Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-18 / 14. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. JANUÁR 18., KEDD 5 KULTÚRA Színjáték szivárványra okker és türkiz Teljes teret befogadó animáció és mozgásszínház Bartal Kiss Rita rendező és Hor­váth Mari animá­ciós rendező új bábelőadását lát­hatjuk jövő héttől a Ciróka Bábszín­házban. Az alkotó­páros korábbi munkája, A kék­ruhás kislány tör­ténete bejárta a vi­lágot: nagy siker­rel mutatták be Angliában, Finn­országban és Ja­pánban. Bartal Kiss Ritával és Horváth Marival a főpróba után be­szélgettünk. Rákász Judit- Hogyan született meg az új mese? Az előadást nézve azt érezhetjük, mintha önmagát mesélné a történet. BARTAL KISS RITA:- A kékruhás kis­lány készítésekor me­rült fel, hogy jó lenne folytatni azt a báb­színházi gondolko­dást, mely ott megje­lent. Az új előadás­ban ugyanazt a moza­ikos szerkesztést kö­vetjük, de most á szí­nek a főszereplők. Okker és Türkiz, a két kis költő szövegét Weöres Sándor verssoraiból állította ösz- sze Horváth Mari és Bartal Kiss Rita Előadások, versenyek a Magyar Kultúra Napján Felolvasóestekkel, könyvbemu­tatókkal, szavalóversenyekkel emlékeznek meg a Magyar Kul­túra Napjáról Kecskeméten a kö­vetkező napokban. A Kodály Iskolába zenés be­szélgetésre várják az érdeklődő­ket január 20-án. A rendezvényen a Sári zeneszerző dinasztia há­rom tagja - Sári József, Sáry Lász­ló és Sáry Bánk - mesél pályájá­ról, közös gyökereikről, a család inspiráló erejéről. A beszélgetés ősbemutatónak is helyet ad, hi­szen három, ez alkalomra készült zenemű is elhangzik. Előadásuk­ban közreműködik Berényi Bea és Dratsay Ákos fuvolán, Sáry László zongorán, Sipos Gergely gordonkán és Palotás Gábor ütő­hangszereken. ■ A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepe fjük meg január 22-éli annak emlé­kére, hogy - a kézirat ta­núsága szerint - Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. A Katona József Könyvtárban január 21-én tartják A Dunától a Tiszáig - Bács-Kiskun megye fo­tóalbumának bemutatóját. Kö­szöntőt mond Bányai Gábor or­szággyűlési képviselő, a megyei önkormányzat elnöke. A könyvet bemutatja: Farkas Antal Jama, V. Sóti Éva, Bahget Iskander, Daróczi Csaba, Walter Péter. A vendégek­kel Krískó János beszélget Ugyan­itt délelőtt Nyelvem az ékességem címmel anyanyelvi játékokra vár­ják a gyerekeket, és megtekinthe­tő a Helyismereti Gyűjtemény 17-19. századai utazók könyvei­ből rendezett kiállítása. A Magyar Kultúra Napjához és Széchenyi István születésének 220. évfordulójához kapcsolódva rendeznek versmondó versenyt január 24-én a Kecskeméti Ifjúsá­gi Otthonban. A diákok egy-egy magyar költő Széchenyiről vagy Kölcseyről írott versével készül­nek a versenyre. 14 órától Rigó Róbert, a Kecskeméti Főiskola tu­dományos segédmunkatársa tart előadást Szertelen ifjúból a leg­nagyobb magyar címmel. A vers­mondók 15 órától mutatják be te­hetségüket, felkészültségüket. Az esemény a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság helyi cso­portja és a Kecskeméti Ifjúsági Otthon közös rendezvénye. ■ HORVÁTH MARI:- Egyetlen éjszaka alatt állt ösz- sze a történet, tavaly február­ban. Veszprémben volt egy kö­zös munkánk, akkor találtuk ki a két kisfiú figuráját. Okker és Türkiz két kis költő, akik távol élnek egymástól, de a barátsá­guk összeköti őket. A bonyodal­mat az okozza, hogy a színek vi­lágába belekeveredik egy szür­ke figura, aki megpróbál min­dent összekoszolni. Ritával volt egy közös könyvünk, abba mindketten beleírtuk az ötlete­inket, és a részletekből fokozato­san összeállt az előadás.- Mit jelent a „másféle báb­színházi gondolkodás”? B. k. r.: - A kékruhás kislány és az Okker és Türkiz is felfog­ható képek sorozataként. Ezek a képek önmagukban is jelentés­sel bírnak, de együtt - mint egy mozaik - kirajzolódik belőlük egy nagyobb történet. A kékru­hás kislány szöveg nélküli elő­adás. Az Okker és Türkizben - miután két költőről szól - Weö­res Sándor verssoraiból állítot­tuk össze a kisfiúk szövegét. Az előadásban két mese is van: A tulipán királyfi és a Csillagtal­lér. Az egyik egy Grimm-mese átirata, a másik Kveta Pacovska cseh képzőművész inspirálta történet. H. M.: - A nézőket Orosz István Színkeverés című verse fogadja.- Milyen munkamegosztás alakult ki kettőjük között? H. m.: - A forgatókönyvet együtt írtuk, utána viszont szét­vált a munka, hiszen Rita foglal­kozott a színészekkel, én a lát­ványelemekkel. De végig segí­tettük egymás. B. K. R.: - Ez az előadás abszo­lút csapatmunka. Mindenki vit­te tovább a történetet: Sőregi Melinda a dramaturgunk, Ne­mes Zsófi a koreográfusunk, a zeneszerző, Ágoston Béla, Tóth- Pócs Roland, aki a mozgóképe­ket készítette, Szabó Tamás az előadás szcenikusa, és persze a színészek: Aracs Eszter, Fülöp József, Krucsó Júlia, Szörényi Julcsi és Tímár Zoltán, akiket nagy feladat elé állított ez az előadás, hiszen mozgásszínhá-, zi színészként kell teljesíteni­ük. Mindketten képekben gon­dolkodunk, s nekik a fejünkben lévő képeket kellett megjeleníte­niük egy üres színházi térben. Eddig is tudtuk, hogy jó bábszí­nészek - így tartják számon őket az országban is -, de most bebizonyították, hogy sokolda­lúan képzett, jó csapatot alkot­nak. Nem mindegyik hazai báb­színházban lehetne bemutatni ezt az előadást. H. M.: - Azért az is ritka, hogy ennyire egy hullámhosszon le­gyen két ember, mint mi ketten. B. K. R.: - Csak apróságokon vitatkoztunk.- Volt olyan tapasztalat, me­lyet A kékruhás kislány tör­ténete készítéséből, fogadta­tásából szűrtek le, és az Ok­ker és Türkizben felhasznál­tak? B. K. R.: - Egyrészt arra jöttünk rá, hogy a zene ugyanúgy me­sél, mint a szöveg vagy a mozdu­latok. A másik tapasztalat, hogy a mozaikos szerkezetnek igenis van létjogosultsága a gyerekelő­adásokban.- Az új előadás készítésekor szempont volt, hogy külföldön is bemutatható legyen? b. K. R.: - Nem ebből indultunk ki. Azt gondolom, hogy szöve­ges előadás is megél külföldön. Ha jók a szituációk, jó a történet és hiteles a játék, akkor nem fel­tétlenül kell a nézők anyanyel­vén megszólalni. H. M.: - Az Okker és Türkiz kí­sérletező játék, melyet nem min­den színház engedhet meg ma­gának. Új elemként jelenik meg például Tóth-Pócs Roland teljes teret befogadó animációja. Nem minden bábszínház engedheti meg magának az ilyen útkereső előadásokat. Nagy öröm, hogy a Ciróka a kevés kivételek közé tartozik.- Ugyan van szöveg az elő­adásban, de a mozdulatok, a zene, a látvány mintha fonto­sabb szerepet kapna. Ez egy­fajta kritika amiatt, hogy túl­beszélünk mindent? H. M. - Igen. Biztos vagyok abban, hogy a gyerekek minden gesztust értenek, ami ebben az előadásban van. Igen, azt hi­szem, szövegellenes vagyok. Et­től persze még imádjuk Weöres Sándort. Ulrich Gábor animációs filmje érdemelte ki a filmkritikusok díját Kecskemétre kerül idén a Ma­gyar Filmkritikusok Díja: a leg­jobb animáció kategóriában Ulrich Gábor A hentes zsebrádi­ója című filmje érdemelte ki a rangos elismerést. A film tavaly készült a kecskeméti rajzfilm­stúdióban, Podmaniczky Szi­lárd azonos című írása alapján. A díjátadás január 31-én lesz Budapesten, a Magyar Sajtó Há­zában. ■ A hentes zsebrádiója-részlet „a hús a véremben van. Már egészen apró gyerekkorom­ban hentes és mészáros akartam lenni, az óvodában a bárd volt a jelem. De azért nem vagyok veszélyes ember, a szüléimét is szeretem. Enni is mértékkel szoktam, ezért nem híztam meg, mint a töb­bi hentes, csak egy kis poca­kom van, azt meg szereti a barátnőm. Azt mondja, olyan vagyok tőle, mint egy angyal a szentképeken, csak a szőr­zetemet kéne leborotválni. ” Bemutatkozik az utánpótlás- válogatott A Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola növendékeinek munkáiból nyílik kiállítás janu­ár 22-én 17 órakor a Kodály Is­kolában. A tehetséges fiatalok az elmúlt egy év munkái közül válogattak az immár hagyomá­nyos tárlatra. A szabadiskola 1993 őszén Bruncsák András festőművész ta­nár vezetésével jött létre. Az indí­tás alapgondolata, hogy olyan sza­bad műhelyek alakuljanak ki, amelyekben a szakmai, mester­ségbeli tartalmak a kizárólagosak. A szabadiskola jelenleg négy osz­tállyal működik: Bruncsák And­rás vezetésével a rajz-festő osz­tály, a rajz-sokszorosítógrafika osztály pedig Patkós László irányí­tásával. Vass-Eysen Ervin építész a továbbtanulni szándékozó diá­koknak tart tervezési, mintázási órákat Gyenes Péter festőművész vezetésével önálló alakrajzosztály működik. A tárlatot a növendékek szülei nyitják meg. ■ Szombatosok könyvei érseki litera-túra Nyomtatásban nem jelenhettek meg Megemlékeznek Túlnőtte a kecskeméti a 100 eve született A., , , n , , , diplomatáról Cifrapalota a Parlamentet Magyarországon elsősor­4^ gy . jwmíVvvm •cvturtrwjTm JifYJtrftm ban Erdélyben vert gyö­8L: ... Z t/e ?i í\\uinf­l&jWi» »«> T/aI W 1 / keret a szombatos vallás, taftiAV trSJgxfi* K.'.C-n.úht fal ÍA, a 16. század végén. A szombatosok, sabbatari­usok, keresztény-zsidók gftíl*»» ***»JL keresztény eredetű fele­c TZj-r 1 1 ,*7W kezetek. Liturgiájukat, g 'ült ""Ti r fi.lr „ .«íl f' **' , ; ' szokásaikat elsősorban | XT’*-.. ét.. az Ótestamentum szerint | /»,.*-* 1/ alakítják, így a hét ün- | |$ v-* *7 “•* * • AM. nepnapját is szombaton £ RvTJj ..'sff ií 5«’’■r­tartják. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdetik Bogáti Fazekas Miklós és Péchi Simon, Erdély kancellár­ja készíti el a szombatosság dog­matikáját. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdetik, és szi­gorúan ragaszkodnak a szombat­hoz. Az első magyar nyelvű teljes zsoltárfordítás is szombatos em­ber, Bogáti Fazekas Miklós nevé­hez fűződik. Bogáti a héber szöve­get nem szó szerint ültette át ma­gyarra, hanem rövid, olykor a ko­rabeli erdélyi viszonyokra is célzó verseket formált belőle. Miután munkája csak kéziratban terjedhe­tett, kevés emléke ismert. A kalocsai példány a zsol­tárokon kívül egyéb, a szombatosokat érdeklő kéziratot is tartalmaz. Péchi Simon a szomba­tosok egyik legjelentősebb írója. Zsoltárfordításaiban a héber szöveg pontos visszaadására törekedett. Az üldözött szombatosok liturgi­kus könyvei nyomtatásban nem láthattak napvilágot. Péchi Si­mon kalocsai ima- és szertartás­könyve és zsoltárfordítása a kis számú másolatok egyike. ■ Dr. Újpétery Elemér diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából holnap 14 órakor megemlékezést tartanak Baján, a polgármesteri hivatal díszter­mében. A neves férfiú több szállal kötődött Bajához, többek között könyvet is írt a Sugovica- parti városról. A rendezvényen köszöntőt mond Zsigó Róbert polgármester. A műsor előadói: dr. Jeszensz­ky Géza, dr. Kubassek János, dr. Gulyás András. Részlet hall­ható majd Rapcsányi László 1983-ban készített interjújából. A műsorban közreműködik a III. Béla Gimnázium Vadvirág Népdalköre, valamint Ottmár Attila verssel. ■ S. H. Hazánk legszebb, legnevezete­sebb épületeinek makettjei között a Cifrapalota kicsinyített mása is látható lesz tavasztól a Komárom- Esztergom megyei Kisbéren. A város legújabb látványossága egy körbekerített parkban kap helyet, a Nagy-tó partján. A főbejárat im­pozáns kapuja mára elkészült, a 42 középület makettjeit azonban egyelőre nem helyezték ki. Fő­ként a téli időjárás miatt, más­részt mert még csak egy részük készült el. Érdekes, hogy a neves épüle­tek kicsinyített másainak mérete nem egyforma. Arányaik is elté­rőek, így fordulhat elő, hogy a Parlament makettje jóval kisebb, mint például a Cifrapalotáé. Eze­ken kívül elkészült már a debre­ceni nagytemplom, a kőszegi vár, a tatabányai Turul-emlékmű, a soproni Tűztorony, a fertődi kas­tély, a pécsi és a szegedi dóm, a gödöllői Grassalkovich-kastély, a tihanyi apátság, a székesfehérvá­ri országalma és a váci diadalív makettje is. A miniépületek kivétel nélkül kőporos poliészterből készültek, melynek köszönhetően stabilak és időtállók - állítják zalaeger­szegi készítőik. A nem minden­napi ötlet megvalósítása közel hatvanmillió forintba kerül. A makettpark ünnepélyes ava­tását tavaszra tervezik. A park az első öt évben ingyenesen lesz látogatható. ■ P. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents