Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-30 / 303. szám

Kitelepítések a belvíz miatt MINTEGY HÉTSZÁZ házat ve­szélyeztet a belvíz Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében, ahol jelenleg 49 te­lepülésen tartanak fenn vé­delmi készültséget az érin­tett önkormányzatok. Eddig 27 embert kellett kiköltöz­tetni a megrongálódott la­kásokból, őket döntően az önkormányzatok helyezték el, illetve rokonok, ismerő­sök fogadták be. Egyelőre kétezren maradnak A stabilitás Pénztárszövet- ség adatai szerint a három­millió tagból eddig 2040-en nyilatkoztak úgy, hogy a to­vábbiakban is magán-nyug­díjpénztári tagok kívánnak maradni. Az érintettek ja­nuár 31-ig nyilatkozhatnak. A teljes körű tájékoztatás érdekében az elkövetkező napokban több levelet is ta­lálhat a lakosság a postalá­dákban nyugdíjügyben. Új alaptanterv fél éven belül AZ új nemzeti alaptanterv (NAT) fél éven belül nyilvá­nosságra kerülhet, az egyeztetések már megkez­dődtek - mondta egy lapin­terjúban Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár sze­rint vissza kell térni az 1995-ös alapkoncepcióhoz, a tantervnek meg kell hatá­roznia azokat a műveltség- tartalmakat, amelyeket kö­telezően átadandónak te­kintenek. Hoffmann: Vissza az időben Vásároljunk-e vasárnap? vita Munkaadók: elbocsátással, bevételkieséssel járna Ennél azért jóval többen szoktak nyüzsögni a hipermarketekben vasárnaponként. Épp most csökkenne a fogyasztás, amikor élénkítenék a gazdaságot? A munkaadói oldal sze­rint jelentős elbocsátá­sokkal járna, ha meg­szüntetnék az üzletek vasárnapi nyitva tartását, ez a KDNP szerint fenyegetés. Éber Sándor Az államháztartásnak direkt módon legalább 250 milliárd fo­rint bevételkiesést jelentene évente és 20-25 ezer fő elbocsá­tásával járna a kereskedelmi szektorban, ha megszüntetnék a kiskereskedelmi üzletek vasár­napi nyitva tartását - hangoztat­ta tegnap Dávid Ferenc, a Vállal­kozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A KDNP törvényjavaslata sze­rint 2012 január 1-jétől a vasár­nap ismét valódi általános pihe­nőnap lenne. (Hasonló kezdemé­nyezése a Jobbiknak is van). A Fidesz-frakciónak még nincs egységes álláspontja a kérdés­ben, a KDNP kijelentette: ragasz­kodik a kezdeményezéséhez. Dávid Ferenc hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelmi forga­lom csökkent az utóbbi négy év­ben. így most, amikor még kü­lönadóval is sújtották a kereske­dők jelentős részét, akkor „ne­hezen magyarázható meg az, hogy válsághelyzetben, belső fo­gyasztást élénkítő politika mel­lett bezárjanak élelmiszer-, mű­szaki és ruházati áruházakat, amelyek egyébként áfát, ágaza­ti különadót, iparűzési adót, tár­sadalombiztosítási járulékot fi­zetnek és munkahelyeket bizto­sítanak”. A vasárnapi munka­végzés komoly társadalmi, gaz­dasági kérdés, ezért csak az ér­dekeltekkel való alapos vita és egyeztetés után szabad törvényt módosítani - mondta a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Or­szágos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Rolek Ferenc hangsú­lyozta, hogy az MGYOSZ kész tárgyalni a törvényt érintő egyes részletek módosításáról, de a vasárnapi munkavégzés KDNP: nem a vásárlók érdeke sérül A multinacionális kereskedő- láncok érdekeit lehet, a vá­sárlók érdekét azonban nem sérti a szabad vasárnap beve­zetése - hangoztatta tegnap a KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter közölte, megér­tik a munkaadók érdekeit, tudják, hogy profitmaximali­zálásra törekednek, hiszen ez a dolguk. A kormánynak azonban kötelessége a mun­kavállalók érdekeinek figye­lembevétele és a szociális szempontokat érvényesítése. A KDNP javaslata szerint csak azok dolgoznának az ál­talános pihenőnapon, akik­nek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükség­let van. Tehát szó sincs álta­lános munkavégzési tilalom­ról - szögezte le Harrach. A frakcióvezető méltánytalan­nak nevezte az elbocsátások­kal való fenyegetőzést, és sze­rinte két éve folyamatosan konzultálnak a munkaadói szervezetekkel és szakszerve­zetekkel. egységes betiltását ellenzi. Dá­vidhoz hasonlóan Rolek is hiá- | nyolta az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket. Az MGYOSZ elnöke szerint felvetődik a versenyképesség problémája is, hiszen az unió­ban sem kizárt a vasárnapi munkavégzés. Az unión kívül pedig szinte fel sem vetődik a kérdés, így ha Magyarországon bevezetik annak tilalmát, akkor bizonyos gazdasági szereplők versenyképességi hátrányba ke­rülnek. Ez pedig nem csak a ke­reskedelmet érinti, hiszen pél­dául a nemzetközi hálózattal rendelkező, betelepült szolgálta­tók által működtetett központok (call centerek) akár el is költöz­hetnek az országból, ha a vasár­napi munkavégzés lehetetlenné válik. „Márpedig ezek a cégek magas szaktudású, jól fizetett ál­láshelyeket hoztak létre” - han­goztatta Rolek. Az MGYOSZ el­nöke szerint a vasárnapi munka­végzés eltörlése akár több tíz­ezer munkahely megszűnésé­hez vezet, bizonyos szektorok­ban a jelenlegi munkaerő­állomány hetede akár felesleges- j sé is válhat. Válsághelyzettel próbálják otthon tartani a cseh orvosokat Válsághelyzet kihirdetésével tar­taná vissza az alacsony bérek miatt távozni kívánó cseh orvo­sokat a prágai kormányzat. Leos Heger egészségügyi miniszter közölte, ha valamelyik régióban nagyszámú orvos hagyja el a kórházakat, és veszélybe kerül az egészségügyi ellátás, megpró­bálja meggyőzni a régió elöljáró­ját, hogy emiatt válsághelyzetet hirdessen ki. A kamara szerint a válság- helyzet kihirdetése alkotmány- ellenes. December végéig 4000 cseh orvos mondta fel munka- szerződését az alacsony bérek miatt. A „Köszönjük, távozunk” nevet viselő szakszervezeti ak­ció keretében az orvosok azt akarják, hogy átlagfizetésük a mindenkori országos átlagbér je­lenlegi másfélszereséről a há­romszorosára emelkedjen. ■ Nem írta alá Gasparovic a módosítást A szlovák államfő nem írta alá az államnyelvtörvény módosítását, s a jogszabályt újratárgyalásra visszaküldte a parlaméhtnek. Ivan Gasparovicnak nem tetszik, hogy a módosított államnyelvtör­vényben nem kötelező jellegű a büntetések kiszabása, hanem a kulturális tárca döntésétől függ, kap-e büntetést valaki a jogszabály megsértéséért. Az el­nök azt javasolja, a büntetés legyen kötelező. Az államfői vé­tót a 150 tagú parlament többsé­gi szavazattal felülvizsgálhatja. A módosított törvény értelmé­ben megszűnnének a kötelező büntetések. Az eredeti bünteté­sek nagysága is a felére csök­kenne. Míg korábban a bünteté­sek összege 100-tól 5000 euróig terjedt, az új változat szerint a ki­róható szankciók nagysága 50 és 2500 euró között változna. Gasparovic azt is javasolja, a módosított államnyelvtörvény ne januártól, hanem márciustól lépjen életbe. ■ Itteni kúthálózatát azért megtartja a Lukoil A válságadó miatt visszaadja üzemanyag-nagykereskedelmi engedélyét a Lukoil magyaror­szági leányvállalata, a Lukoil Magyarország Kft. - nyilatkozta Denisz Rjupin ügyvezető szer­dán a Nol.hunak. Kifejtette: nincs szó kivonulásról, a kúthá­lózatukat megtartják. Hangsú­lyozta, hogy a Lukoil Magyaror­szágon elsősorban az üzem­anyag-kiskereskedelemben vesz részt, ezt leginkább közel száz töltőállomásuk jelképezi. Az üzemanyag-nagykereske­delmi piacon a Mól mellett a Lukoil kisebb szereplőnek szá­mított. Döntésüket azzal indo­kolta, a nagykereskedelem fenn­tartása a válságadó miatt egyér­telműen veszteségesnek mutat­kozott. Az ügyvezető ugyanak­kor nem zárta ki, hogy adott esetben visszatérnek erre a piacra is. Emellett leszögezte, befizették a nagy- és a kiskereskedelmi te­vékenységük után kötelező vál­ságadót. Kijelentette, a vállalat minden tekintetben betartja a törvényeket, noha kétségtelen, 2011-re sem túl kedvezők az ál­talános gazdasági helyzetből fa­kadó nyereségkilátásaik. Kiske­reskedelmi üzletáguk pedig „a válság óta érvényes túlélő üzem­módban” marad - fogalmazott a Lukoil ügyvezetője. ■ Óriás mackó. Brémában az alkalmazottak ünnepük az Airbus A400M katonai szállítógép ötödik prototípusának, a Grizzly 5-nek az elkészültét. A 100 millió euróra taksált gépet francia, angol, német, spanyol, olasz, belga, török és luxemburgi megrendelésre készítik, 2012-ben kezdődhet a sorozatgyártás. A légcsavaros gép - hogy poros földúton is le tudjon szállni - 2 támadó helikoptert vagy 116 katonát képes szállítani úgy, hogy harci körülmények között is manőverezhető marad. Régi Swifteket hív vissza a Suzuki A Suzuki visszahívja az Eszter­gomban 1997-2002 között gyár­tott Swifteket, mert a magyar gyártmányú első lengéscsillapí­tók rozsdásodása miatt a kerék­tartó csonk leválhat a csillapító­ról és a gépkocsi mozgásképte­lenné válhat. A márkaszerviz ja­pán alkatrészre cserélheti mind­két lengéscsillapítót. Ruska Viktória kommuniká­ciós igazgató közölte, az átvizsgá­lás csak nálunk 124 375 Swiftre terjed ki. A gyár levélben értesí­ti az autótulajdonosokat. Ha a kezünkben van a forgal­mi meg kell keresni benne az al­vázszámot - ez a leghosszabb szám, pontosan 17 karakter, az új, betűkódos forgalmikban az E rovatban szerepel. Ha az ön autója 1.0 motorral szerelt, és az utolsó hat karakter 317151 és 908 872 között van, vagy 1.3 mo­torral szerelték, és az utolsó hat karakter 316394 és 908 619 kö­zött van vagy 1.6 motorral sze­relt, és az utolsó hat karakter 320 947 és 842 813 között van, akkor az ön autója is beletarto­zik abba a 124 375 gépkocsiba, amelyek nagy valószínűséggel a problémás első lengéscsillapí­tókból kaptak. A javítás Magyarországon közel ötmilliárd forintos ki­adást jelenthet a Magyar Suzu­ki Zrt.-nek. ■

Next

/
Thumbnails
Contents