Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-04 / 282. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. DECEMBER 4., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY A pincék tele, úszik a város belvíz Nincs több kapacitása a Duna-völgyi-főcsatornának Mészár Gyula pincéjében közeledik a küszöb a kilincshez A félegyházi kóiiiáz jövőre az állam segítségére szorul majd? ► Folytatás az 1. oldalról - Ha Félegyházán ekkora pénz­ügyi gondot jelent a kórház mű­ködtetése, és ilyen heves viták vannak körülötte, akkor az egye­düli megoldás az állam segítsége lehet - véli a megyei közgyűlés el­nöke. Bányai Gábor ugyanakkor azt is elmondta: a félegyházi kór­házra - mint sürgősségi ellátást is nyújtó rehabilitációs központ­■ A tartozás kiegyenlíté­sét elvi kérdésnek tekin­ti a megyei elnök. ra - továbbra is nagy szüksége van a megyének. Természetesen meg szerettük volna tudni Kapus Krisztiántól, Kiskunfélegyháza polgármesterétől: tervezi-e a vá­ros, hogy átadja a megyének a kórházat, illetve tárgyalt-e már az egészségügyi államtitkárral ar­ról, hogy az állam vegye át az in­tézményt. A polgármester azon­ban szóban nem válaszolt kérdé­seinkre, kedden e-mailben elkül­dött kérdéseinkre péntek délutá­nig nem kaptunk feleletet. ■ H. I. Adóklub várja az érdeklődőket kedden délelőtt Az adó-, járulék- és illetéktör­vény 2011. évi változásairól lesz szó a keddi Adóklub rendezvé­nyein. Kecskeméten és Baján az APEH Dél-alföldi Regionális Fő- igazgatóság Bács-Kiskun Me­gyei Igazgatósága a megyei ag­rárkamarával, illetve a megyei kereskedelmi és iparkamarával közösen szervezte meg a rendez­vényt. Mindkét városban 8 órá­tól 11-ig lesznek az előadások. Baján az APEH Bezerédj utcai ki- rendeltségén, Kecskeméten a Kurucz körúti épületben várják az érdeklődőket az Adóklubba. Jelentkezni a 79/526-600 vagy a 76/512-700 telefonszámon lehet (fax: 79/426-166, 76/481-085). A bajai előadók: Feketéné Ma­gyar Márta, az illetékkiszabó osztály vezetője és Vadas Gábor ügyfélkapcsolati osztályvezető. A kecskeméti Adóklubban dr. Bende Ildikó, az eljárási főosz­tály vezetője és Szabó Gábor tá­jékoztatási osztályvezető tart előadást. ■ Temetik a pincéket, szu- teréneket Kunszent- miklóson. Vízben állnak, csak bajnak vannak. Vá­rosrészek változtak ingo- vánnyá. Miklay Jenő , Vadvíz alatt Székalja, Tasskertes, a Szécsi-telep, a Balog József ut­ca. De immár előbuggyant a ta­lajvíz a város magasabban fekvő területein is: fél lábszárig ér a pincékben, a szuterénekben. A szippantásokra megy a konyha­pénz zöme, a szokásostól három- szor-négyszer többször kell hív­ni a lajtos kocsikat a csatornázat­lan település emésztőgödreihez. Az idősebb kunszentmiklósiak szerint nagyon úgy néz ki, nem szabadulnak egyhamar a belvíz­től. Úgy évtizede megfordult az időjárás: visszaveszi a víz a fé- szekrakóktól a meghódított la­posokat. A Hunyadi utcában, Mészár Gyula pincéjében lassan az ajtókilincsig ér a küszöb.- Először 2000 táján lepte el a pincénket a víz, azóta nem bírok vele. Már vagy fél méter töltést lapátoltam bele, de nem érek semmit, állandóan feljön, csak gumicsizmában tudok odalent közlekedni. Mindenki így járt a környéken, akiknek pincéjük van. Ez a székaljai rész amúgy is egy nagy vízfogó, de nem lenne azzal gond, ha lefolyna a fölös­leg. De nem folyik, mert a csator­nák eltömődtek. A 31-es csator­na venné innen magába a vize­ket, de abban sem folyik el, úgy tudom, a bösztöri zsilip most is zárva van - magyarázta Mészár Gyula. A bösztöri zsilipet azon a na­pon felhúzva találtuk. Bődi Sza­bolcs, Kunszentmiklós polgár­mestere megerősítette: a kör­nyék összes szabályozható átfo­lyó) a nyitva van. De áramlás nincs a mederben, pang a víz vé­gig a 31-esben.- A minap a helyi védelmi bi­zottság érsekcsanádi tanácsko­zásán elhangzott: november vé­géig 1150 milliméter csapadék hullott, a sokéves átlag kétszere­se. A megyei vízelvezető csator­narendszer legfeljebb 700 milli­méter esővizet képes a Dunába vinni, tehát a napjainkban is hulló csapadékvíz elszállítására nincs kapacitása a Duna-völgyi- főcsatornának. Kunszentmiklós- ra nézve ez azért veszélyes, mert a település egyes részei termé­szetes állapotukban vízgyűjtő területek vol­tak, bár volt idő, amikor ennek jelei sem mutat­koztak. Például a Balog József utca vályogos- agyagos telkeit az 1980- as száraz években mér­ték ki. A szakhatóság akkor is óvatos volt: leg­alább hatvancentis ház­alapokról rendelkezett. Ez a szerencse, a ma­gas alapok most megvédték a házakat. Sajnos nem minden belvízveszélyes telket töltöttek fel tulajdonosaik, ezeken a por­tákon most komoly bajok van­nak - hallottuk a polgármester­től. A Szécsi-telepen a Virág utcá­ban a vízóraaknák tetejét nyalja a víz. Akár teljesen elnyelheti a portákat, ugyanis egyelőre liter­nyi belvizet sem lehet onnan el­vezetni.- Azt a városrészt egy leg­alább két méter mélyre fektetett, 200-300-as csővel lehetséges majd egyszer vízmentesíteni. Tasskertesen az okozza a legna­gyobb gondot, hogy a természe­tes vízgyűjtőkből nem tudunk szivattyúzni, azok ugyanis ma­gántulajdonban lévő területek. Most azon vagyunk, hogy a belvízmentesítéshez valami­lyen formában önkormányzati kezelésbe vonjuk ezeket az in­gatlanokat. Az Akácfa utcában, a Gárdonyi utca egy részén el kell kezdeni feltölteni a pincé­ket az épületek vízmentesítése érdekében - tájékoztatott Bődi Szabolcs polgármester. Laposra fut a belvíz AZT SZOKTÁK MONDANI, hogy aki ártérbe épít házat, ne ve­gye zokon, ha egy napon be­néz hozzá a folyó. Az ilyen építkezőtől muszáj számon kérni a józan észt, hiszen az ártérnek már a neve is magá­ért beszél. Na mármost ilyen nyilvánvaló sorsuk van a kunszentmiklósi laposoknak is: ez idő tájt pincékből köp­ködő szivattyúk menük ott a lakóházakat. Illessük szemre­hányással e porták lakóit? El­végre ők is semmibe vették a vizek szokásait. Valószínű­nek tartom, hogy a 70-es, 80- as években, az évszázad egyik legszárazabb ciklusá­ban mindenki jóhiszemű volt a tavak járását illetően. Az építészek is csak a tőlük szo­kásos szakmai óvatosságból terveztek magasabb alapú házakat. Itt a tanulság: aki­nek derogál hosszabb távon tudnia a természetről, azzal a természet nagyon kibabrál. Az ezredforduló óta úgy tű­nik, hogy kiszáradás helyett inkább az elvizesedést kell témául választaniuk a Ho­mokhátság sorsáért aggódó tudós konferenciáknak. El­méleti szinten jók vagyunk, a vízgazdálkodásnak nevezett semmittevésben viszont min­den katasztrófát kitapaszta­lunk. Most ugyan beszélik, hogy a Duna-völgyi-főcsator- nát megfeleznék Kalocsa tá­ján, két ágon ömlene a víz a Dunába. Ki hiszi, hogy ennyi­vel megszűnne a Duna-Tisza közén a belvízveszély? AZÉRT ÉRDEKLŐDÖM, mert eddig úgy volt: a tűzvésztől az áradásokon át az iszap- ömlésig jóformán minden katasztrófához hozzájárult a fél ország - hanyagsággal, szakszerűtlenséggel, a csa­tornarendszer, a gátak elha­nyagolásával, lapályon meg löszfalakon építkezéssel, er­dőirtásokkal. Talán csak a tasskertesi Imre bácsi tiszta az ügyben. Még sárgarépa­vermet sem épített az öreg. Tud egy nem elhanyagolható apróságot: laposra fut a víz. Zsilip: nincs hová elvezetni a vizet Esküt tettek a korona másolata előtt is Színes, illatos virágkamevál a télben kecel Szép csokrok, kötészeti remekek jellemzik a kiállítást Az őszi választásokon győztes Bács-Kiskun megyei politikusok egy része a Kalocsán őrzött Szent Korona másolata előtt is­mételte meg polgármesteri, me­gyei közgyűlési esküjét tegnap. Bábel Balázs, a Kalocsa- kecs­keméti Főegyházmegye érseke által celebrált szentmisén tör­tént az ünnepélyes fogadalom, mely egyebek között így hang­zott: „A magyar Szent Koronára esküszöm, hogy a Magyar Köz­társasághoz, annak népéhez hű leszek, az alkotmányt és az alkot­mányos jogszabályokat megtar­tom (...), pártatlanul, lelkiismere­tesen járok el (...), minden igye­kezetemmel polgáraink javát szolgálom." A kalocsai székesegyházban megismételt esküt Kovács An­tal, Csátalja polgármestere ja­vaslatával egyetértve kezdemé­nyezte a megyei önkormány­zat. Ugyanakkor nemcsak a ko­ronamásolat előtti fogadalom volt a célja, hanem megemlé­keztek a 2004. december 5-ei népszavazásról is. Akkor - mint ismert - két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást Magyarorszá­gon: a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról és az egészségügy privatizáció­járól. Mindkét ügyben ered­ménytelen maradt a népszava­zás, kevesen járultak az urnák­hoz. ■ N. N. M. Tavaszt idéző kiállításra invitál­ja ma és holnap Kecel a virágot kedvelőket. Tegnap huszonne­gyedik alkalommal nyitották meg a kunsági város sportcsar­nokában a Flora virágfesztivált. Haszilló Ferenc polgármester mellett Rideg László, a megyei közgyűlés alelnöke üdvözölte a résztvevőket, illetve a kötészeti versenyen résztvevőket. A virág­ünnepen nyolc hazai szakközép- iskola diákjai mutatták be köté­szeti alkotásaikat. Ezeket Gom­bás Attila, a Magyar Virágkötők, Virágkereskedők Szakmai Egye­sületének elnöke méltatta. Az in­tézetek 25 diákja több kategóri­ában mérte össze tudását. Az összetett versenyben a kiskőrö­Virágkötészeti remekekben gyönyörködhetnek a Kecelre látogatók si Petőfi Sándor Kertészeti Szak- középiskola a harmadik, a kecs­keméti Kocsis Pál Mezőgazda- sági Szakközépiskola csapata az ötödik helyen végzett. A kiállí­tás holnap zárja kapuit. Addig azonban vágott, szárazvirágok és dísznövények óriási választé­kában gyönyörködhetnek a láto­gatók. Aki haza akarja vinni a huszonnegyedik Flora emlékét, az az ilyenkor megrendezendő vásáron választhat a szebbnél szebb növények közül. Kísérőrendezvények is színe­sítik a kiállítást. Ma 15 órakor Font Sándor országgyűlési kép­viselő nyitja meg az országos fa­zekaskiállítást. ■ B. Zs. MIKLAY JENŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents