Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-14 / 11. szám
2011. JANUÁR 14., PÉNTEK 7 GAZDASÁG Médiatörvény: tüntetők és támogatók egymás ellen Ma este békés tüntetést tartanak a civilek a médiatörvény ellen a budapesti Kossuth téren. A mozgalom egy közösségi oldalon kapott nagyobb visszhangot Egy- millióan a magyar sajtószabadságért elnevezéssel, amelyet eddig hetvenezren támogatnak. Olyan hírességek állnak a rendezvény mellé, mint Nagy Feró és Gryllus Dorka. A színésznő a korábban már megalkotott kiáltványt olvassa majd fel. „Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója elutasítja a magyar kormánnyal szemben a médiatörvény miatt elhangzó, politikailag motivált vádakat” - hangsúlyozta Joseph Daul, a kereszténydemokrata irányzatú frakció vezetője. A politikus abban bízik, ha a médiatörvény egyes elemeit meg kell változtatni, azt Magyarország meg fogja tenni. Ugyanakkor a jogszabály visszavonására és az európai értékrenddel való összhangba hozására szólította fel Orbán Viktor kormányfőt Martin Schulz, az EP szocialista frakcióvezetője. ■ A néppárt frakciója megvédi a kormányt a médiatörvény vitájában. „Európában nincs más ilyen átfogó törvény, mely egyszerre szabályozza az elektronikus, a nyomtatott és az online médiumokat, ezért is szükséges egy alapos vizsgálat” - jelentette ki az Európa Tanács szakbizottságának elnöke. Andris Mella- kauls szerint az ügyben olyan véleményeket is lehetett hallani, melyek nem a jogszabály alapos elemzésén alapultak. Mint mondta: az Európa Tanácsnak meg kell vizsgálnia, összeegyeztethető-e a magyar szabályozás az uniós joggal. ■ V. M. Brüsszeli szőnyegünk több ep-képviselő is a magyar kormány fricskájának tartja az Európai Tanács székházában kiállított magyar dekorációt, amely az EU-elnökség alkalmából került ki az épület átriumába. A hatalmas szőnyegen egy Nagy-Magyarországot ábrázoló kép is látható. Egy osztrák képviselő szerint a térkép azt mutatja, Orbán Viktor át akarja írni a trianoni békeszerződést. Becsődölt önkormányzatok fizetésképtelenség Ez még nem a devizaadóssággal függ össze Dús Ildikó polgármester. Némi pénz jutott, de nagyon nehéz a helyzetük Egyezkedés a színfalak mögött A fizetésképtelenné vált önkormányzatok száma rohamosan nőtt az elmúlt években.A korábbi egy- kettővel szemben tavaly már tizennégy település menekült csődvédelembe, illetve kért adósságrendezési eljárást. Zsámboki András „Csődvédelem kérésekor a bíróság gazdasági kollégiuma pénzügyi gondnokot rendel ki. 0 lesz az elnöke az adósságrendezési bizottságnak, amelynek a jóváhagyása szükséges minden további önkormányzati kifizetéshez” - ismertette a törvényi rendelkezést lapunk megkeresésére Farkas László Pál, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályvezetője. A gondnoknak törekednie kell rá, hogy minél hamarabb tető alá hozzon egy adósságrendezési megállapodást a hitelezők és a gondnokolt önkormányzat között, s csak végső esetben forduljon bírósághoz az önkormányzati vagyon felosztása végett. A magánszféra felszámolásain iskolázott pénzügyi gondnokok gyakran elégedetlenek a törvény által nekik biztosított eszközökkel. Kincses Ferenc, a fel- számolással-végelszámolással foglalkozó Mátraholding Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vezetője szerint az általa „gondnokolt” kistelepüléseken első- ^ sorban a polgármesterek hozzá | nem értése, a képviselők gazdái- " kodási ismereteinek hiánya je- | lent gondot. Ezt súlyosbítja rend- | szerint, hogy az adósságrende- s zés a képviselők helybeli üzletfeleinek, kiterjedt rokonságának az érdeksérelmével jár, amit az érintettek rendszerint nem hajlandók fölvállalni. „Az adósságrendezési bizottságban a kirendelt gondnoknak a polgármester, a jegyző, illetve a két önkormányzati képviselő mellett csupán egy szavazata van, így nemigen adódik olyan helyzet, amelyet ő fordíthatna jó irányba” - hangsúlyozta Kincses Ferenc. Van ugyan egy „csodafegyver”: kifizetés csak a gondnok ellenjegyzésével történhet. A törvény azonban azt is előírja, hogy evvel nem gátolható az önkormányzat rendes műszakértők szerint maguk a hitelezők nem érdekeltek a nyilvános adósságrendezésben, inkább a „színfalak mögött" egyezkednek. „Ennek oka, hogy a formális eljárásban a kifizetendő hitelezők listájának élén az alkalmazottak állnak, csak utánuk következnek a jelzáloghitelek, a beszállítók a sor legvégén szerepelnek” - mondta Jókay Károly, a CEU közpénzügyekkel foglalkozó oktatója. „Ez a csődkerülés vég eredményben egészségtelen: az önkormányzati adósságállomány észrevétlenül kezelhetetlenné növi ki magát” - summázta a kialakult helyzetet Kovács Róbert. A nagyobb városok fejlesztési hitelei nyomán 1000 milliárdos nagyságúra duzzadt devizaadósságállomány még nem vezetett csődhöz, ez a gond egyelőre a felszín alatt lappang. Önkormányzati csődök, csődközeli helyzetű települések 2007 1 2008 2 2009 3 2010 14* *HAT ESETBEN MEGÁLLAPODÁSSAL ZÁRULT. FORRÁS: BM Települések, ahol lezárult vagy még folyik az adósságrendezési eljárás kijelölt pénzügyi gondnokkal Bírt (Szabolcs) __________________ Ki snamény (Szabolcs)________________ Tl szavalk (Borsod-Abaúj-Zemplén) Séta (Borsod-Abaúj-Zemplén)___ Ne mesvid (Somogy)______________ Já sztelek (Jász-Nagykun-Szolnok)______ Ma gyardombegyház (Békés)_________ So moskőújfalu) Nógrád)______________ Se lyeb (Borsod-Abaúj-Zemplén)______ Sz igetvár (Baranya)______________ Es ztergom (Komárom-Esztergom)_____ Na gydobos (Szabolcs)___________ Ős i (Veszprém)__________________ Qotee(Zala) ;__________________ FO RRÁS: BELÜGYMINISZTÉRIUM ködése, ezért az ellenjegyzés jó, ha arra elegendő, hogy a gondnok a fedezet nélküli szolgáltatásoknak elejét vegye. Ami a hitelezőkkel kötendő adósságrendezési megállapodást illeti, Kincses Ferenc tapasztalatai szerint a képviselők nem hajlandók a helyi vagyonról önként lemondani. Ezért gyakran a bíróság mondja ki a végső szót. „Már ha van miről. Jobb esetben a belterületi építési telkek, esetleg a közmű képezi az értékesíthető eszközállományt, rosszabb esetben azonban a településnek semmilyen elidegeníthető vagyon sincsen” - mondta Kincses Ferenc. „A csődök megugrása összefügg a rossz gazdasági helyzettel. A csődöt jelentők összetétele azonban egyáltalán nem tükrözi, milyen gazdálkodási gondokkal küszködnek a települések”- mondta lapunknak Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. igazgatója. Csődbe szinte kizárólag kistelepülések kerülnek, ők is többnyire maguk kérik a csődvédelmet. Ezáltal könnyebben kapnak az erre a célra elkülönített keretből támogatást. „Nagyobb önkormányzatok csak akkor kerülnek ilyen helyzetbe, ha egy fontos szereplő akarja. Például ha egy korábbi visszaélés következményeit az új vezetés nem hajlandó a nyakába venni” - utalt a zajló ügyekre Kovács Róbert. Dioxin már egy német sertésfarmon is első ízben mutattak ki határérték feletti dioxinszintet sertéshúsban - tette közzé a hannoveri mezőgazdasági tárca. A minta egy olyan al- só-szászországi sertéstelepről származik, amelynek gazdája a botrány nyomán kétes hírnévre szert tett Harles & Jentzsch takarmánygyárból szerezte be a tápot. Korábban csak tojásban, tojótyúkok húsában észleltek dioxint. A szabolcsi alma csak feldolgozva kelendő mára statisztikailag kimutathatatlanná vált az északkelet-magyarországi almaexport, a mátészalkai Nobilis Zrt. almaszirom terméke révén azonban 14 országba jut belőle. Még Dél- Korea piacvezető áruházlánca polcain is megtalálhatják a vásárlók - nyilatkozott Novák Mariann kereskedelmi igazgató. Egyszerűbb pályázni az Új Széchenyi-tervben a kormány rendeletet fogadott el az Új Széchenyi-terv- hez kapcsolódó uniós források pályáztatási rendjének egyszerűsítése érdekében - jelentette be Navracsics Tibor igazságügyi és köz- igazgatási miniszter. A pályázatok egyfordulósak lesznek, egyszerűsödik a bírálati eljárás, és minden pályázathoz egységes, általános szerződési feltételek kapcsolódnak majd. Navracsics: Átláthatóbb is lesz Borulás. Németországban felborult egy 2000 tonna kénsavat szállító vadonatúj tartályhajó a Rajnán, Sankt Goarnál, Koblenz és Mainz között. A hajó személyzetének két tagja eltűnt, két embert a 4 fokos vízből mentettek ki. A dupla falú hajóból a mérgező kénsav nem folyt ki, némi olaj azonban a vízbe szivárgott. „Ha már bedől a BKV, legyen mielőbb” főváros Megmenekül a Sziget? - 1-1,5 milliárdos „kedvezményt” is kaphat Igen, szigorú költségvetés következik, mert csak ezzel tudjuk megalapozni, hogy elkerüljük a város csődjét - hangoztatta tegnap Tarlós István a szerdán elfogadott költségvetési koncepcióról. Budapest főpolgármestere elmondta, az előző vezetéstől sok százmilliárd forintos hiányt örököltek, de nem leállítani akarják a fejlesztéseket, csak nem akarják „misztifikálni” azokat. Előző nap Tarlós arról beszélt: megszorítás nem lesz. Támogatások megvonása azért igen, a takarékos gazdálkodás jegyében, tehetjük hozzá. Horváth Csaba szerint nem igaz, hogy az előző vezetés 160 milliárd forint hiányt halmozott fel. A volt MSZP-s főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy a fővárosnak az utóbbi években kiváló költségvetési politikája volt, a működési megtakarításokból tudták fizetni a hiteleket. A főpolgármester a hajléktalanok, a kisebbségek és a zöldfelületek gondozásának területén lát esélyt arra, hogy az elfogadott koncepcióknál több legyen a támogatás. Mint mindenre, így a hajléktalanokra is kevesebb pénz jut majd, de a probléma kezelésére megkezdett munkát folytatják a Belügyminisztériummal. Tarlós itt Atkári János pénzügyi tanácsadójával fog „megverekedni" a számokon. Kifejtette, 3-4 tucat, a főváros által nem kötelezően ellátott feladatot szanáltak, még ha azok méltók is lettek volna a támogatásra, de a jelenlegi pénzügyi helyzetben ezt nem tehetik meg. A Sziget Fesztivállal kapcsolatos közterület-használati díjról Főbb működési költségek MILLIÓ FORINT) 2010 2011 (tervezett) Egészségügy 86 867 86 537 Oktatás 42 349 41 469 Szociálpolitika 15 205 14 229 Kultúra 16 478 14 601 Tömegközlekedés 37 198 32 198 Közlekedés, parkolás 8 024 10 068 FORRÁS: BUDAPEST.HU azt mondta, hogy a rendezvény nagy kedvezményt fog kapni, ami 1-1,5 milliárd között ingadozik, de a jelenlegi helyzetben véget kell vetni az ingyenes szolgáltatásoknak. Nincs ingyenebéd. Ez mindenre, mindenkire vonatkozik, a Nemzeti Vágtára és az ARC plakátkiállításra is. „A BKV feldolgozhatatlan hagyaték, ha nem kapnak kormányzati segítséget, akkor a közlekedési cég még ebben az évben bedől” - mondta Tarlós. A főpolgármester szerint 19 milliárd forint támogatásra lenne szükség csak az idén, és nem feltétlen bánná a csődöt, mert „ha már be kell dőlnie, hamarosan történjék meg”. ■ É. S.
