Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-11 / 8. szám

14 MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2011. JANUÁR 11, KEDD Halason meg kell húzni a nadrágszíjat interjú Nincs csődhelyzet, de sokat kell tenni azért, hogy ne is legyen Gyovai István polgármes­ter szerint a folyamatos, de apró megszorítások helyett egyszer kell egy nagyot rántani a város nadrágszíján, hogy a kö­vetkező' évek hitel-vissza­fizetései ellenére stabil költségvetésű, fejlődő vá­rossá váljon Kiskunhalas.- A választások előtt, a kam­pányban sokakban megragadt egy mondata, miszerint fon­tosnak tartja, hogy Halas la­kossága újra jó kedvű és hit­tel, reménnyel teli városiaké legyen. A választások megnye­rése óta viszont szinte folya­matosan a megszorítások, és a négy alpolgármester körüli vi­ta van napirenden.- A jókedv, és a boldogság épí­tése természetesen folyamatban van, de azt kell, hogy mondjam, hogy a legelején vagyunk: saj­nos most még csak rossz híreket tudunk közölni, melyek a város pénzügyi helyzetéből fakadnak.- Ön korábban nem volt a tes­tület tagja. Meglepetésként ér­te Kiskunhalas anyagi helyze­te?- Civilként csöppentem bele ebbe a helyzetbe, ráadásul a szakmám sem közgazdász. Ilyen értelemben, bár előzetes szá­mok, adatok a rendelkezésünk­re álltak, de a választási kam­pány során még nem láttam, nem is láthattam úgy a helyze­tet, mint ahogy ezekben a na­pokban. Az akkor még egyszerű számoknak tekintett informáci­ók mostanra értelmet kaptak. Ráadásul a korábbi számok is módosultak, és sajnos azt kell mondanunk, hogy sokkal rosz- szabb a helyzet, mint ahogy azt a választások utáni első napok­ban láttuk.- A városvezetés beszélt már konkrét számokról: korábbi információk szerint 300 millió forint hiányzik a város közel 8 milliárdos költségvetéséből. Derültek-e ki azóta újabb téte­lek? Pontosan mennyi hiány­zik a halasi büdzséből?- Aktuális adatok alapján a tervezettnél 250 millió forinttal kevesebb iparűzési adó folyt be a város kasszájába. Ilyenre ed­dig nem volt példa. Arra sem volt példa még, hogy a most 200 mil­liós évi hiteltörlesztés két év múlva már tartósan 400 millió fölöttire nőjön. Nekünk nem csak az idei, hanem a következő évek költségvetését is számol­nunk kell a hosszú távú stabili­táshoz. Ezekhez jönnek még azok a kötelezettségek, vagy ép­pen a meg nem hozott döntések, melyek korábban nem voltak számszerűsítve. Ilyen például a távhőszolgáltatás kérdése, mely­ről októberben derült ki, hogy decemberben lejár a szerződése. Ezt sikerült fél évvel meghosz- szabbítani, de nem zárom ki, hogy a rendezése sokba fog idén kerülni az önkormányzatnak.- Néhány héttel ezelőtt min­denki a mozi, és a Boróka Ci­vilház bezárásáról beszélt. Egy lakossági fórumon két al­polgármester többféle lehető­séget is felvázolt.- Minden ügynek, döntésnek van egy előkészítő szakasza. Ilyenkor többféle vélemény fo­galmazódik meg. A végletekről is sok alkalommal beszélünk, mert meg kell vizsgálni minden lehetőséget. Ilyen pénzügyi helyzetben a város önként vál­lalt feladatait is át kell világíta­ni, meg kell nézni, hogyan mű­ködtessük tovább, hogy hol le­het spórolni. Ennek ellenére jól látszik, hogy nemcsak a mozi, de semmiféle intézmény nem zárt be Halason, viszont határo­zott lépéseket tettünk annak ér­dekében, hogy a köztudatban megjelenjen az, hogy takarékos­kodnunk kell.- A gazdasági ésszerűsítése­ken túl, melyek azok a felada­tok, melyek nem tűrnek ha­lasztást 2011 első negyedévé­ben, félévében?- A várossal szembeni bizal­mat kell erősítenünk elsősorban a vállalkozások területén. Min­dent el kell követnünk a város hí­rének javításáért a környeze­tünkben is, és azon túl is. Várha­tóan tavasszal jelennek meg azok a pályázati kiírások, me­lyek kapcsán - még ebben a ne­héz pénzügyi helyzetben is - el kell gondolkodnunk, hogy mi­lyen pályázati lehetőségeket használunk ki. Nyilvánvalóan a város normális működését is szem előtt kell tartani, vala­mennyi intézményével és gazda­sági társaságával. A kórház által elnyert 3 milliárd forintos fej­lesztésről szóló támogatási szer­ződést a legfrissebb hírek sze­rint rövidesen aláírják, a csator­názás előkészítése is a végső stá­diumába ér, idén a fizikai meg­valósítás is elindulhat. Ezeken kívül a bölcsődefelújítás, vagy kistérségi szinten a szociális lé­tesítmények megújítása is válto­zást fog hozni ebbe a városba. Amint megszületik a költségve­tésünk, talán bátrabban fogok nyilatkozni arról is, hogy milyen egyéb terveink vannak még.- Lesz pénz 2011-ben a pályá­zatok önerejének biztosításá­ra?- Ha lesznek intenzív támoga­tású kiírások, akkor a költségve­tésből néhány tízmillió forintot biztosan áldozunk arra, hogy újabb utak kapjanak burkolatot, vagy fejlődjön az infrastruktúra.- Ha most, a mai tudásával ír­ná meg a választási beszédét mit fogalmazna másként? Mi­re van legnagyobb szükségük a halasiaknak?- A választási „ígéretek” egy ciklusra szólnak. Ennek ellené­re a lakosság egy része már most számon kéri őket. Mindent elkö­vetünk, hogy választási prog­ramjaink a négy év alatt megva­lósuljanak, sőt, hogy a progra­mokon kívül is minden, a város számára kedvező lehetőséget ki­használjunk. Teljes hittel és tel­jes erővel ezeken dolgozunk. Ufócsúszda és új étterem növelheti a Jonathermál vonzerejét évértékelés A térség meghatározó fürdőkomplexuma a hazai és a külföldi vendégek körében is népszerű A Magyar Fürdőszövetség 2009-ben odaítélte a legmagasabb, 4 csillagot az élmény- és strandfürdőnek. A felújí­tásokat követően bíznak benne, hogy a gyógyfürdő rész is eléri a legmagasabb szakmai kategóriát. A megújulás jegyében zajlik a 2011-es esztendő is a kiskun- majsai Jonathermál Gyógy- és Él­ményfürdőben. Folytatják az el­múlt évben felújított fürdőcsar­nok korszerűsítését, a külső él­ményrész egy ufócsúszdával bő­vül, és egy belSő étterem kialakí­tása is a tervek között szerepel. A részletekről Szikora Gyulával, a kiskunmajsai Jonathermál Zrt. elnök-vezérigazgatójával beszél­gettünk.- Szembetűnő a változás a ré­gi faszerkezetes fürdőcsarnok­ban. A felújítás költségeit sok hazai fürdővel szemben nem uniós forrás segítségével, ha­nem saját erőből és hitellel fi­nanszírozták meg. Mire futot­ta így a költségvetésből?- Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy korábban pályáztunk mi is, de a szerződéses feltétele­ket látva visszaléptünk, mivel nem tudtuk vállalni. A terveink­ről azonban nem mondtunk le. Első lépésként 2010-ben felújí­tottuk a régi fürdőcsarnokot. En­nek részeként a burkolat egy ré­szét kicseréltük, természetes napfényt átengedő világítástech­nikát építettünk be, a nyílászá­rókat - jó hőtechnikai paramé­terekkel bíró - újakra cseréltük, és újabb üvegfelületekkel is gaz­dagítottuk a falfelületet. A csar­nok két oldalán újonnan épített pihenőrészekkel bővítettük a te­ret. Végül a régi hőlégbefuvó rendszert teljesen átalakítottuk, kihasználva a megújuló ener­giaforrás, a termálenergia elő­nyeit.- Várható folytatás?- Amit terveztünk, 100 száza­lékban teljesítettük. De amint el­készültünk, be kellett látnunk: nem állhatunk le. Túl nagy kont­rasztot mutatnak a még régi bur­kolatok a most elkészült új ele­mekkel. így tavasszal ezer négy­zetméter padlót, valamint a me­dencéket újraburkoljuk.- A felújítás mellett más is szerepel az idei tervek között?- Két nagyléptékű beruházás­ban gondolkozunk. Egyrészt, még a szezon beindulása előtt egy ufócsúszdával bővítenénk az élményrészt. Másrészt egy ét­termet szeretnénk kialakítani a fürdő épületén belül, ahova a vendégek akár fürdőruhában is beülhetnének ebédelni, télen- nyáron egyaránt.- Tovább keresik a pályázati lehetőségeket, vagy saját erő­ben gondolkoznak?- Természetesen figyeljük a pályázati lehetőségeket, hiszen számos kész tervünk van a jövőt illetően. Addig saját erőből csak azokat végezzük el, melyek a normál, versenyképes működte­téshez mindenképpen elenged­hetetlenek.- Nagy dilemma: melyik fürdő a jobb, a sikeresebb? Az, ahol újonnan minden egyszerre el­készül, és hosszú évekig hoz­zá sem nyúlnak. Vagy az, ahol fokozatosan, de minden évben történik valami.- Szerintem utóbbi, bár sokan úgy gondolják, hazabeszélek, hi­szen a kiskunmajsai fürdő 1984- ben nyitotta meg kapuit. Az évek alatt, folyamatos volt a fejlődés, a vendégeket szinte minden év­ben újdonságokkal várjuk.- Honnan érkeznek a fürdő vendégei?- A hazai fürdőzök mellett nagy számban választanak min­ket külföldiek is. Elsősorban Né­metországból és a Benelux álla­mokból érkeznek, de nőtt a szlo­vák, lengyel, román, és a vajdasá­gi vendégeink száma. Ennek kap­csán hozzátenném: népszerű a kempingünk is. Az elmúlt évek­re ha visszagondolok, volt japán és újzélandi vendégünk is, ma reggel pedig amikor éppen ott jár­tam, egy brit rendszámú autó parkolt az egyik épület előtt.- Évente hány vendég fordul meg a fürdőben?- Több mint háromszázötve­nezren, ezt azonban mindig nagy­ban befolyásolja az időjárás is.- 2010 időjárás szempontjából nem volt éppen ideális. Milyen évet zártak?- A tavalyi évben sem a gazda­sági válság, sem a kedvezőtlen időjárás nem kedvezett, ennek ellenére fürdőnk eredményes évet zárt. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy a vendégeink számára még vonzóbbá tegyük fürdőnket. Programjainkkal, fesztiváljainkkal szeretnénk el­érni, hogy a hozzánk érkező csa­ládok minden tagjának a nálunk töltött idő még emlékezetesebb, vidámabb legyen. Szolgáltatása­ink bővítésével pedig növelni szeretnénk komfortérzetüket.- Az eredményes év azt jelen­ti, hogy a dolgozóik fizetés- emelésre is számíthatnak?- Igen, és hozzátenném a jegy­árakat sem emeltük fel.- Mekkora csapattal dolgozik?- Szezontól függ, de az állandó létszám 70 fő körül mozog. Büsz­ke vagyok a csapatomra, mely fi­atalos, lendületes, és lelkiismere­tes. Ugyanakkor fontos számuk­ra a családi érték is, mernek gyer­meket vállalni, bíznak a cég által nyújtott biztos háttérben. Az el­múlt időszakban, 2009. novem­bere és 2010 decembere között 11 „Jonathermál” bébi született, legutóbb épp szenteste egy iker­pár. Valamennyi baba szüleinek egy jelképes ajándékot is átad­tunk. ■ Sebestyén Hajnalka Gyógyvizét sokan keresik Az 1960-as években meginduló szénhidrogén-bányászat „mellékter­mékeként” felszínre törő 72 °Gos nátriumhidrogén-karbonátos ter­málvízhasznosítása 1984-ben kez­dődött meg a kiskunmajsai gyógy­fürdőben. Gyógyvizes medencéi el­sősorban a mozgásszervi betegek körében keresettek, de emellett sok más betegségre, panaszra is termé­szetes gyógymódot nyújtanak. A régi csarnokot 2010-ben újították fel, új pihenőrészekkel is bővült

Next

/
Thumbnails
Contents