Petőfi Népe, 2011. január (66. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-10 / 7. szám
RIPORT Magyar űrszonda készül a Holdra puli Nem az a csapat nyeri a Google versenyét, amelyik elsőnek lövi fel a saját rakétáját Űrszondát épít egy magyar csapat. A szonda neve: Puli, a Holdra fogják fellőni. Tudományos méréseket végez majd, fényképeket és videofelvételeket továbbít a Földre. A mintegy negyvenfős tervezői gárdának kecskeméti és fülöpszállási tagjai is vannak. A Google által meghirdetett nemzetközi programban való részvétel nevezési díja ötvenezer dollár. Galambos Sándor A Hold meghódítására készülnek magyar mérnökök, informatikusok és csillagászok. A társadalmi segítőkből és lelkes fiatalok alkotta csapat szeptemberben jelentette be: neveznek a Google Lunar X Prize (GLXP) által meghirdetett nemzetközi megmérettetésére. Ennek a célja: elősegíteni a következő holdra lépést. A 30 millió dollár összdíjazású verseny kiírása szerint, a 20 millió dolláros fődíjat az a csapat nyeri, amelyik 2012. december, 3tiíig először juttat el járművét a Holdra és bájtat végre ve 1 d Ifié g h‘átaro/ ft Ide latiatokat. A nevezési díj. ötvenezer dollár. A magyar űrszonda neve Puli. Tervezését, a hozzá kapcsolódó tudományos-ismeretterjesztés és tehetséggondozás koordinálását, a kimondottan erre a célra alapított Puli Space Technologies Kft. végzi. A tanácsadó testület tagja E. Kovács Zoltán csillagász, a kecskeméti planetárium igazgatója, a programban részt vesz két szakelőadó kollégája is, Szűcs László és Oppelt József, valamint Morvái József, a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun csoportjának a vezetője. A nevezési díj össze fog jönni Az úgynevezett előregisztráció- hoz szükséges pénzt már befizette a magyar csapat.- Ez pár százezer forint volt, tulajdonképpen csak annak a bizonyítására kellett, hogy'valóban komolyak a szándékaink - mondta Szűcs László, a csapat egyik kecskeméti tagja. - Az ötvenezer dolláros nevezési díjat pedig december 31-éig kellett 'J& ^ Együtt a Puli Bács-Kiskun megyei csapata: Morvái József, Oppelt József, E. Kovács Zoltán, Szűcs László és kislánya, Dóri. Járják az országot: a program keretében tudományos-ismeretterjesztő előadások szervezését vállalták. volna befizetnünk, de ez nem kőbe vésett határidő. Olyannyira nem, hogy még azokkal a csapatokkal sem kötött szerződést a Google, akik már befizették a pénzt: még a nemzetközi jogi kérdések tisztázása zajlik. Egyelőre hivatalosan csak annyit mondhatok, hogy napokon belül egy hagy horderejű bejelentést fogunk tenni. Létrehoztuk a Kis Lépés Klubot, hogy a bárki egyénileg, akár 1000 forintos összeggel is tudja támogatni a Puli küldetését. Akik ezt megteszik, azoknak a szonda elviszi a nevét a Holdra, és részükre egyéni, sorszámmal ellátott holdfényképet készít. Segítőink nevét a Puli Indítóállás internetes oldalon is feltüntetjük, ez a honlap kifejezetten a program rajongóinak tájékoztatására szolgál. A Holdra szállás nem olcsó dolog Egy kilogramm anyag űrbe juttatása még a NASA számára is tízezer dollárokban mérhető. A Google viszont kikötötte: a program finanszírozását magánerőből kell megoldani, az állami támogatás mértéke maximum tíz százalék lehet.- Biztosan nem fognak minket azért kizárni a versenyből, mert ebből a forrásból egyetlen fillért sem kapunk - mosolyog E. Kovács Zoltán. - De a siker nem feltétlenül a pénzen múlik. Dr. Pacher Tibor, a Puli-team vezetője például a magyar népmesék egyik különösen kedvelt szereplőjéhez, a legkisebb királyfihoz hasonlította a csapatunkat. Aki folyton lehetetlen küldetéseket vállal azért, hogy bebizonyítsa, méltó a trónra. Példájával azt mutatja, hogy intelligencia, becsület, kitartás, egy kis szerencse és különböző forrásokból származó váratlan segítségek birtokában nincs leküzdhetetlen akadály. Vizi Pál Gábor, a Központi Fizikai Kutatóintézet űrtechnológiai fejlesztőmérnöke pedig fantáziadús demonstrációval bizonyította a „minimál terv” létjogosultságát. Ő is állítja: nem feltétlenül kel! óriási állami költségvetés és apparátus egy holdmisszió kivitelezéséhez. Sokkal inkább kreauu wtI i vc> n • I tivitás, a legolcsóbb/legjobb elv követése. Bemutatta a Puli 0.1- et, amit otthon, a háztartásban található és bármelyik játékboltban megvásárolható eszközökből készített: műanyag vájd- lingból, távirányítású autóból, vállfából és kólás kupakból. Szükség lesz hordozórakétára is Az egyik legnehezebb feladat a kilövés, a Föld elhagyása és a mintegy négyszázezer kilométer megtétele lesz.- Nem biztos, hogy vennünk vagy bérelnünk kell egy rakétát, saját kezűleg is lehet ilyet építeni. A kereskedelmi forgalomban nagyon sok olyan alkatrész kapható, amiből magunk is meg tudjuk csinálni. így is sokba fog kerülni, de még mindig sokkal olcsóbb lesz, mintha készen vennénk - vázolja a legolcsóbb/legjobb terv megvalósításának egyik lehetséges verzióját a planetárium igazgatója. - De az sem kizárt, hogy összefogunk mondjuk még két csapattal, és egy rakétával juttatjuk el a szondáinkat a Holdra. A versenyfutás pedig a leszállás után indul, s dől majd el, hogy melyikük teljesíti elsőre a feladatokat. Az is elképzelhető, hogy valamelyik kereskedelmi rakétában fogunk bérelni egy kis helyet. Ezek műholdakat állítanak pályára, a Föld felszínétől 200-2000 kilométeres magasságban. Innen pedig a Puli a saját hajtóművét használva jutna el a Holdra. Az elsőből még lehet utolsó A kilövés időpontja meghatározó ugyan a versenyben, de a győzelem nem attól függ, hogy ki jut elsőnek a Holdra.- Mondjuk valamelyik csapatnak egy milliárdos mellényzsebből kifizeti az összes költségét. Megveszik a rakétát, összerakják az űrszondát és elsőnek fellövik a Holdra. De ha a leszállás után nem tud a szonda elindulni, kiesnek a programból - hangsúlyozza a verseny lényegét Szűcs László. - Egy másik csapatnak viszont hatalmas Nem kutya, hanem robot megy az űrbe a csapat holdjárója a magyar kutyafajtáról kapta a nevét. A puli kimagasló intelligenciája, játékos temperamentuma és jó idomíthatósága miatt kiváló munkatárs, egyedi megjelenése pedig azonnal megkülönbözteti minden más fajtától. Ilyen lesz majd a magyarok szondája is. Armstrong nyomában a magyar Puli a holdra először 1969-ben lépett ember: Neil Armstrong. Vele együtt ereszkedett le égi kísérőnk felszínére a leszálló- egységgel Edwin Aldrin is. Közben az Apollo 11 csapat harmadik tagja, Michael Collins, az anyaűrhajóban maradt Az emberes holdra szálláshoz az Apollo anyaűrhajót és a leszállóegységet egy évtized alatt fejlesztették ki. A holdjáró tervezését egy kiváló magyar származású mérnök, Pavlics Ferenc irányította. gondot jelent a pénz előteremtése, házilag építik meg a szondát, a fellövéssel pedig egy évet késnek. De gondolkodtak, felkészültek a legkülönbözőbb váratlan helyzetekre is. Ezért képesek végrehajtani minden előírt feladatot, ők viszik el a pálmát. A Google ugyanis nagyon konkrétan meghatározta, mit kell tudnia az űrszondának. Először is sikeres leszállást kell végrehajtania a Holdon. A manővert a Földről vezéreljük, de a szondánk képes lesz érzékelni a felszín adottságait. Ezek alapján saját döntéssel módo- síthatja a leszállóhelyet. Olyan területet fog keresni magának, amelyiket biztonságosnak tartja. A holdat érés után pedig 500 méterrel arrébb kell mennie. Szintén követelmény, hogy közben fényképeket és egy webka- merával videofelvételeket küldjön a Földre. A versenyben bonusz pontokat is lehet gyűjteni. Ezeket például a sugárzás méréséért, a talajminta elemzéséért vagy a víz kereséséért járnak. Aki először teljesíti az ösz- szes feladatot, az nyeri el a fődíjat. Variációk a magyar űrszondára. Egyelőre még nincs eldöntve a külső formája, de a program résztvevőinek szinte egybehangzó véleménye szerint a gömb alakú hasonlít leginkább a pulira
