Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-24 / 19. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. JANUÁR 24., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 A testületnek át kell neveznie a Schöffer Múzeumot Saját kenyerét karéjozza Mizse városgazdálkodás Az intézményekben nem lesz szükség elbocsátásokra A kalocsai képviselő-testületnek át kell neveznie a Schöffer Múzeumot. Az intézmény múzeumi tevékenységét ugyanis 2010-ben ellenőrizték és megállapították, hogy a jogszabályban meghatározott múzeumi követelményeknek az intézmény nem felel meg. A Szent István király úton lévő Schöffer Miklós-házat az 1981- ben kiadott működési engedélyben szakmailag a múzeumi kiállítóhelyek közé sorolták be, ilyen azonban a mai hatályos szabályozásban már nem szerepel. A múzeum új neve Schöffer Gyűjtemény lesz. ■ szbz A Benkó-villa helyén Lidi lesz - de mikor? A Lidi bevásárlólánc még 2008- ban vásárolta meg a kecskeméti Izsáki úton az egykori Benkó- villa mintegy 7 ezer négyzetméteres területét. Az ingatlant lebontották, azóta áll a beruházás. Megkerestük a Lidi Magyarország Bt.-t, hogy további terveikről kérdezzük őket. Maurer Ildikó sajtóreferens elmondta, folyamatban vannak a magasépítési és az útépítési engedélyezési eljárások. A késlekedés annak tudható be, hogy a Lidi időközben változtatott az eredeti koncepción annak érdekében, hogy a legoptimálisabb megoldások valósulhassanak meg. Maurer Ildikó kiemelte: törekszenek arra, hogy az új kecskeméti üzlet minél előbb megnyithassa kapuit a vásárlók előtt. ■ G. Z. A polgármesteri balon énekel Janicsák Veca Idén először Kalocsán is rendeznek polgármesteri bált: január 29-én lesz a Bakod Pusztai Idegenforgalmi Centrumban. Az est házigazdája Török Ferenc polgármester, fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kerényi János országgyűlési képviselő. A nyitótáncot követően fellép Janicsák Veca is. ■ szbz Ragaszkodik jó szokásához 2011-ben is a lajos- mizsei önkormányzat: hitel nélkül próbálnak létezni, komolyabb költségvetési megszorítások nélkül. Miklay Jenő A mizsei döntéshozók utoljára 2007-ben vágtak a költségvetésük elevenébe azért, hogy elkerüljék a banki függőséget. Akkor mintegy 130 millió forinttal csökkentették intézményeikben a kiadásokat. A megszorításokkal több évre biztosították a pénzügyi egyensúlyt, úgy néz ki, hogy idén sem kényszerülnek idegen forrásból meríteni. A kérdés az, hogy a saját erő csak a túléléshez elég, vagy tervezhetők még g újabb városfejlesztési feladatok | is. Basky András polgármester- | rel beszélgettünk a kilátások- | ról.- Azt a város pénzügyi tervének elkészülte előtt is kijelenthetjük, hogy megvalósulnak mindazok a beruházások, amelyek központi támogatását megszereztük és vállaltuk hozzá az önrészt - mondja a polgármester. - Ezek közt szerepel az épülő bölcsőde, amelyet várhatóan májusban adunk át rendeltetésének. Közelebb jutottunk a szennyvízcsatorna-hálózat építéséhez, pályázatunkat jelenleg a második fordulóban értékeli a főhatóság. Továbbá hamarosan kezdődik a közbeszerzés a szeA bölcsődét a tervek szerint május végén nyitják ki A Szent Lajos utcai óvoda épületének új szárnyában kap helyet az önkormányzati bölcsőde. Az építkezésre egy kedvező pályázati konstrukcióban 77 millió forintot nyert a mizsei önkormányzat, a helyi költségvetésből csak mintegy 10 millió forint önerőt kellett biztosítani. A bölcsődét a tervek szerint május végén nyitják ki. Két csoportban 24 kisgyerek gondját viselik majd falai között Központi óvoda. Biztosítani tudják az önkormányzati intézmények zavartalan működését. méttelep rekultivációjára. Azt még nem tudjuk, hogy a pályázati önrészen, a működési költségen felül mennyi pénzünk marad. Decemberben úgy látszott, még körülbelül 20 millió forint kellene ahhoz, hogy a régebb óta tervezett terveink megvalósítását is napirendre tűzhessük. Azóta kicsit javult a helyzet, több adóforint jött be, mint ahogy azt korábban láttuk. Basky András: a legfontosabb most értékeink megóvása a belvíztől és a megrongálódott utak helyreállítása- Napjainkban jóformán csak az iparos települések képesek megőrizni pénzügyi önállóságukat. A lajos- mizsei példának is ez a magyarázata?- Nálunk az iparűzési, illetve kisebb részben az idegenforgalmi adóból származik a helyi bevétel döntő része. A 250 millió forint körüli adó nem csekély az 1,6-1,7 milliárdos költségvetésben. A város kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően van érdeklődés az ipartelepítésre. Legfőképpen annak örülhetünk, hogy a gazdasági válság nem rengette meg túlságosan a helyi vállalkozásokat sőt, némelyek növelni tudták termelésüket. Az adóbevételek azonban csak egy tényező a költségvetés stabilitásához. A pályázatokhoz ipartelepi ingatlanok értékesítéséből biztosítottuk az önerőt. De még így is szükség volt három éve a jelentős költségvetési megszorításra. Az eredmény: legfeljebb 10-20 millió forint előteremtésére kell jó döntést hozni év közben és nem görgetünk magunk előtt százmillión felüli hiányt. Jelenleg úgy látjuk, az intézményekben nem lesz szükség elbocsátásokra vagy kényszerű átszervezésekre, ha csak nem rosz- szabbodnak a körülmények. A közmunka intézményét pedig maximálisan szeretnénk kihasználni.- Váratlan kiadások is jelentkeztek utóbb, vélhetően nem kevés pénzt igényel a belvízi védekezés. Sikerül úrrá lenni az áron?- A jelenlegi belvízgondokból származott tanulság is. A csatornázás fontosságát azok is belátták, akik kezdetben ellenezték. A talajvíz feltöltötte a házi derítőket is, többszörösére nőttek a szippantási költségek. Jelenleg három irányba segítjük a víz kifolyását a városból. A mizseiek nem várták tétlenül az önkormányzat beavatkozásait, a lakóövezetekben kitisztították az árkokat, átereszeket. Közvetlen veszély nincs, viszont a nehéz gépjárművek több helyen széttaposták a talajvíztől meggyengült műuta- kat. Kijavításukat napirendre vesszük, mihelyt az időjárás engedi. Sziétás haikiHondó Vers- és mozgásszínházi előadással ünnepelték a Magyar Kultúra Napját a Kecskeméti Főiskolán. A Sziéta Művészeti Stúdió Fodor Ákos műveiből állította össze és mutatta be Haiku-rondó című műsorát, amely a kortárs költő kedvelt versformájára, a haikura épül. A tanítóképző főiskolai kar dísztermében Galuska László tanár köszöntötte a jelenlévőket és mondott bevezetőt. Az előadást Tóth Klára szerkesztette és rendezte. Dunapataji tárlat Tizenkét alkotó, köztük festőművész, fotográfus és szobrász alkotásából nyílt kiállítás a hét végén a Pataji Múzeumban. A most kiállított művek, melyeket három héten át látogathatnak az érdeklődők, még a nyáron, a IX. Szelidi Alkotótáborban készültek.
