Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-29 / 24. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. JANUÁR 29., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Sem ásni, sem temetni nem lehet önkényesen Míg az aszályos években nem volt következménye a szikkasztóárkok feltöltésének, most számos udvaron emiatt pang a csapadék. Ahol a fél utca úszik a belvízben, sokan belátják: hasznosabb az árok, mint a szép gyepszőnyeg, a kényelmesebb autófelhajtó. A megyeszékhelyen korábban földárkok létesültek az épülő közutak egyik vagy mindkét oldalán a csapadékvíz elvezetésére. Újabban gyephézagos burkolólappal bélelt árkok készülnek - részint mert nehezebb betemetni. A már megépített árkok tisztán tartásáról az ingatlanok tulajdonosainak kell gondoskodniuk Kecskeméten. Az árkot önhatalmúlag átépíteni, megszüntetni tilos. ■ Az árkot átépíteni és megszüntetni tilos!- Az árok a közút műtárgya, ezért bármilyen jellegű átalakítása, esetleges megszüntetése, víz belevezetése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges - tájékoztatta a Petőfi Népét Nagypál Sándor alpolgármester. - Mindezt a közterületfelügyelet ellenőrzi, intézkedik, ha az árkokhoz kapcsolódó, engedély nélküli munkavégzést tapasztalnak.- A városban nem, a környező településeken - Hetényegyháza, Méntelek - tapasztaltunk önkényes árokfeltöltést - mondta el Csíkos Imre, a közterület-felügyelet intézményvezetője. - Ilyenkor felszólítjuk az ingatlantulajdonost, hogy állítsa visz- sza az árok eredeti állapotát. Hasonló módon jár el a kecskeméti polgármesteri hivatal is. A felszólítás eredménytelensége esetén az illetékes közlekedési hatóság kötelezési eljárást folytathat. Árkot létesíteni sem lehet önkényesen. Törvényi kötelezettség bejelenteni az illetékes polgármesteri hivatalban, majd a szakemberek irányítása mellett elvégezni. Ugyanakkor ha a szomszéd évekkel ezelőtt felszámolta árkát, új létesítésére nem kötelezhető. Betemetett árok miatt évente néhány panasz fut be a kecskeméti önkormányzathoz. A város- fejlesztési osztály közmű- és közterület-fejlesztési csoportját árok- ásási bejelentéssel elvétve sem keresik a város lakói. ■ P. Zs. Visszaadnák a szivattyút TiszAUG A Holt-Tiszába folyik a környék összes belvize Halász Gyula halőr figyeli a Holt-Tisza vízszintjét az ugi átemelő szivattyúnál Majdnem húsz év után Tiszaug visszaadná az államnak azt a nagy teljesítményű belvízvédelmi szivattyút, mely a Holt-Tisza vizét emeli át az élő folyóba. Napi százezer forintba kerül a működtetése, az anyagi terheket már nem bírja el a község. Hraskó István December 2-a óta folyamatosan dolgozik a gát mellett, a Tisza és a holtág között elhelyezkedő szivattyú. A belvízi védekezés miatt kellett elindítani, majd két hét múlva jött az árvíz is.- A Holt-Tisza egy természetes belvíztározó: nemcsak tőlünk és a környező magaslatról, a Tüze- si-hátságról, hanem Tiszakürt- ről, sőt Tiszainokáról is idevezetik a csatornák a belvizet. Ötven- hektárnyi vízgyűjtő területről! Ráadásul árvíz esetén a gát tövéből a fakadó és szivárgó vizek is a holtágban gyűlnek össze. Nekünk a tó vízszintjét 180 centi- | méter alatt kell tartanunk, hogy 1 a parton lévő tizenegy lakóingat- % lant megvédjük. Ötcentis emel- | kedés esetén ugyanis már a kér- £ tekben, a teraszoknál állna víz. Ez a szivattyú másodpercenként 600 liter vizet tud átemelni az élő-Tiszába - mondja a helyszínen Sinka Ferenc tiszaugi polgármester. A meteorológiai adatok szerint december 1 -3. között napi 22 milliméter csapadék esett a faluban. A Holt-Tisza vízszintje egyre csak emelkedett, így be kellett indítani a szivattyút. Huszonnégy órányi folyamatos működés után kezdett csak el mutatkozni az apadás. Sok volt a hó és az eső, a 60 kilowattos motor azóta is zakatol. Közben levonult egy árhullám is, a Közép-Tisza- vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötikövizig) Tiszaugon is elrendelte a védekezést.- Napi százezer forintba kerül a szivattyú működtetése. December 27. és január 12. között nálunk is másodfokú árvízvédelmi készültség volt érvényben, az erre az időszakra jutó költségek negyven százalékát szerencsére megtéríti a Kötikövizig. A belvízi védekezés miatt pedig decemberre és januárra is vis maior kérelmet nyújtottunk be - mondja a polgármester. A 145- 150 milliós költségvetésű falunak a támogatások ellenére is megterhelő a szivattyú miatti magas villanyszámla. A pénztelenség miatt át is adnák a véd- művet a vízügynek. Pontosabban: visszaadnák. A szivattyú Tiszaughoz kerülését ugyanis kérte, és működtetését önként vállalta még 1992-ben az akkori önkormányzat. /c- Most már tudjuk, ez hiba volt. Az illetékes hatóságok segítségét kértem az ügyben, kezdeményeztem a szivattyú tulajdon- és üzemeltetési jogának visszaadását az államnak - jelentette ki a polgármester. Igen ám, de majd’ húsz éve a falu nemcsak a szivattyú, hanem a Holt-Tisza üzemeltetési jogát is megkapta. Márpedig a horgászat, a turizmus révén a tó jelenti Tiszaug egyik fő bevételi forrását. Sinka Ferenc meglátása szerint a két dolog elkülöníthető egymástól, mert a tó és a szivattyú kezelésének átadásá- ról-átvételéről annak idején nem egyszerre született döntés, az akkori önkormányzat külön kérte a szivattyút. A polgármester ezért azt reméli: a géppel együtt nem kellene szükségszerűen „visszaadniuk” a holtágat is. Ha mégis ezt kérnék tőlük, akkor kényszerűségből elfogadnák a mostani helyzetet, és a költségeket vállalva inkább tovább üzemeltetnék a szivattyút. A vízszint 180 centi fölé nem mehet, mert akkor a víz elönti a holtág melletti házakat Szivattyú csak a Tisza nélkül két hónapja folyamatosan működik egy hatalmas szivattyú Tiszaug határában. Tizenegy család imádkozik azért, nehogy szétrobbanjon a csapágya, elkopjon a szénkeféje. Öt centiméteren múlik az otthonuk biztonsága. Ez az öt centi napi százezerbe kerül a falunak. A KATASZTRÓFAHELYZETEK megelőzése, elhárítása állami feladat. De ez sokba kerül. Nagyon sokba. Csakúgy, mint a 60 kilowattos szivattyú folyamatos működtetése két hónapja. Tiszaug beleroppan a villany- számlába. Mégsem húzhatják ki a szivattyút a konnektorból, mert abba a házak roppannának bele. EDDIG ÖNERŐBŐL GYŐZTE LE az árvizet és a belvizet a falu. A polgármester már annak is örül, hogy legalább a költségeik negyven százalékát megkapják a vis maior keretből. A tiszaugi képlet ugyanis kicsit bonyolultabb, mint ahogy első olvasatra tűnik. Mert a holtágat a falu üzemelteti. Húsz éve az ebből származó tetemes bevétel az ön- kormányzat kasszáját gyarapítja. A szivattyú is valószínűleg azért kellett, hogy a horgászok és a turisták kedvébe járva a legoptimálisabb szintre tudják „belőni” a tó vizét. A mérleg, ami eddig pozitív volt, most negatívra fordult. Az ugiaknak már nem kell a szivattyú. A lehető leggyorsabban megszabadulnának tőle. Vigye, aki akarja! Aki tudja fizetni a villanyszámlát. Mert leállítani még egy ideig biztosan nem lehet, pedig hatalmas veszteséget termel. De a szivattyú csak a Holt-Tisza nélkül vihető. tiszakécskén Nagy László házát nem sikerült megvédeni. Pálmonostorán is tarolt a víz. Tiszaugon tizenegy család még reménykedhet... Le kell rombolni Tiszakécskén egy belvíz áztatta házat életveszély Egyelőre ismerősöknél húzza meg magát a földönfutóvá vált idős férfi, aki nem tudja, mihez kezd majd Még néhány nap, és összedöntik Nagy László házát. A Toldi utcai ingatlan a magas belvíz miatt vált életveszélyessé. Az asztal kint áll az udvaron, az öltönyök a melléképületre vannak felakasztva. Bútorai nagy részét már elvitte ismerőseihez a tiszakécskei férfi. Most a bejárat felőli részről szedi le a cserepet és a cseréplécet. Menti, ami még menthető.- Január 20-án hatalmas roppanásra lettem figyelmes, délután úgy négy óra lehetett. Nem tudtam mire vélni az egészet, csak amikor bementem az utca felőli szobába, vettem észre, hogy hatalmas repedés tátong a falon - meséli Nagy László. Később a másik két szoba fala is megrepedt. Tudtam, hogy nagy a baj, ezért megpróbáltam kívülről alátámasztani a falat. Azt hittem, hogy ez majd segít. Rosszul gondoltam. A következő napokban tovább repedt, és már akkora lyuk tátongott rajta, hogy át lehetett látni. Biztos voltam abban, hogy komoly veszélyt jelenthet az életemre, ezért ismerőseimhez mentem lakni. Bejelentettem az önkormányzatnál is, ahol megállapították, hogy a házon már nem lehet segíteni, össze kell dönteni. Ami bútorom, használati tárgyam bent volt, azt már kihordtam. Még megpróbálom az értékesebb dolgokat megmenteni. Az ép oldalon a cserepet és Nagy László háza menthetetlen, néhány napon belül a földig kell rombolni az átázott vályogfalakat a tetőlécet leszedem, hátha lehet használni még valamire. A ház 1940-ben épült vályogból, de az alapja téglából van. Az udvaron a belvíz nagyon magas.- A hat méter mély, ásott kút majdnem színültig van, és ha elkezdődik az olvadás, biztosan meg is telik. A házon nem volt biztosítás, ilyen idős ingatlanokra nem lehetett kötni. Most itt állok 62 évesen - ház nélkül. Az ismerősök befogadtak, de nem tudom, hogy mi lesz majd velem. Kovács Ernő polgármester szerint a házat a napokban elbontja a városgondnokság. Az önkormányzat a lehetőségeihez képest megpróbál segíteni az idős férfin. ■ Szentirmay Tamás
