Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-19 / 15. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2011. JANUÁR 19., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Megint jőnek, kopogtatnak határok Az új elosztási ciklusban Bács-Kiskunban lennének Dr. Czira Szabolcs: - A megyeváltásnak most jön el a megfelelő Időpontja Száz embernek lesz munka a Ganz-Röck üzemében Újraindítja az energetikai berendezések gyártását a TÉ Ganz- Röck kiskunfélegyházi gyárában a Magyar Villamos Művek leányvállalata, az Országos Villamos-távvezeték Zrt. Az OVIT közlése szerint az üzemben száz embernek adnak majd munkát. Az OVIT vezérigazgatója egyébként az a Gopcsa Péter, aki korábban a Ganz-Röcknél töltötte be ugyanezt a pozíciót. Az MVM leányvállalata a Ganz-Röck gyárában folytatni kívánja az üzem fő termékeinek, így az erőművi és ipari kazánok, nyomástartó edények, hőcserélők, kolonnák és egyéb gépipari készülékek gyártását. A termékeket nem csak a hazai piacon kívánják értékesíteni. Bárány László, a projekt vezetője azt nyilatkozta: a félegyházi üzemben gyártandó, biomassza-tüzelésű kazánok iránt már Ausztriából, Németországból és a skandináv országokból is érdeklődtek. Mint ismert: a Ganz-Röck ellen ősszel felszámolás indult. A több mint háromszáz dolgozó már megkapta az állami bérgarancia-alapból a törvényi maximumot (ez bruttó 995 ezer forint), sokaknak viszont ennél sokkal többel, további egy-két millióval tartozik a cég. A korábbi dolgozók nagy része máig nem talált új munkahelyet. ■ H. I. Egész osztályt tesznek ki a vecsei diákok Iskoláztatásra kér pénzt Duna- vecsétől Dunaújváros, jelenleg 18 vecsei általános iskolás jár át tanulni a túlparti város intézményeibe. A dunavecsei döntéshozóknak a megkereséssel jutott tudomásukra a viszonylag nagy létszámú ingázás. A kisdiákok épp egy osztályt alkothatnának otthon, a Petőfiben. Ezért most kiderítik az átjárásuk okát, s ha lehetséges, helyben marasztalják őket, így a vecsei iskola kapná utánuk a normatívát. Dunaújváros kérésére azt válaszolták, hogy nem utalnak támogatást, mivel a gyerekeket a szülők önszántukból iskoláztatták be Dunántúlra. ■ M. J. Jövőre megtartaná Nagykőrös polgármestere a város Bács-Kiskun megyéhez való csatlakozását eldöntő népszavazást. Miklay Jenő Ezeket a vélelmeket többségben osztja a jelenlegi városvezetés, s egyetértett azzal az előző önkormányzat, 2007-ben mégis testületileg utasították el egy civil- szervezet kezdeményezését a népszavazás kiírásáról. Akkor is Czira Szabolcs volt a város polgármestere.- Három évvel ezelőtt népszavazást kiírni a megyeváltásról meglehetősen szerencsétlen lépés lett volna, biztosak lehetünk abban, hogy ezzel a törekvésünkkel jelentős fejlesztési forrásokat vesztünk el akkor. Csak a jelentősebbeket említem: a városközpont rehabilitációja, a belterületi kerékpárutak építése, a csapadékvíz-elvezető hálózat Mélykúton, a Bercsényi utcában akadt el a sárban egy mentőautó tegnap délelőtt. A mentősök a bácsalmási diszpécserközponttól megvalósítása a központi régiótól függött. Nem képzelhetjük azt, hogy egy tőle átcsatlakozni készülő városnak épp olyan súlya lenne a döntéseknél, mint ha mi sem történne. Az említett beruházások azóta megvalósultak, illetve folyamatban vannak.- Miből gondolhatjuk most azt, hogy mégis a megyeváltással jár jobban Nagykőrös?- Végéhez közeledik az uniós források 7 éves felosztási ciklusa, egyre kisebbek a fejlesztési támogatások, 2012-re a központi régióban is elfogy a pénz. Épp ezért Kőrös számára az lenne szerencsés, ha 2014-ben, vagyis az új elosztási ciklus kezdetén a dél-alföldi régió része lenne. A váltás nem okozna olyan bizonytalanságokat, amilyeneket 2006 -2007 táján láttunk. A vállalkozások szempontjából szintén kedvező lehet a dél-alföldi illetőség, példának hozhatom a Bon- duelle konzervgyárat, mely ez idő tájt jelentős fejlesztésekbe kértek segítséget, akik a jánoshalmi rendőröknek szóltak, ők pedig a szolgálaton kívüli helyi körzeti megbízottat riasztották. bocsátkozott körösi és békéscsabai üzemében. A központi régióban, vagyis Kőrösön 30 százalék adókedvezményt kap, Békéscsabán ugyanazért a fejlesztésért 50 százalékot.- Mikorra prognosztizálható a népszavazás lebonyolítása?- A jövő évben célszerű a lakosság állásfoglalását megkérni, hacsak nem kerül sor a megyék, régiók átrendezésére, ami nyilván felülírhatja jelenlegi elképzeléseinket. Bárhogy alakul is, a közvélemény-kutatásokból kitűnt: a nagykőrösiek számára az a fontos, hogy véget érjen a perifériális Pest megyei korszak, melyből több a rossz emlék, mint a jó. Mégsem merném kijelenteni, hogy ötven százalékon felül lenne a részvétel, ha a jövő héten szavaznánk. A választásokon is gyér a voksolási hajlandóság. A megyeváltásra nincs szükség senkit rábeszélni, de arra igen, hogy elmenjenek megszavazni azt, amit szeretnének.- A kolléga azonnal indult a saját terepjárójával, hogy segítsen a mentősökön - mondta Mihály- né Bornemisza Eleonóra, a meNegyedszázada készülődnek nagykörösön még a szocialista időkben, 1985-ben került nyilvánosan szóba a megyeváltás. Akkor Leskó László, a konzervgyár párttitkára tájékoztatott a közigazgatási határok módosításából származó előnyökről és hátrányokról. Komolyabban azonban csak a rendszerváltás után, az önkormányzatiságban vetette fel ismét Czira Szabolcs és Barta István akkori települési képviselő. Sínre akarta tenni az át- csatlakozást a 90-es évek elején Kiss János polgármester, Kocsért pedig Barabás Ferenc polgármester akarta átsegíteni Bács-Kiskunba, de akkor a Pest megyei önkormányzat fejlesztési támogatásokkal „csendre bírta”a településve zetőket A megyeváltás 2006 óta ismét téma Nagykőrösön. gyei rendőr-főkapitányság szóvivője. - Sikerült a mentőakció, így szerencsére még idejében eljutottak a beteghez a mentősök. ■ A kistelepülések egyelőre nem lépnek át, ezért késik az engedély A Dél-Pest megyei kistelepülések, köztük Törtei, Jászkarajenő és Kőröstetétlen önkormányzatai továbbra is a ceglédi kórházat tekintik egészségügyi ellátójuknak. Ezzel meghiúsulhat a tavaly közel félmilliárd forint központi forrásból felépült abonyi egészségügyi központ működése, legalábbis kistérségi szolgáltató besorolása. Az abonyi önkormányzat a múlt év végén felkérte a környező kistelepülések döntéshozóit, hogy hivatalosan jelentsék be igényüket ellátásra az abonyi rendelőintézethez. Az önkormányzatok azonban nem avatkoztak be a jelenlegi ellátási rendszerbe, főleg azért nem, mert például Kőröstetéüenről lényegesen könnyebb a betegek utazása Ceglédre, mint Abonyba. Ellátási terület híján az ÁNTSZ eddig nem adta meg a működési engedélyt az abonyi rendelőnek. Ha február 5-éig sem kapja meg az intézmény ezt a dokumentumot, akkor nem kaphat OEP-fi- nanszírozást, és azzal veszélybe kerül az idei működése. ■ M. J. Harmadik Richárd Kecskeméten Megkezdődtek a Harmadik Richárd próbái a kecskeméti Katona József Színházban. Az angol történelem egyik legvitatottabb királyáról WUliam Shakespeare 1592 körül írta meg híres drámáját. Azóta számos színházi előadás, filmes feldolgozás, opera is született a szívtelen zsarnok történetéből. Kecskeméten február 25-én mutatják be a darabot Cseke Péter rendezésében. Jelzésértéke van annak, hogy a címben a „harmadik” szót nem római számmal, hanem betűvel írják: ez az előadás ugyanis a társulat és a rendező közös alkotása lesz. A jelmezeket Bánki Róza tervezi, a díszlettervező Mira János nagyméretű, szimbolikus jelentéssel bíró lépcsőt tervezett az előadáshoz. A zenét Aldobolyi Nagy György szerzi. A főszerepben Kőszegi Ákost láthatják a nézők. A produkcióban két gyermek szereplő is bemutatkozik: Mátravölgyi Bátor és Varga Levente. ■ R. J. Egy rendőr húzta ki a mentősöket a sárból Szülőföld Akadémia Csordultig tejt érdeklődőkkel még a színház előtere is tegnap délután a Szülőföldem szép határa című ismeretterjesztő előadás idei második előadásán, a kalocsai városi színházban. A rendezvényen most Újtelek, a Kalocsai Sárköz egyik kistelepülése mutatkozott be. Történetét maga a polgármester, Tóth Ignác mesélte el a megjelenteknek. Jövő héten Bátyát ismerhetik meg közelebbről a résztvevők. Glencore: olajos nagyhatalom Barákán Látványos állomásához érkezett megyénk második legnagyobb beruházása, a foktői növényolajsajtoló üzem építése. A svájci székhelyű Glencore Grain Hungary Kft. Duna-parti gyárának alapkövét 2008 májusában tették le Barákán. Az építkezés jelenleg 18 hektáron folyik mintegy háromszáz munkás, tucatnyi munkagép, öt toronydaru és három autódaru segítségével. A gyár várhatóan májusra elkészül - tudtuk meg Jakab Fe- renctől. Foktő polgármestere azt is elmondta: mintegy 150 embernek ad majd munkát a gyár, mely évi 200 millió forint iparűzési adóval gazdagítja a települést. ■ Sz. B. Z. Kinő a földből a foktői sajtolóüzem
