőséggel, és „ott is élni kell, ahol nincs nyereség”. ■ Pataky Péter elnök: Az új adó­rendszer miatt a munkavál­lalók 80 száza­léka rosszul jár Panaszvonal Ismét közöljük a bérmonitoring- bizottság ingyenes zöld számát: 06-80-205-204, és e-mail címét: bermonitoring@fidesz. hu. Nem ellenzik ugyan azt a mun­kaadói javaslatot, hogy a kor­mány támogassa a béremelést vállaló munkaadókat, de úgy vél­te, ennél sokkal megfelelőbb len­ne az adórendszer átalakítása. Ezáltal nem merülhetne fel az a vád, hogy egyes ágazatok vagy vállalatok előnyben részesülnek. Jelenleg az MSZOSZ tagszerve­zeteinél 0-8 százalék közötti brut­tó keresetnövekedést eredménye­ző bérmegállapodásokat kötöttek. Jó konszezus született a gyógy­szeriparban, ám nehéz eredmé­nyes tárgyalásokat folytatni a me­zőgazdaságban, az építő- és a könnyűiparban. Pataky szerint a Rogán Ántal által vezetett bér­kommandónak az önkormányza­ti fenntartású cégeknél kellene szétnézni, hiszen ebből a körből számos jelzés érkezett a szak- szervezetekhez, hogy a munkál­tatók nem emelnek bért, sőt, a juttatásokat is megnyirbálják. ■ Az európai Szakszerve­zeti Szövetséggel közö­sen demonstrálnak. Az MSZOSZ elnöke kijelen­tette: április 9-én, az európai jegybankelnökök és pénzügy- miniszterek találkozójának ide­jén fognak demonstrálni az Európai Szakszervezeti Szövet­séggel közösen, hogy felhívják a figyelmet a munkavállalók ér­dekeire. ■ Br. L-VG-Online Reformcsomag: tovább csúszik? A JÖVŐ HÉT ELEJÉN hozza nyilvánosságra a kormány a strukturális reformokat. Szijjártó Péter, a miniszter- elnök szóvivője kedden azt mondta: zajlanak róluk az egyeztetések a végleges elő­terjesztésről, amelyet a kor­mány a hét végén tárgyal meg. Nagy Anna kormány- szóvivő hétfőn még azt mondta, e hét második felé­ben ismertetheti a kabinet a reform lépéseit. Klímavédelemre sokmilliárd euró rekord összeget, 19 milli­árd eurót ért el tavaly az Európai Beruházási Bank­nak (EIB) klímavédelmi be­ruházásokat támogató fi­nanszírozása - jelentette be Philippe Maystadt bankel­nök Brüsszelben. Tavaly a bank hiteleiből mintegy 460 nagyobb beruházás valósult meg az EU-ban. A magyar beruházásokra 1,682 milli­árd euró kedvezményes hi­telt nyújtottak a bank. A Surgut nem adja el a Mol-pakettet Szecsin: Nekünk nagyon megéri nem szándékozik megválni az orosz Surgutneftegas Mólban szerzett részesedé­sétől. Az egyik legjobb be­szerzésének tartja azt, jólle­het a projekt útjába szubjek­tív akadályokat gördítenek a magyarok - mondta Igor Szecsin első minisztérelnök- helyettes. Ősszel az európai hatóságokhoz fordult emiatt. A Mól korábban barátságta­lan lépésnek nevezte, hogy az orosz cég nem tárja fel igazi tulajdonosait. Megnézhetjük magunkat: kampány indul Országos népegészségügyi kampányt indít a kormány az egészségtudatos életmódról Megnézheted Magad! címmel. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján bemutatták a kampány kisfilmjét is. A tár­ca szembesíteni kívánja az em­bereket azzal, hogy az életmód­juknak következménye van. Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta, azzal a mennyiségű sóval, cukorral és zsírral, amit megeszünk, sejteni lehet, hogy hatvanévesen hogyan fogunk kinézni. Ez a kampány segíthet abban, hogy odafigyeljünk ar­ra, mit és hogyan eszünk - tet­te hozzá. ■

Next

/
Thumbnails
Contents