Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-24 / 19. szám

INTERJÚ Csipkéjének minden grammja aranyat ér bedőné manó éva A Japánban megrendezett világkiállításon a legjobbak közé válogatták munkáit Grazi kiállításán még egy menyasszonynak is kény­telen volt nemet mondani Bedőné Manó Éva. A fia­tal hölgy a tárlaton látha­tó csipkés menyasszonyi ruhában szeretett volna oltár elé állni. Ez a ruha azonban igazi különleges­ség, amelyet még Argentí­nában, Olaszországban, Portugáliában is látni szeretnének. Rákász Judit- Hol tanult meg úgy csip­kézni, hogy a világ nagy ki­állításain is elcsodálkoznak rajta? - kérdeztük Bedőné Manó Évától.- Tizenkét évvel ezelőtt, te- | hát viszonylag későn kezdtem I el a csipkézést. Előtte sok min- J dent kipróbáltam: hímzést, 1 horgolást, gobelinezést, de idő­vel mindegyiket meguntam. Mégsem szerettem volna abba­hagyni a kézimunkázást, min­dig is bennem volt a vágy, hogy szépséget vigyek a családom mindennapjaiba. Szombathe­lyen, a Szent György-napi vá­sárban találkoztam egy csipke­verő asszonnyal. Nagyon meg­tetszettek a munkái, és kér­tem, hogy tanítson meg csip­két verni. Amikor megtudta, hogy Kecskemétről érkeztünk, megadta egy itteni kolléganője elérhetőségét, Font Irénét. Igen ám, de kiderült, hogy az asz- szonyka hamarosan szülni fog, s akkor elköltözik a városból, így alig néhány hónap alatt kellett megtanulnom az alapo­kat.- Kecskemétről Szombathe­lyig kellett elmenni? Hiszen itt van a szomszédban Kis­kunhalas, a csipke fővárosa.- Halason varrt csipkét ké­szítenek. Én viszont a csipke­verés tudományát szerettem volna megtanulni. Vonzanak a kihívások. Abban találom meg igazán az érdekességet, ami próbára teszi a fantáziámat és alkotó tehetségemet. A csipke­verés ilyen. Létezik olyan csip­ke, amelyet 360 pár orsóval ké­szítettem. Jelenleg én vagyok az országban az egyetlen, aki chantilly csipkét készít. Persze sok gyakorlás kellett ahhoz, hogy ezt elérjem. Amikor elő­ször eljutottam csipketáborba, és kezdőként bekerültem a ha­ladó csipkések közé, nagyon elkeseredtem. Úgy éreztem, semmit sem tudok. Újságokat, könyveket gyűjtöttem össze, és a következő két évben egyedül tanultam. Nagy segítségemre volt Erdei Lilla, aki jelenleg a Budapesti Iparművészeti Mú­zeum muzeológusa.- Hogyan került ki a csipkés menyasszonyi ruha Japánba, ahol a világ legjobbjai közé válogatták?- Különös története van! Ta­valy tavasszal nehéz időszakon mentem keresztül, s ezt látta rajtam a férjem. Egy textilkon­Bedőné Manó Éva 1999-óta tagja a Duna-Ti­sza közi Népművészeti Egye­sületnek és a Magyar Csip­kekészítők Egyesületének. 2001-től vezeti a Duna-Ti- sza közi Népművészeti Egye­sület vertcsipketáborait. 2003-óta tagja az OIDFA Nemzetközi Csipkeszövetség­nek. 2004-től mindkét ma­gyar egyesületnek vezetőségi tagja. A Népművészeti Egyesület zsűrizése alapján 7 „A” kate­góriás és 1 „B” kategóriás munkája van. A Vajdahu- nyad vár fennállásának 100 éves évfordulója alkalmából megrendezett „ A Magyar Kézművesség 2007” kiállítá­sán különdíjat nyert a „Felvi­déki arany kontúrszálas” munkájával. ferencián vettem részt Buda­pesten, s amikor hazaérkez­tem, István azzal fogadott, hogy benevezett a csipke világ- kiállításra, Japánba. Azt mond­ta: „Mától nem kell főznöd, ta­karítanod, mert én mindent megcsinálok. Te csak csip­kézz!” Ez március 8-án történt, és május 31-éré kellett elkül­deni a kész kiállítási darabot. Vagyis két és fél hónapom volt rá, hogy kitaláljam és elkészít­sem a ruhát és a főkötőt. Sze­rencsére voltak kész csipkéim, amelyeket felhasználtam, más­ként nem is ment volna. Az es­küvői ruhán látható csipkék tülltechnikával, de más-más mintarajz alapján készültek, éppen ez adja a ruha érdekes­ségét, különlegességét.- Mindig ilyen jól működik a munkamegosztás kettejük között?- Férjem, Bedő István 38 éven át volt vadászpilóta. 55 éves volt, amikor utoljára va­dászgépet vezetett. Amíg aktív pilóta volt, a családnak hozzá kellett alkalmazkodnia. Amikor nyugdíjba ment, elhatározta, hogy maximálisan kiveszi ré­szét az itthoni teendőkből: so­kat foglalkozik három uno­kánkkal, és ha a csipkézés na­gyon lefoglal, akkor nyugodt le­hetek, mert István mindent el­rendez. Még süteményt is megtanult sütni.- Mi ad kitartást ehhez a sok időt és aprólékos figyelmet igénylő tevékenységhez?- Minden új darab, új techni­ka kihívást jelent számomra, s ez motivál. Ha valamibe bele­kezdek, a tökéletességre törek­szem. Olyan csipkéket készí­tek, amelyeket több év tanulás és gyakorlás után sem tud elké­szíteni mindenki. A csipkézés nem mechanikus kézimunka. Nemcsak kézügyességre, ha­nem fantáziára, gondolkodásra is szükség van. Rend a lelke mindennek - ez a csipkézésre hatványozottan igaz. A csipkén ugyanis minden meglátszik. Ha nincs rendben a lelkem, ak­A csipke csodákat varázsol az egyszerű zsákvászon anyagból kor nem lesz szép. Megmagya­rázhatatlan, de így igaz.- Milyen csipkéket készít?- Elsősorban magyar csip­kékkel foglalkozom: készítet­tem már felvidéki csipkéket, Móga csipkét, Zobor vidéki csipkéket. Az utóbbi időben el­sősorban tüllcsipkéket készí­tek. A csornai menyecskeken­dőkön jelent meg ez a techni­ka. Annak idején egy borjú ára volt egy ilyen kendő. Ez a világ legnehezebb csipkézési tech­nikája, valószínűleg ezért is választottam ezt. Az idei év nagy vállalása számomra, hogy megtanulom a Hunnia csipke készítését. Az 1800-as évek végén, 1900-as évek ele­jén jelent meg ez a kimondot­tan magyar technika.- Mennyi idő alatt készül el egy-egy darab?- Az első munkafázis a ter­vezés, hiszen többnyire saját tervezésű csipkéket készítek. Ez akár egy-két hónapig is el­tarthat. Majd következik a megvalósítás: általában napi öt órán át szoktam csipkézni, hi­szen természetes fény kell hoz­zá. Egy nagyobb darab 6-7 hó­nap alatt készül el.- A csipke beépíthető a mai viseletbe vagy lakáskultúrá­ba?- Igyekszem mindig olyan csipkéket tervezni, amelyek jól viselhetők. Ha elmegyek valaho­va, én magam is olyan ruhát ve­szek fel, amelyen van csipke. Szíwel-lélekkel készítem őket, szeretem, ha mások is látják. A csipke csodákat varázsol még egy egyszerű zsákvászon anyag­ból is.- Eladásra is készít?- Számomra nem a mennyi­ség, hanem a minőség az elsőd­leges. Ezért évente egy-egy zsűriztetett darabot készítek. Nagyon sok időre lenne szük­ség, hogy eladásra is jusson be­lőlük. Igaz, a grazi nemzetközi kiállításon odajött hozzám egy kis menyasszony, hogy szeret­ne a kiállításon szereplő csip­kés ruhámban oltár elé állni, adjam el neki. Nem mondhat­tam igent, hiszen rengeteg meghívásom van, sokfelé sze­retném még bemutatni a csip­kéimet. Idén például Argentí­nába, Portugáliába, Olaszor­szágba hívnak. Gyakran úgy érzem, jobban ismernek kül­földön, mint idehaza. Nagy bol­dogságot jelentett, hogy 2010 végén a kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban végre létrejö­hetett önálló kiállításom, ezért köszönet illet mindenkit, aki részt vett a szervezésében.- Van utánpótlás?- Örömmel mondhatom, hogy Kecskeméten immár gye­rekekkel is foglalkozhatom. Az Angolkisasszonyok Leánygim­náziumában vezetek foglalko­zásokat, és nagyon készülünk, hogy a tanév végén egy szép kiállítással lepjük meg a vá­rost.

Next

/
Thumbnails
Contents