Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-15 / 12. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2011. JANUÁR 15., SZOMBAT Öröm a mentőknél Nagy öröm érte a kecskeméti mentőállomás dolgozóit: egy kecskeméti székhelyű cég felajánlásának köszönhetően több mint félmillió forintot költhettek el olyan eszközökre, amelyekre a leginkább szükségük van a roham- és esetkocsikban. Az adományból vérnyo­másmérőket, fonendoszkópokat, sürgősségi táskákat, vércukormérőket, végtagrögzítő szetteket, a motoros bőrruhát is pillanatok alatt átvágó, úgynevezett „mindent vágó" ollót, valamint egy speciális, a sérült csecsemők és kisdedek felnőtthordágyra való rögzítéséhez szükséges gyer­mekrögzítő szettet vásároltak a mentősök. - Lehet, hogy sokaknak első hallásra nem tűnik nagynak a támogatás összege, nekünk viszont óriá­si segítség. Ezekre a modern eszközökre már égető szükség volt Kecskemét és környéke mentőellátásában - mondta el Papp Zoltán, a kecske­méti mentőállomás vezetője. (M. A.) Kényszerű megszorítások lakitelek Kétszázhúszmilliós hiányt kell csökkenteni A februári vásárig Félegyházán elbánhatnak a sártengerrel A hatalmas sártenger miatt az árusok egy része nem tudta kipa­kolni portékáját a hétvégi vásár­ban Kiskunfélegyházán, pedig legtöbbjüknek éves bérlete van. Ötven felháborodott vállalkozó írásos beadványban fordult az ön- kormányzathoz a kaotikus álla­potok megszüntetése érdekében, hiszen már nem ez volt az első eset, amikor sárban ragadtak a vásározók.- Kiskunfélegyháza jó közleke­dési elhelyezkedése miatt mindig is vásárváros volt. A vásártér fenntartása gazdasági szempont- ból fontos a város számára, hi­szen nyereséget termel - mond­ta el Gyenes Attila önkormányza­ti képviselő, a gazdasági bizott­ság tagja, aki vasárnap maga is látta, milyen kritikus a helyzet a vásártéren. Hangsúlyozta: félő, hogyha mielőbb nem orvosolják a problémát, akkor a vásározók Félegyháza helyett inkább más­hol Fizetnek helypénzt. Bállá László alpolgármester el­mondta: az aláírásokat szerdán kapta meg, de már azt megelőző­en, hétfőn egyeztetett az illetékes szakemberekkel. Hozzátette: a hirtelen hóolvadás miatt került ilyen állapotba a vásártér. Egyelő­re semmilyen géppel nem tud­nak a területre menni. Az érintett árusoknak vasárnap a tejüzem melletti száraz területen fél áron biztosítottak helyet. A következő, februári vásárig mindent meg­tesznek, hogy megoldják a prob­lémát. ■ Vajda Piroska Elöregedett fákat vágnak ki Tőserdőn Három elöregedett tőserdei fasor cseréjét szavazta meg a helyható­ság. A Tősfürdő két oldalán, azaz a fürdőfaházhoz vezető út két szé­lén és a Fenyő utca bal oldalán, il­letve a Holt-Tisza partján lévő nemesnyárakról van szó, össze­sen hatvanról. Egy szakértő meg­állapította: a 20 év körüli fák ki­száradóban vannak, vagy ki is száradtak. Az ágak letörhetnek, veszélyt jelentenek. A szakértő javasolta a nemesnyárak lecseré­lését hosszabb életkorú fafajok­ra, például magas kőrisre vagy mézgás égerre. aH. I. Elbocsátásokra és szigorú takarékoskodásra kény­szerül idén a lakiteleki önkormányzat. Hraskó István A nagyközség idei évre vonatko­zó költségvetési koncepciója ijesztő képet mutatott: a terve­zett kiadások 217 millió forinttal haladták meg a bevételeket. A koncepció szerint ugyanis az idei évre mintegy 40 millióval kevesebb helyi adóval számol­hat az önkormányzat, és majd­nem ugyanennyivel csökken a saját működési bevétele is. Mi­közben nőnek az intézmények kiadásai, és idén kell visszafizet­nie Lakiteleknek egy 30 milliós működési hitelt is. A jelzett hiány csökkentése ér­dekében egy olyan intézkedési tervet tárgyalt csütörtökön a képviselő-testület, mely számos megszorítást tartalmaz, ezzel kí­vánja megalapozni a költségve­tést. Felföldi Zoltán polgármes­ter hangsúlyozta: a hiány nem a korábbi beruházások miatt mu­tatkozik a koncepcióban. Sok érzékeny témában szüle­tett döntés. Például a létszámle­építésekről: a művelődési ház­nál és a polgármesteri hivatal­ban is megszűnik egy-egy, a gon­dozási központban pedig két és fél státus, többek között egy ápo­lónői. Ugyan a krízissegélyek al­kalmanként csak legfeljebb öt­ezer forintot tettek ki, mégis több millió forintot fizetett ki évente ilyen címen az önkor­mányzat. A jövőben nem lesz külön előirányzat a rendkívüli segélyekre, csupán egy egymil­lió forintos céltartalékot lehet in­dokolt esetekben a segélyekre fordítani. Novemberben még na­pi 305 forintban határozta meg a testület a bölcsődei étkezési dí­jat, ez 447 forintra emelkedik. A takarékoskodáshoz tartozik, hogy a kitüntetések ezután nem járnak majd pénzjutalommal, és a háziorvosoknak maguknak kell fizetniük a rezsit. Lakitelek eddig évente 560 ezer forintot fi­zetett a Kunság Volánnak a Kecs­kemétről induló buszjárat fenn­tartásáért, de tárgyalni fognak a közlekedési céggel a hozzájáru­lás megszüntetéséről. A költség- vetés tárgyalásakor fog döntés születni arról, hogy csökken-e, és ha igen, mennyivel az intéz­ményi dolgozók cafetériája. Nem lesz lehetőség a túlóra pénzbeli megváltására, és felére csökken­het a sportegyesületnek és a pol­gárőrségnek adott támogatás is. Minden megszorító intézkedés­sel együtt a tervezett 217 milliós hiányt 34 millióra tudják csök­kenteni Lakiteleken. Gyors dunai árhullám érkezik a jövő hétre Rendkívüli előrejelzést adott ki tegnap délután az Alsó-Duna- völgyi Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság. Az utóbbi na­pok történései miatt ugyanis je­lentősen módosultak a kilátá­sok, a legfrissebb előrejelzés szerint a Duna Bajánál 800 cen­ti körüli tetőzik majd. Ez egy méterrel haladja meg a pár nap­pal ezelőtt vélelmezett szintet. A melegfront hatására két nap alatt jelentős mennyiségű csa­padék hullott a felső-dunai víz­gyűjtőkre. A Duna vízállását je­lentősen befolyásoló Inn víz­gyűjtőjére 36,8, a Traun és Enns vízgyűjtőjére egy nap alatt 54,6 mm csapadék hullott. Ráadásul az enyhe időjárás ha­tására a felhalmozódott hó­készlet olvadásnak indult. A vízügyi adatok szerint a Nagy­maros feletti vízgyűjtőről 0,95 köbkilométer hó olvadt el. A meteorológiai előrejelzés a kö­vetkező hat napra nem ígér je­lentős csapadékot, ám így is in­tenzív árhullám indult el. Teg­nap reggel Bajánál 399 centis vízállást mértek, keddre 701 centiméterre számítanak, ez az I első fokú árvízvédelmi készült- [ ség szintje. Az Adukövizig belvízvédelmi rendszerein a főcsatornák 110 százalékosan telítettek. Az ár­hullám miatt a szabad vízkive­zetés az elkövetkezendő napok­ban valószínűleg minden szi­vattyútelepnél megszűnik, így a II. fokú belvízvédelmi készült­ség kiterjed majd azokra is. Az elöntött területek nagysága - az igazgatóság területén - megha­ladja a 18 ezer hektárt. ■ Ételt osztanak a huszárok a főtéren Ételosztásra várja a rászoruló­kat szombaton 10 és 15 óra kö­zött Kecskemét főterén a Kis­kun Huszár és Honvéd Hagyo­mányőr Egyesület. Bár már el­múlt az adventi időszak - s ve­le együtt többnyire vége a jóté­konysági akcióknak -, január­ban is sokaknak jól jön a segít­ség. Az egyesület tagjai hagyo­mányőrző ruházatban várják a rászorulókat. ■ Baromfira áhítozó rókák leselkednek az udvar sarkán kecskemét-katonatelep Négy-öt szárnyast pusztítanak el egyetlen éjszaka - Hajtást terveznek a vadászok ► Folytatás az 1. oldalról- A Nagyerdő felé is láttunk már rókát futni - csatlakozik szomszédja, Nagy Ferenc. - Főleg május-júniusban lehetetlen ve­lük bírni. Amikor kölyke van, nincs határ a róka előtt. Egy éj­szaka négy-öt tyúkot, kakast ké­pes leölni. Nyáron a süldő kacsát tizedeli. Amibe a róka belekóstol, ember már nem eheti, ki tudja, milyen betegséget terjeszt a vad. Nagyék maguknak, gyerekeik­nek nevelik, pontosan nem is tud­ják, hány baromfi kapirgál udva­rukon. Kényszerből kerítést von­tak a tanya köré, több kutyát is tartanak, de róka ellen egyik sem segít. A terület a Kecskeméti Városi Vadásztársasághoz tar­tozik. Szablics Gábor vadászmestertől meg­tudtuk: szervezett ró­kahajtásokat végez­nek, ezen a hétvégén éppen a Talfája közben.- Országos problé­ma a rókák túlszapo- rodása. A vadászati ha­tóságnak évente je­lentjük a becsült róka­állományt területün­kön, nagyjából azt a létszámot ki is kell lő­nünk - magyarázza a szakember. - Társasá­gunk területe 16 ezer hektár, ebből tízezer hektár vadászható, Katona József portáján nem kapirgál, ketrec biztonságában nő a tanyasi baromfi mivel a megyeszékhely közelsége miatt sok rész kiesik. A februári róka­állományt területünkön 40-50 közöttire becsül­jük. Az elmúlt vadászév­ben százhuszonnégyet lőttünk, tavaly március óta több mint kilencve­net. A hajtásokat jellemző­en a téli társas vadásza­tok idején a párzási idő alatt, és február folya­mán tartják, utána ke­vésbé hatékony. A vadá­szati hatóság kötelező rókakilövési kvótákat ír elő, idén a nyár elejéig (az utódnevelés idősza­káig) ezt teljesíteniük is kell a társaságoknak. Akinél problémát okoznak a rókák - márpedig ahol zsák­mányt talál, oda visszajár a ra­gadozó -, érdeklődje meg a va­dászkamaránál vagy az illetékes vadászati hatóságnál, mely va­dászterülethez tartozik lakcíme alapján. A területen gazdálkodó vadásztársaságnál célszerű je­lezni a problémát. Gond, hogy izoláltan nem ke­zelhető a rókakérdés. Hiába lö­vi ki egy társaság a területén lé­vő valamennyi rókát, különösen a párzás és a kotorékfoglalás ideje alatt átszivárognak más te­rületekről - tapasztalják a szak­emberek.

Next

/
Thumbnails
Contents