Petőfi Népe, 2011. február (66. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-21 / 43. szám
INTERJÚ Amatőr madarászból lett természetvédő dr. boros Emil Agrármérnökként érti a gazdákat, ökológusként kiáll a természeti értékekért Boros Emil: Az alföldi viszonyok között az agrárismeretek gyakorlati szempontból nagyon hasznosak Madarász indíttatású természetvédőnek tartja magát dr. Boros Emil, a Kiskunsági Nemzeti Park újonnan kinevezett igazgatója. Popovics Zsuzsanna Irodája ablaka a Hankovszky ligetre nyílik, íróasztala mellől rálát egy madáretetőre, mely körül mindig csivitel néhány énekesmadár.- Van ideje gyönyörködni a látványban?- Telefonálás közben vagy amikor gondolkodom, gyakran a madárseregre kalandozik a tekintetem - mondja az új igazgató.- Az év minden időszakában élnek énekesmadarak a ligetben, g telente főleg magevők, pintyfélék § lakják: zöldike, tengelic, meggy- f vágó, de gerlék is ráj árnak az ete- - tőre. Egy karvalyunk is van, az egyik erdei fenyőn fészkel. A ragadozókra pedig nem jellemző, hogy megtűrnék az emberi jelenlétet.- Van emlékezetes madarász kalandja?- hogyne, bár előfordul hogy éppen a madarak maradnak ki belőle. Van szerencsém ismerni Schmidt Egon közismert ornitológust, a Kossuth-díjas írótól még gyerekkoromban sokat tanultam a madarakról. Fiával, Schmidt Andrissal közösen jártunk madárlesre, még gyerekként bejártuk szinte az egész országot. Egyszer Fülöpszállás térségét vettük célba, a felső-kiskunsági szikes tavak elnevezésű területet, amely egy nemzetközi jelentőségű madárvonuló hely. Ködös, téli nap volt, sikerült úgy eltévednünk, hogy órákon át gyalogoltunk anélkül, hogy egyetlen madarat is láttunk volna. Nagyon jól ismertük a terepet, mégsem tudtunk tájékozódni, álló nap körbe- körbe bolyongtunk. Már sötétedett, amikor kifáradva lerogytunk egy fa tövébe és feladtuk a reményt, hogy valahova is kibukkanunk. Ekkor a távolból autók zaját véltük hallani. Ez volt 52-es főút és egyben a tájékozódási pont, amelynek segítségével kikeveredtünk a pusztából.- Kedvenc madara?- Több is van. <A parti madarak- partfutók, cankók, lilék - a kedvenceim, ezek közepes testűek, hosszú lábúak, csőrnek, miáltal kecses és elegáns jelenségek. Ezek közül különösen a szívem csücske a gulipán, amely a szikes tavak jellegzetes madara. Sok cikket, tanulmányt írtam erről a fajról. Hobbifotós vagyok, száma nincs felvételem van különféle madarakról.- Diplomamunkájának, doktori disszertációjának is a szikes puszta, vizes élőhelyek a témája. Miért éppen ez a vidék fogta meg?- Akit érdekelnek a madarak, annak magától értetődően érdekes terep a puszta, a sekély tavak, hisz ezek számos védett madárfaj élőhelyei. A Kiskunsági Nemzeti Parknak vannak olyan nemzetközi jelentőségű vizes területei, ahol a vonulási időszakokban ezerszámra gyülekeznek a vándorló vízimadarak. Egy libahúzás vagy daruhúzás a laikusoknak is vonzó látvány, akinek meg affinitása is van az élővilág iránt, azt pedig egyenesen lenyűgözi.- Kispesten született és nőtt fel, mégis szerelmese az Alföldnek. Miért?- Ha számba veszem, az eddigi negyven életévem nagyobb fedr. boros Emil egyik alapító tagja a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesületnek. Rendszeresen részt vesz madárgyűrű- zésen a Kolon-tónál. Az izsáki madárvárta kutatómunkája országos szinten is jelentős, az egyedszámot tekintve a legtöbb madarat ott gyűrűzik meg. Emellett fajgazdag is, a sok helyütt érintetlen nádas. Az egyesület kutatói nemzetközi vizsgálatokat is végeznek, a Kolon-tó emblematikus lét bizonyosan nem a fővárosban töltöttem. Egyetemre is vidékre jártam, Gödöllőn kezdve felsőfokú tanulmányaimat végül Mosonmagyaróváron szereztem agrármérnöki diplomát. De már jóval előtte, az iskolai szünidőket is Ladánybenén töltöttem, egy ha- misítaüan, még működő kiskunsági tanyán, ahol jász származású édesanyám nővére és családja lakta, és művelt kisgazdaságot. Eredetileg egy hétre vittek ki szünádi poszátája, a fülem ülésüké vonulási és telelő helyeit térképezik fel Dél-Európában, főleg a Balkán-félsziget országaiban. Az igazgató tavalyelőtt vett részt külföldi expedíción. Horvátországban, a Neretva folyó deltájának nagykiterjedésű nádas területén fogott be énekesmadarakat. Olyan fülemülesitkéket is talált, amelyeket 4-5 éve ő maga gyűrűzött az izsáki madárvártán. leim, de annyira megtetszett az ottani élet, hogy a vakáció végéig maradtam. Akkor is elbújtam egy szénaboglyába majd nagy szomorúsággal mentem vissza Pestre.- Mely pályára vágyott?- Világéletemben biológus szerettem volna lenni. Az ELTE biológia szakára nem vettek fel. Oda akkoriban maximális pontszámmal se mindenkinek sikerült bekerülni. Gödöllőre viszont felvételt nyertem, így vált belőlem agrármérnök.- Mikor járt először a Kiskunsági Nemzeti Parkban?- Még tizenéves koromban. Aktívan madarásztam, és hogy beléphessek a park fokozottan védett területeire - hisz a legnagyobb madárritkaságok és érdekességek ott voltak -, engedélyt kellett kérnem az igazgatóságon. Az akkori alapítóigazgatótól, Tóth Károlytól meg is kaptam az írásos engedélyt, cserébe évente adatokat szolgáltattam, mint amatőr madarász írásos jelentést készítettem a madármegfigyelési munkámról, az észlelési, megfigyelési adataimról. Ezekből az adatokból készítettem az egyetemi diplomamunkámat is.- Aztán ugyanitt vált hivatalos természetvédővé.- Az egyetem után nem volt kérdés, hogy a KNP-nél is érdeklődtem munka iránt. A legelső üresedésnél - elődöm Írországban kapott állást, amit elvállalt - fel is vettek, így lettem ökológiai felügyelő az igazgatóságon 1997. január 1-jétől. Akkor már dr. Iványosi Szabó András vezette az igazgatóságot, aki összességében közel harminc évig dolgozott a nemzeti parknál. Madarász „múltamnak” köszönhetően elég jól ismertem mind a park területét, mind természetvédelmi őröket és felügyelőket, nem volt nehéz beilleszkedni, és már a kezdetekkor huzamosabb rálátásom volt a park munkájára, ügyeire. Tíz évig voltam itt felügyelő. Aztán jött a doktori iskola Debrecenben, kutatómunka, disszertációírás és úgy éreztem, vissza kell vonulnom a hivatali mindennapi ügyintézéstől. 2006-ban mentem el a KNP-től, rá egy évre meg is védtem a doktori munkámat, amely a szikes tavak életközösségeinek feltárásáról szól.- Az elmúlt héten kapta meg igazgatói kinevezését. Honnan tér vissza a Kiskunságba?- Az elmúlt négy évben független természetvédelmi szakértőként tevékenykedtem hazánkban és a környező országokban saját vállalkozásom keretében.- Mit szólnak majd a helyi gazdálkodók, meghallván, hogy egy természetvédő került a KNP élére?- Nincs okuk aggódni. Éppen az agrármérnöki hátteremből kifolyólag elég jól szót értek a gazdálkodókkal: beszélem nyelvüket, ismerem és értem szempontjaikat. Velem együtt mások is vallják, hogy a természetvédelemben az alföldi viszonyok között az agrárismeretek gyakorlati szempontból nagyon hasznosak. Azzal, hogy tudom, mit hogyan csinálnak a gazdaságok, vélhetőleg sokkal kisebb fájdalommal és ellenérzéssel tudunk majd olyan kompromisszumos megoldásokat találni, hogy á gazdálkodói érdek se lehetetlenüljön el és a természeti értékek se csorbuljanak.- Igazgatói minőségében melyek a célkitűzései?- Az ökológusi mivoltomból kifolyólag a nemzeti parkban zajló szakmai munkát igyekszem megerősíteni. Az elmúlt években erőteljesen elindult a park saját gazdálkodásának a felfejlesztése. A gazdálkodási kényszer abból ered, hogy folyamatosan csökken az állami költségvetési támogatás, továbbá, hogy a KNP is egyre nagyobb földterületek fölött diszponál. A gazdálkodás léptéke elért egy olyan szintet, ahol valószínűleg érdemes megállni és a továbbiakban ehhez felfejleszteni a szakmaiságot. A Neretva deltájában telelnek a Sitkék Hősök és szépségek Mesés farsangi bált tartottak szombat délután a német központ sportcsarnokában. Az intézmény óvodásai és hozzátartozóik szállták meg a pályát és a nézőteret. Leginkább rajzfilmhősök ihlették a farsangoló gyerekeket, pozitív és negatív szereplők egyaránt felbukkantak és a korosztályra jellemző rohangálással töltötték a délutánt. Természetesen sok ifjú hölgy öltött elegáns szerelést, talán az angol trónörökös esküvőjén sem lesz annyi hercegnő mint itt volt. Időszaki kiállítás Tóth Menyhért, a Kalocsa közeli Miskére vissza-visszatérő, festő munkáiból nyílt időszaki tárlat a Hajósi Egykori Érseki Kastélyban. Az alkotó tárlata, akinek műveiben az ősi-népi kifejezésmód párosul a modern európai festészet vívmányaival, április végéig látogatható, (szbz)
