Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-14 / 290. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. DECEMBER 14., KEDD 5 Kecskeméti kórusok és zenekarok hangversenye Különleges élményt ígér a református Új kollégiumban holnap hallható Erkel-Kodály-hangver- seny. A zeneszerző óriások műveit kiváló kecskeméti kórusok, zenekarok szólaltatják meg. Fellépők: Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyes Kar - Iparos Dalkör (vezényel: Csorbainé Bakosi Zsuzsanna), Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola Kodály Leánykara (vezényel Antoni Andrea), Református Kollégium Gimnáziumi Vegyes Kara (vezényel: Jámbor Zsolt), Kecskeméti Fesztiválkórus (karigazgató: Kiss Katalin), Scherzo Vegyes Kar (karigazgató: Zádori Erika), Kecskeméti Szimfonikus Zenekar (vezényel: Gerhát László). Az est folyamán többek között Erkel-dallamok népdalváltozatai hangzanak el, Napóleon dala a Háry Jánosból, a Kállai kettős. Műsorvezető: Iványi Papp Mónika és Ittzés Mihály. A hangverseny december 15-én, 19 órakor kezdődik. ■ KULTÚRA Templomok, kegyhelyek, zarándokhelyek Bács-Kiskunban Megyénk templomait, kegyhelyeit, zarándokhelyeit mutatja be a Nők a Nemzet lövőjéért Egyesület kezdeményezésére megjelent Bács-Kiskun megye lelki kincsei című kötet. Hitet erősítő, a kereszténység legendáriumához tartozó elbeszéléseket és tanúságtételeket olvashatunk, miközben megismerkedünk a kötetben szereplő 20 település templomai építésének fontosabb eseményeivel, a hozzájuk kapcsolódó személyiségekkel. Megelevenedik például a baja-vodicai kegyhely történetének több változata. A híres búcsújáróhely Bajától öt kilométerre, a hercegszántói út mellett van. A 18. századba visszanyúló emlékezet szerint egyszer egy vándorlegény ült az alá a fa alá, amelyiken Má- ria-kép függött. A legény fáradt volt, elkeseredett szegénysége, árvasága miatt. Ott kesergett, amikor vízcsepp hullott a kezére. A legény feltekintett a fára, s észrevette Mária képét, akinek szeméből a könnycseppek kezére hullottak. A Szűzanya megszólalt s biztatta, hogy merítsen vizet a könnyeiből fakadt forrásból. A fiú megmosakodott, s lelke újjászületett. A híres kegyhely másik története két diákhoz kapcsolódik, akiket toportyánok támadtak meg. Máriához imádkoztak, s kérésük meghallgattatott. A lelki kincsestárat szerkesztette Lévai Jánosné, a szövegeket írta és a fényképeket készítette Szász András. >Jb ■ Bács-Kiskun megye LELKI KINCSEI Lovász Ibolya decemberben a hónap alkotója Csuhébabákból, -angyalkákból, karácsonyi díszekből állt össze decemberi kiállítás a Kecskeméti- Kulturális Központban: valamennyi Lovász Ibolya népi iparművész, a hónap alkotójának keze munkáját dicséri. Lovász Ibolya 1953-ban született Kalota- szentkirályon, Erdélyben. Jelenleg Kecskeméten él családjával. Kislánykora óta foglalkozik hímzéssel, csuhézni a 90-es évek elején kezdett Számos külföldi meghívást kapott, így juthatott el Bel- giumbá, Ausztriába, Németországba, Olaszországba és Franciaországba. Részt vesz a Duna- Tisza Közi Népművészeti Egyesület munkájában. 2003-ban népi iparművész címet kapott ■ Az előadás után dedikált Csernus Imre, aki szerint nem az teszi őt hitelessé, hogy nincs problémája, hanem hogy a problémáit meg tudja oldani Nők áramlanak minden irányból a Kecskeméti Kulturális Központ főbejárata felé. A többség barátnőkkel megerősítve érkezik, férfiakat elvétve látunk a tömegben. Wellness? Vásárlás? Király L. Norbi chippen- dale-műsora? Ugyan! Eny- nyi nőt egyetlen férfi képes egy helyre vonzani: Csernus Imre, akinek múlt heti előadását mi is meghallgattuk. Rákász Judit Minden jegy elkelt az előadásra. A 600 férőhelyes nagytermet sosem láttuk ilyen zsúfoltan, még a jegyszedő nénik is beülnek meghallgatni, pedig az ő ingerküszöbük elég magasan van. Épphogy túljutunk az „ennyi 30-as, 4óes nőt még nem láttunk egy helyen" problematikán, máris kezdődik az előadás. A sztárpszichiáter pontosan érkezik, barna bőrkabátját és narancssárga sálját a színpadon hányja le magáról, mintha éppen csak beesett volna saját előadására. Semmi görcsö- lés, semmi készülés, nincsenek jegyzetek - ez már a show része. A kabáüehajigálás után kiderül, hogy Csernus tényleg lefogyott, de nem annyira, mint az új könyvéhez készített fotókon látszik. Egyébként minden a régi: kócos haja, gyűrött inge, farmerja és a fény a tekintetében. Bizonyos helyeken nem érdemes az első sorba ülni. Csernus előadása is ilyen. Feltéve, ha nem akarunk 600 ember előtt beszámolni arról, hogy önbizalomhiányos társfüggő lények vagyunk, akik nappal erősnek mutatják magukat, este meg hazamennek papucsállatkának. Igaz, Csernus előadásán a második, harmadik, ötödik sorban ülőknek is megadatik ez a vissza nem térő lehetőség. A pszichiáter gyorsan a nézők orra alá tolja a mikrofont, de nem durvul, először lehetőséget ad arra, hogy a megszólított kérdezzen tőle. Meg mernénk esküdni, hogy mindenkit az érdekel, hogyan hagyhatta ott a felesége Csernust Hagyó Miklósért, de úgy tűnik, a pszichiáter éppen azt a négy embert szúrja ki magának, akiket ez nem érdekel. Ők inkább Olyan izgalmas problémákat feszegetnek, mint például „Hogy érzi magát Kecskeméten?” (Jól.) Aztán Csernus kérdez, nem túl keményen, bár annak a fiatal párnak valószínűleg más erről a véleménye, akiket többször kóstolgat az első sorban. Válaszaik apropót adnak az önismerettel kapcsolatos okosságok elmondására. Megtudjuk, hogy a féltékenységnek az önbizalomhiány a forrása, és a megfelelésvágy miatt befektetett energiának mindig csak a töredéke térül meg. Az önmagunk iránti őszinteség fájdalommal jár, és egy jó párkapcsolat mindig csak egy napból áll, mert mindennap meg kell dolgozni érte. A szerelem akkor marad meg, ha fel tudunk nézni egymásra, miközben egymástól függetlenül képesek vagyunk arra, hogy életünk szerepeit éljük. És minél intelligensebb valaki, annál nehezebb a dolga saját magával, mert az agyas ember borzasztó okosan csapja be magát, ha nem akarja meglátni azt, amiben van. Aki viszont tudja, hogy mit kell tennie, de mégsem teszi, tudatosan köpi szembe magát, aminél jobban senki sem alázhatja meg magát önmaga előtt. - Lehetőség vart élni, és lehetőség \ van vegetálni. Ez két út Meló van, hölgyeim és uraim! - tette még hozzá lazán, aztán vette a kabátját. Furcsa fekete kóc a márialiveg alatt érseki litera-túra A Szakáll-kódex rejtélyei a kalocsai érseki könyvtárban Kodály Zoltán születésének évfordulóját ünnepeljük A messze földön híres ritkaságok közé tartozik a kalocsai érseki könyvtárban őrzött Szakáll- kódex. A német nyelvű kéziratos naplóba Konrad Beck jegyezte fel 1483-as szentföldi zarón- dokútjának eseményeit. A kézirat elnevezéséhez érdekes történet fűződik. Beck Konrád gazdasági intéző volt, és 1483-ban Hans Truchsäss von Waldburg kísérője volt egy szentföldi za- rándokúton. Naplójában leírta úti élményeit, beszámolt az utazás veszélyeiről. Az írásmű nyelvészeti szempontból is értékes. A 36 lapnyi kéziratot az utazó egyik kései utóda egy 17. századi kötéstáblába köttette. A legkülönlegesebb a könyvben éppen a Szentföldi zarándokút története elevenedik meg a kódex lapjain kötéstábla belső oldala, melyen kétszárnyú pergamenablakocska nyílik. Az ablak mögött, a fa kötéstáblába vágott fülkében - a máriaüveg alatt - papírba bu- gyolálva furcsa fekete kóc látható. A papíron felirat: Konrad Beck szakálla Jeruzsálemből, 1483. A könyvtárosok már a 19. században a „Bart-Codex”, azaz „Szakáll-kódex” nevet adták a kötetnek. Az út, melyről a napló beszámol, jeles helyet foglal el a szentföldi zarándoklatok történetében. Az útitársak közül többen naplót vezettek, s ezek közül kettő - Felix Fabri ulmi domonkosé és Bernhard von Breiden- bach mainzi kanonoké - a legnépszerűbb. ■ szbz Hétfőn megkezdődtek az idei Kodály-évforduló rendezvényei Kecskeméten és környékén. Tegnap az Árpádvárosi Óvodában tartott Luca-napi táncházat Lukács László és Lukácsné Haránt Eszter, a Kecskemét Tánc- együttes vezetői. Ma az M. Bo- don Pál Kamarazenekar hangversenye következik a Ménteleki Általános Iskolában, majd a Kodály fiatalkori műveiből ösz- szeállított koncertprogramot csütörtökön a Béke téri iskolában, pénteken a Kertvárosi Általános Iskolában is előadják. Kodály Zoltán születésének 128. évfordulóját december 16- án ünnepeljük, s ezen a napon igazán gazdag program várja a hírős városban élőket. Koncerthelyszín lesz a MÁV-állomás, ahol egykor a zeneszerző szülőháza állt, az Auchan bevásárlóközpont és a református templom. Utóbbiban Sebestyén Márta és a Kaláka együttes Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című adventi koncertjét láthatja a közönség. A sorozatot a Kecskemét Táncegyüttes többszprös díjnyertes Kodály-estje zárja hétfőn, a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban. A zenészek felelevenítik a karácsonyi kántálás hagyományait, zenével, tánccal ünnepük Kodály Zoltán születésének évfordulóját. ■ Meló van, hölgyek és urak! csernus Imre Telt ház előtt beszélt szerelemről, önbizalomról, tiszteletről
