Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-22 / 44. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2011. FEBRUÁR 22., KEDD KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Honosítási ünnepséget tartanak Lakiteleken A segítőknek kell segítség Kiskunfélegyháza Saját autóval járnak a tanyagondnokok Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a parlament alelnöke és Felföldi Zoltán, Lakitelek polgármestere arra hívja a határon túli magyarokat, hogy állampolgársági esküjüket a Tisza menti nagyközségben tegyék le, mégpedig egy ünnepi hétvége során. A törvényi szabályozás tavalyi változása szerint a kedvezményes honosítást igénylő személy az állampolgársági esküt magyar külképviseleten, vagy általa szabadon választott, az igényléskor megjelölt polgármester előtt teheti le. Az egyszerűsített honosítási eljárás jelentőségét szem előtt tartva az önkormányzat valamint a Lakiteleki Népfőiskola augusztus 26-28-án Kárpát-medencei TestVértalálkozót és honosítási ünnepséget szervez. Ennek keretében, augusztus 27-én, szombaton kerül sor a lakiteleki állampolgársági eskütételre. Az esemény ünnepi jellegét egy ahhoz méltó programsorozattal kívánják a szervezők biztosítani. Országzászlót és trianoni haranglábat állítanak majd a Templom parkban, és hivatalos testvértelepülési kapcsolatot létesítenek több Kárpát-medencei településsel, a népfőiskolán pedig ökumenikus istentisztelet keretében avatják föl a Szent István-kápolna festett üvegablakait. ■ Hraskó István Lezsák Sándor ANYAKÖNYVI HÍREK HÁZASSÁGOT kötöttek: Piroska Anita - Kozák Norbert. meghaltak: Sztancs Györgyné Bődé Julianna (Ladánybene), Pintér Miklósné Katona Ágnes (Kiskunfélegyháza), Ádám Imré- né Csikós Zsuzsanna (Tiszakécs- ke), Nagy Zoltán István (Kiskunfélegyháza), Fekete Jenő (Kis-' kunfélegyháza), Szakolczai Lászlóné Kovács Julianna (Kecskemét), Horváth Józsefné Al- mási Franciska (Kiskunfélegyháza), Kohut László Sándor (Kiskunfélegyháza). ■ TANYAG0NDN0K1 SZOLGÁIM Serfőző Istvánná tanyagondnokot szinte családtagként várják a galambosiak m ?Y! aB Kiskunfélegyházán viszonylag későn, 2009 októberében indult be a tanyagondnoki szolgálat. Mind létszámát, mind technikai feltételeit tekintve ráférne a fejlesztés. Hraskó István Az elmúlt másfél évben Serfőző Istvánná sokszor szorult azoknak a segítségére, akikről épphogy neki kell gondoskodnia. Félegy- háza-Galambos tanyagondnoka egy huszonhét éves Volkswagen Jettával járja a tanyavilágot, és a nagy sárban vagy hóban, bizony többször elakadt az öreg autó. A tanyasiak persze mindig szívesen kihúzták a járműt a kátyúból, Bettit a bajból.- Mindig kell valamit javítani a kocsin. Sajnos olyan is előfordult, hogy hétfő reggelre elromlott, és nem tudtam elindulni, noha vártak rám a gondozottak. Az is nagy hátrány, hogy legfeljebb öt személy fér be a Jettába. Ha hét-nyolc embert kell bevinnem a városba, akkor kénytelen vagyok fontossági sorrendet felállítani köztük - vázolta Serfőző Istvánná, hogy milyen problémákkal kell nap mint nap szembenéznie. Összesen ötvenkét főről gondoskodik: orvoshoz szállítja az időseket, iskolába a gyerekeket, befizeti az ellátottak csekkjeit, kiváltja a gyógyszereiket, bevásárol annak, aki ezt nem tudja megoldani. Sok családnak igényelt az önkormányzattól különböző támogatásokat, segélyeket. Hetente egyszer mindenkihez ellátogat, de szükség esetén akár háromszor is beviszi kórházba a betegeket. Munkaideje persze neki is van: hétfőtől péntekig, reggel nyolctól négyig.- De nem kapcsolom ki a szolgálati telefont soha, és szoktak is hívni húsvéthétfőn, karácsonykor, hétvégén, este nyolckor és reggel hatkor is - teszi hozzá a tanyagondnok, jelezve, hogy neki az ide-oda szaladgálás, a mással való törődés nem munka, hanem sokkal inkább hivatás. A tanyagondnoki szolgálat a Szivárvány Intézmény szárnyai alatt működik. Komoly igény van a segítségre, hiszen Kiskunfélegyháza tanyavilágában 2007-es adatok szerint 4739-en élnek. Sok házban nincs villany, és az itt élők a nagy távolságok miatt is elszigeteltek. Másfél éve Serfőző Istvánná mellett még egy hölgy kezdte meg munkáját. 0 is saját autóval vállalta a közlekedést a mezőgazdasági gépek által sokszor járhatatlanná tett utakon. A múlt héten első alkalommal megrendezett tanyagondnoki fórumon elhangzott: az önkormányzat 2009-ben nem pályázott járműre, azóta pedig nem írtak ki ilyen célú pályázatot. A fórumon Ván Jenő, a Civil Mozgalom képviselője kijelentette: a hiányosságokat mindenképpen pótolni kell, és bízik abban, hogy ezt a kérdést az idén sikerül megoldani, lehetőleg összkerék meghajtású autók beszerzésével. A következő években pedig talán létszámbővítésre is sor kerülhet. A Gazdaköri Iskolában tartott rendezvényre közel ötven, tanyán élő látogatott el, és többségükben elismerően beszéltek a szolgálat munkatársainak tevékenységéről.- A jóisten áldja meg minden lépésüket, hogy így gondoskodnak mindannyiunkról - szólt például elérzékenyült hangon Fazekas Kálmán.- A gondnoknak mindig nyitott szemmel kell járnia. Ha leszakadt ágat lát, vagy rossz az út, akkor is tudnia kell, kihez forduljon intézkedés miatt - jelentette ki Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza közi Egyesületének elnöke. Hangsúlyozta, hogy a gondnokok minden korosztállyal kapcsolatba kerülnek, azaz nemcsak egyedül élő időseknek, hanem a kisgyermekes családoknak is segítenek a mindennapokban. Városi oldalak a Petőfi Népében Hétfő FELSŐ-KISKUNSÁG DÉL-PEST MEGYE Kedd KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szerda BÁCSKA Csütörtök KECEL, KISKŐRÖS ÉS SOLTVADKERT Péntek KISKUNHALAS ÉS KÖRNYÉKE Szombat BAJA KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szerkesztő: HRASKÓ ISTVÁN Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 3. Telefon: 76/433-308 A zenei életről beszélgetnek Kiskunfélegyháza Él a zene városunkban? címmel a Közéleti Kávéház összejövetele lesz ma este 6 órakor a Móra Ferenc Művelődési Központban. Az élőzene, együttesek, koncertek jogosultságáról beszélgethetnek az érdeklődők Ónodi Árpáddal, a helyi Rocktár vezetőjével és Nagy Zsolt zenész tanárral. (V. P.) A költségvetésről is döntenek tiszakécske Az idei költség- vetés lesz a témája a hélyi képviselő-testület csütörtöki, délután 2 órakor kezdődő ülésének. Szavaznak az Egyesített Szociális Intézmény és Egészségügyi Központ szakmai programjának jóváhagyásáról is. (H. I.) Falugyűlés Lakiteleken lakftelek Falugyűlést tartanak pénteken 17 órától a Petőfi Sándor Művelődési Házban. A fórumra minden érdeklődőt várnak. (H. I.) Pályázati lehetőségekről KISKUNFÉLEGYHÁZA Pályázati információs napot rendez a Vállalkozók Ipartestülete jövő pénteken délután 17 órakor Móra téri székházában. A fórumon a helyi vállalkozók ingyenesen kaphatnak tájékoztatást többek között az új Széchenyi-terv pályázatairól. (V. P.) További hírek a BAON.hll hírportálon A zenekaron belül öröklődik a citerakészítés tudománya jászszentlászló Nagyistók János nyugalmazott tanár a néphagyományok kutatója és ápolója is egyben A citera ősi magyar hangszer, korábban egyszerű, ügyes kezű földművesek készítették. Mára viszont egyre kevesebben ismerik a citerakészítés tudományát. A jászszenüászlói Nagyistók János műhelyében azonban számtalan citera készül napjainkban is. A nyugdíjas tanár élete legfőbb céljának tartja a néphagyományok ápolását. Nagyistók János 38 évvel ezelőtt alapította meg citerazeneka- rát, amely többször is aranyminősítést nyert, 12 éve vették fel a Hangász Együttes nevet. Az elmúlt évek alatt számos nagysikerű előadást tartottak. Nagyistók János több mint száz gyereket és felnőttet tanított meg citerázni, de A mester szerint ha több fából készül, akkor szól igazán szépen a citera hangszereik többségét is maga készítette. Mint mondta, gyermekkora óta barkácsol.- Keresztapám vett a gondjaiba, miután édesapám a második világháborúban elveszett. Neki volt, egy kis műhelye, olyan, mint most az enyém. Valószínűleg tőle örököltem a fa szeretetét és a kézügyességemet is. A fát mindig úgy nézem, jó lenne-e citerának. Bárhol járok, állandóan keresem a megfelelőt. Egy fa annál jobb, minél több erezete van, attól ugyanis jobban rezeg a belőle készített hangszer. Fontos az is, hogy milyen fából készül a hangszer. Egy- egy darab elkészítése hónapokig tart, többféle fából építem össze. Csak a végén derül ki, hogy a különböző fadarabok, hogyan viselkednek egymással. Nincs két egyforma citera, mindegyiknek más a hangszíne, ettől olyan különlegesek. Hazánkban a citerának több fajtája is elterjedt, legismertebb volt a hasas stájer citera, melyen körömmel játszottak. A magyar parasztember zsenialitását mutatja, hogy ezt a formát szögletesre egyszerűsítette, csökkentette a húrok számát is, és pulykatol- lal pengették. Nagyistók János személyében egymásra talált az asztalos és a zenész tehetsége. - Keresztapámtól, aki énekelni is nagyon jól tudott, muzsikus vénát is örököltem. Tizenhat éven át minden reggel a Lantos tanyára mentem tanítani, az utat végig fütyültem. Citerázni a falubeli Szabó Feri bácsitól tanultam, addig tambulicán játszottam, az volt az első hangszerem, ma is őrzöm a műhelyemben. A muzsikustanító ügyel arra, hogy tudását átadja tanítványainak. Mint mondta, a citerakészítés a Hangászoknál lecke. Nagyistók János és együttese ezekben a napokban egyik legnagyobb előadására készül, a Háry János feldolgozását mutatják be április végén. A citerakészítő műhelyében saját készítésű hangszerei mellett közel százéves citerákat is őriz, melyeket hamarosan a jászszent- lászlói helytörténeti gyűjteményben bárki megcsodálhat. ■ Vajda Piroska
