Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-26 / 21. szám

3 PETŐFI NÉPE - 2011. JANUÁR 26., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY „Hanyatt" fordul az útpálya közlekedésbiztonság Nagyautók kitiltva, hullámokon táncolnak a kicsik A szalkszentmártoni utat alaposan tönkre tette a belvíz A megyei lett az Év Kórháza az internetes voksok alapján Egy internetes szavazáson a kecskeméti megyei kórház nyer­te el az Év Kórháza 2010 címet. A HáziPatika internetes egész­ségügyi portál 2005-ben indítot­ta el az évenkénti szavazást, ta­valy októbertől egészen szilvesz­terig lehetett a kórházakra vok­solni. Mégpedig öt kategóriában: a netezők 1-től 5-ig terjedő ská­lán értékelhették az orvosszak­mai ellátás színvonalát, az ápoló és szakszemélyzet munkáját, az infrastruktúrát, az ellátást, illet­ve a környezetet és a tisztaságot. A mostani verseny során 186 ál­lami vagy önkormányzati tulaj­donban lévő egészségügyi intéz­ményt rangsoroltak. Az interneten beérkezett kö­zel 5000 szavazat alapján az ösz- szesített verseny első helyén a kecskeméti megyei kórház vég­zett egy szigetvári és egy dombó­vári intézmény előtt. A megyei kórház az örvosszakmai ellátás kategóriájában a 23., ápolásban a 18., infrastruktúrában a 13., el­látásban a 8., tisztaság terén pe­dig a 7. lett. A megyebeli intézmények kö­zül előkelő helyen végzett az internetes szavazáson a Bajai Szent Rókus Kórház is, mely 13. lett az összesített rangsorban. A kalocsai kórház holtversenyben a 44., a kiskunhalasi az 50., a kiskunfélegyházi pedig ugyan­csak holtversenyben a 119. he­lyen zárt. ■ H. I. Kitüntetést kapott a kitartó uszódi pedagógus Kitüntetésben részesült a kul­túra napja alkalmából Vörös Zoltánná, az uszódi Benedek Péter Általános Iskola tanítója. Az elismerést a Nemzeti Erőfor­rás Minisztériumtól többi közt azért kapta a tanítónő, mert nemzedékeket nevelt fel, illetve három és fél évtizeden keresz­tül kiemelkedő munkát végzett a gyermekek harmonikus sze­mélyiségformálásában. Kitüntetését, mely egyben el­ismerés az oktatásért küzdő kisiskolák pedagógusainak, Bu­dapesten az Iparművészeti Mú­zeumban vehette át a hétvégén. ■ Sz. B. Z. Visszájára fordul az utak burkolata a talajvízben ázó szakaszokon: alul a bi­tumen, felül a sár. A felső­kiskunsági niűutak néme­lyike dűlőút minőségűre vetemedett. Miklay Jenő _____________ Kö zel vannak a szétmálláshoz Bács-Kiskun megyében a gyen­ge szerkezetű műutak, főleg azok, amelyeket nehézgépjár­művek is használnak. A homo­kos területeket kivéve megye- szerte mindenhol magasan áll a belvíz az árkokban. Elöntött út­szakaszokról egyelőre nem tud­ni, de helyenként, így különö­sen Kunszentmiklós, Szabad- szállás, Fülöpszállás, Izsák, Pá- hi, Tiszakécske, Lakitelek, Ti- szaalpár, Pálmonostora, Gátér, Petőfiszállás, Harkakötöny és Kiskunfélegyháza térségében már-már a burkolatokat nyal­dossa víz. Az átázott altalajon „felborul” a közút pályaszerke­zete: alulra merül a burkolat, és feljön a sár. Egyes útvonalakon, például Szalkszentmárton kör­nyékén olyan kigyűrődések és hullámok alakul­nak ki az úttesten, hogy ott már alig- alig lehet személy- gépkocsival közle­kedni.- Teljes lezárásra még nem volt szükség, de 30 km/órás sebességkorlátozást ve­zettünk be a Pálmonostora-Tö- mörkény összekötő úton két he­lyen, továbbá veszélyt jelző, egyenetlen úttestre figyelmezte­tő táblákat is kihelyeztünk.' Az átfolyásoknál halszálkás táblák­kal jelezzük a veszélyt, a teher­autók forgalmát ideiglenesen megszüntettük ezeken a szaka­szokon. A Szabadszállás-Szalk- szentmárton összekötő úton szintén két helyen hívjuk fel táb­lázással a közlekedők figyelmét vízátfolyásra. Ezért az érintett szakaszokon 20 km/órás sebes­ségkorlátozást vezettünk be, to­vábbá egyéb veszélyt jelző, elő­zést tiltó táblákat helyeztünk ki. A forgalmit az út középső részé­re tereltük, mindkét oldalon útszűkület táblával jelezve. A teherautó-forgalmat ezen a szakaszon is kitiltottuk. Napi út­ellenőrzést rendel­tünk el ott, mivel a belvíz rombo­lása akár egy kisebb eső hatásá­ra is jelentősen erősödhet - tájé­koztatta a Petőfi Népét Sztana Zoltán, a Magyar Közút Kht. re­gionális főmérnökségének üze­meltetési osztályvezetője. A közutak menti árkokban azért marad meg tartósan a csa­padék, mert ezek a víznyelők általában zártak, csak szikkasz­tásra szolgálnak, ugyanis a bur­kolatra hulló csapadékvizet nem szabad tisztítás nélkül élő­vizekbe vezetni. Az útárok funkciója kizárólag a burkolat­ról lefolyó víz összegyűjtése, nem is folyhatna beléjük más­honnan víz. A közútak melletti földterületekről a csapadékvíz elvezetése önkormányzati fel­adat. De most mindenki segítsé­ge kell.- Lehetőségeinkhez mérten, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság kérésére, hozzájá­rulunk a közút melletti terüle­tek vízmentesítéséhez, és ter­mészetesen mindenütt, ahol ele­jét lehet venni a belvíz rombolá­sának. Legutóbb a Pálmonosto- ra-Tömörkény, a Szabadszállás -Szalkszentmárton, a Kecske- mét-Kalocsa összekötő utakon javítottuk a burkolatot, mélyítet­tük az árkokat, felszámoltuk a kátyúkat, és pályaszerkezetet cseréltünk. A burkolatjavítás azonban csak ideiglenes megol­dás, a nyári szárazabb időben történhet meg végleges helyre- állításuk - mondta Sztana Zol­tán. NÉZŐPONT ■ A forgalmat az út közepére te­relték és korlá­tozták a sebes­séget. Műutakon szekerezve az útépítő lobbi vakarja a markát, és számolja, mekko­ra jövedelmet vág majd zseb­re a helyreállításban. A bel­vízben feloldódott közútháló­zatot újra kell aszfaltozni. Sok költséggel jár, de jelen­tős nyereséggel, mert az út­építés már csak olyan: jócs­kán lehet belőle kispórolni. Sódert, bitument. Betont nem, mert azt inkább csak a két háború közt használtak, aztán harminc-negyven évig hozzá sem nyúltak az úttest­hez. számolja ki. aki akarja, a be­tonút olcsóbb a bitumenes­nél. De akkor miért nem jó nekünk? Ebben az országban már régóta az útépítők mond­ják meg az építtetőknek, mi­vel akarnak dolgozni. Aszfalt­tal, melynek felső rétege 10- 12 évet sem bír ki, rosszabb esetben az útalapot is felszín­re passzírozzák a kerekek, ahogy megtették azt Szalk­szentmárton közelében is. szinte hallom a szakma til­takozását: értelmetlen szem­beállítani a két anyagot. Van­nak úttestek, melyeket asz­faltból célszerű építeni. Lakó­övezetekben, ahol közműve­zetékek húzódnak lent, köny- nyebb helyreállítani az úttes­tet, meg egyáltalán pazarlás volna a szilárdságot túlbizto­sítani. Hallgassák meg erről a kunszentmiklósiak, tassiak véleményét is! Felső-Kiskun­ság útjai szétmálltak az át­menő forgalomtól. A kamio­nok húsz év alatt országosan 50 milliárd forint környezeti kárt okoztak. Az 1991. évi LXXXII. és 1994. évi I. szá­mú, úthasználati díjról szóló törvény kijátszásával 1994 és 1998 között 238 milliárd fo­rint adót engedett el a külföl­di fuvarozóknak a kormány­zat. Ideje visszaosztásra kényszeríteni őket, mert nem sok belvíz kell már ahhoz, hogy elsüppedjen az ingo­ványbán egész motorizált közúthálózatunk. Aztán ülhe­tünk át a szekérre, a gebék mögé. kunfehértó Egy hatalmas, vörös kutya tartja rettegésben a környéket, birkákat és szárnyasokat is ölt már ► Folytatás az 1. oldalról Hétfő délelőtt tizenegy kecske lelte halálát vélhetően egy kutya rettenetes állkapcsai között egy erdőszéli tanyán. A jószágok gaz­dája, Friebert József a könnyei közt temette kedvencei tetemét.- Már a szomszéd birkáit is megmarta, a másik szomszéd­ban szárnyasokat ölt le az a ku­tya, akire gyanakszom. Az állat­orvos beoltotta az életben maradt állatkáimat, de nem sok esélyt lát arra, hogy megérik a holnapot - mondja könnyeivel küszködve Friebert József, aki nem is vág­hatja le megsebesült állatait, mert félő, hogy a gyilkos kutya valami betegséget hordoz, ami emberre is veszélyes lehet. A fér­fi és felesége nem lakják a taka­ros kis tanyát, József minden haj­nalban négy órakor kel, és indul ellátni a kedvenceit.- Nézzenek bolondnak, de ne­kem ezek az állatok családtagok. Öt éve meghalt a fiam, akkor vet­tem az első kecskémet - sírja el magát a meglett férfi. - Negyven jószágom, kecském, birkám lett azóta, 10 kutyám is van. Most meg tessék, ezt kell látnom. Józsefet szomszédja hívta fel, aki a reggeli etetés után, amikor a gazda már elhagyta a tanyát, nagy visításra, ugatásra lett fi­gyelmes. Látta, hogy egy nagy vörös kutya marcangolja-tépi az állatokat. Végül ő zargatta el a megvadult négylábút. Manó, Lizi, Laza, Pihe, Mici, Nyerges, Maszat, Folti és Maca ottjártunkkor még a véres eset helyszínén várták, hogy szerető gazdájuk elföldelje őket- Miután szólt a szomszéd, azonnal idejöttem, és ez a látvány fogadott - teszi szét a kezét Jó­zsef, aki a rendőrséget is értesí­tette, mert nem ez az első alka­lom, hogy állatainak vérét vették.- Nemrég három kecskémet ölt le egy kutya, gyanítom, me- ■ lyik. Az egész környéket rette­gésben tartja egy derékig érő, vö­rös állat. A gyerekek nem mer­nek kimenni. Szóltam a rend­őröknek, felvették a jegyzőköny­vet, várom majd, hogy milyen eredményre jutnak - mondja. A 11 elhullott jószág szinte mindegyike hasas volt. A gazda szerint mintegy félmillió forint lehet a kára, de ő elsősorban nem ezt sajnálja.- Szegény ember vagyok, de nem az anyagi kár érdekel. Mint­ha a gyerekeimet mészárolta vol­na le az a kutya. Hát lehet ezt? - kérdezi a gazda. József kutyái sem úszták meg ép bőrrel az in­cidenst: szinte mindegyiken mart sebek láthatók, ráadásul a tanyasi házőrzők az eset óta nyü­szítenek, félnek.- Nem akarok én haragot sen­kivel, de ez nem állapot. Sejtem, hogy kinek a kutyája tette ezt, de én egymagám semmit nem tudok tenni azért, hogy ne ismét­lődjön ez meg. Most bízom a rendőrökben, hogy hátha tudnak tenni valamit, mert ez így nem mehet tovább - mondja József. ■ Zsámbóki Dóra

Next

/
Thumbnails
Contents