Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-03 / 28. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Ünnepelnek a horvátok hercegszántó Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez kötődő Marin-napi bált tartanak szombaton este fél 8-tól a lakodalmas teremben. A jeles esemény a helyi horvátság ünnepnapja. Ezúttal a megnyitót követően a helyi horvát iskola tamburazenekarának műsorát hallhatják az érdeklődők. A programban fellép a pécsi Tanac néptáncegyüttes és a szintén pécsi Vízin zenekar. (T. G.) Farsangi karnevál a könyvtáriban Kiskunfélegyháza Jelmezbe- mutatóval, arcfestéssel, álarckészítéssel, énekkel és tánccal várják a gyerekeket szombaton délelőtt a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A farsangi karneválon nem lesz hiány fánkból sem. Az Amatőr Királyi Szakácsok segítségével az ügyesebbek megtanulhatják a fánk készítésének fortélyait. (V. P.) Játékkal ösztönzik olvasásra a gyerekeket KISKUNFÉLEGYHÁZA A gyermekkönyvtárosok egy új játékkal szeretnék ösztönözni a gyerekeket az olvasásra. Azok, akik minden hónapban legalább három könyvet kölcsönöznek, betűket kapnak ajándékba. Ha nyolc betűt összegyűjtöttek és betűgyűjtőjüket leadják, sorsoláson vesznek részt. Három olvasó értékes könyvcsomagot nyerhet, de a játék többi résztvevője is ajándékban részesül. (V. P.) Meglepődött a tulaj: eladták a földjét kisszállás A halasi rendőrök közokirat-hamisítás ügyében nyomoznak. Egy 56 éves kisszállási férfi tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, aki egy 0,7 hektáros szántót a tulajdonlap alapján tavaly júliusban, a tulajdonos férfi tudta nélkül eladta egy kisszállási nőnek. A földterület értéke 700 ezer forint. További hírek a BA0N.hu hírportálon A medvék tavaszt jósolnak kecskémét A vadaskerti örvös maci sem látta meg az árnyékát A kecskeméti vadaskert medvéje sem látta meg tegnap az árnyékát *>,, irpfppi; Akik unják már a telet, s szívesen levennék már a vastag kabátot, azoknak van egy jó hírünk: hamarosan beköszönt a tavasz. Legalábbis ezt támasztja alá az, hogy tegnap a medve nem látta meg az árnyékát. A néphagyomány szerint ugyanis ha a medve gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Mivel tegnap a nap nem bújt elő, bízhatunk benne, hogy hamarosan vége a télnek. A fővárosi állatkertben lévő barna medvéket és a kecskeméti vadaskert örvös medvéit is szürke idő fogadta. A néphit a barna medvékhez köti a jóslatot, de a tényen nem változtat, hogy a Dél- és Közép- Ázsiából származó örvösek sem látták meg árnyékukat. ■ S. H. Sakálok vagy kóbor ebek ölik a kecskéket? KUNFEHÉRTó Falkában a nádi farkas képes kiirtani több tucat állatot Összesen 22 kecskét mészárolt le egy ismeretlen állat múlt héten Kunfehértó- Erdőszélen. A két részletben lezajlott vérengzés elkövetőjének először egy kutyát hittek a helyiek, azonban szinte biztos, hogy nem a „meggyanúsított” eb vette a kecskék vérét. Zsámbóki Dóra Az elmúlt héten megjelent cikkeink után - melyekben beszámoltunk arról, hogy Fehértó külterületén összesen 22 kecskét marcangolt szét egy fenevad - több vadász is megkereste szerkesztőségünket. Elmondásuk szerint téves lehet az az elképzelés, mely szerint egyeüen kutya ekkora vérengzésre képes, viszont a területen az elmúlt években elszaporodott aranysakál - más néven nádi farkas, toportyán vagy éppen csikasz - falkában követett már el hasonló mészárlást.- Az aranysakál főleg mezei rágcsálókat fogyaszt, esetleg vaddisznómalacot, vagy őzgidát mondja egy, a fehértói területet jól ismerő hivatásos vadász. A neve elhallgatását kérő vadászmester hozzáteszi: szinte kizártnak tartja, hogy egy vagy akár több aranysakál ilyen pusztítást végezzen.- A nádi farkas nem sokkal nagyobb, mint egy róka, 10-12 kilót nyom. A vadállományban is csak minimális pusztítást végez, miért ölne le 22 kecskét - kérdezi a vadász, akinek elmondása szerint évente 8-10 csikaszt lőnek ki, a téli hajtáskor például csak egy került a puskacsövek elé. Az aranysakál a 90-es években, a délszláv háború idején kezdett el visszatelepülni hazánk déli területére. A fegyverek ropogása elől menekülő állatok - mivel nincs természetes ellenségük - hamar benépesítették a környéket. A fehértói vadászmester szerint ugyan nem hemzsegnek százával a vidéken, más vadászok azonban többször hallották már éktelen üvöltésüket. A vadászmester járt Friebert ’ József tanyáján. Azt mondja, a kecskék karámja úgy be van kerítve, hogy oda nehézkesen juthat be a toportyán. Ráadásul - állítása szerint - az aranysakál csak tavasszal, ellés után erőszakosabb. A szakember inkább kóbor kutyákra gyanakszik.- Kéleshalom térségében, Cse- kesürü körül nagyon sok aranysakál van, iszonyatos zenebonát tudnak csapni - mondja egy másik általunk megkeresett vadász, Keszthelyi Tibor. Hozzáteszi: erről a terpletről néhány óra alatt „lejönnek” a nádi farkasok Erdőszélig. Noha most már egész évben vadászható az aranysakál, kiválóan rejtőzködik, így kilőni is nehéz. Négy-öt fős falkákba verődve a nagyobb testű vadállatokra is veszélyt jelenthet. Az emberlakta területektől sem riad vissza. Kunfehértón is már több állat pusztulását írták a csikasz számlájára. ■ Az aranysakat tálkában követett már el hasonló mészárlást. Toportyánok a karámban? TOLDI MIKLÓSNAK a feje főtt, Friebert Józsefnek a feje fáj a toportyánféregtől. No nem kell mindjárt egy vad betegségre gondolni: a toportyánféreg, született nádi farkas, Arany János Toldijából vált ismertté a 19. században. Az elbeszélő költemény főhőse - így tanítják - „farkas kalandba” keveredett: egy kölykeit védelmező nádifarkas párral szállt szembe. FRIEBERT JÓZSEF kun- fehértói állattenyésztőnek a 21. században nem volt soha olyan szerencséje, hogy szemtől szembe találkozzék a dúvadnak nem minősülő, róka jellegű, farkas jellemű állattal. talán nem lenne mesei elem feltételezni: Toldi Miklósról vett volna példát. De őt nlár csak a felismerés vágta tarkón: kedvenc kecskéi szinte mind odavesztek saját „farkas kalandjukban”, melyből nekik kétszer is kijutott. Mucikának és társainak esélye sem mutatkozott a túlélésre, tágas karámjuk elmenekülni szűknek bizonyult. Az állatvédők szóvá is tették, bár egyelőre nem világos, hogy mely állat védelmében emeltek szót ez esetbérí. a 90-es években a Balkán felől kezdték újra benépesíteni az aranysakálok a déli erdőket. Hozzáértők úgy mesélik, hogy a bombák és fegyverek zaja elől menekültek Magyarországra. A határon sem volt fennakadás, a toportyánok kifejezetten jó rejtőzködők hírében állnak. Ezt támasztja alá az is, hogy a vadászok sem tudják eldönteni, hogy sok vagy kevés nádi farkas tanyázik a déli tájakon. Akiknek gondjuk lenne kilőni őket, azok szerint kevés van, akik csak kedvtelésből hajtanak, azok szerint sok. Valószínűleg itt valahol van a kecske elásva. A feloldhatatlan ellentétet talán Toldi helyre tudná pofozni. Szentmise Balázs Gergely piarista szerzetes hálaadó szentmisét tartott tegnap a kecskeméti Mária-kápolná- ban. Február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, mely a fenntartás nélküli szeretetről és megbocsátásról szól. A kápolnában évek óta hagyomány az ünnepnapi hálaadás, mivel a kegyhelyet huszonhárom éve az engesztelés céljaira ajánlották fel Szűz Máriának. (P. Zs.) Polgármesteri bál Több mint háromszáz résztvevővel Kalocsán idén először rendezett az önkormányzat Polgár- mesteri bált, melyet jótékonykodással kötött össze, a tombolából befolyt 331 ezer forintot ugyanis felajánlották a kalocsai kórház alapítványának. A rendezvény kiemelt vendége volt Czene Attila, sportért felelős államtitkár és felesége Bánhidi Petra Nívódíjas táncművész.
