Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-27 / 300. szám

ÜiäliblüSaiSft WBt teä 3M m .. W»aKHilHÍ ISI j jnt . BMHM Kft f • ■ ..r SEtfJ :n-.•••• 3fe?stSSiÄ-'ÄfeKtoi1Három évig védett a termőföld

font Sándor Minden egyes polgárra kétmillió forintnyi adósság jut

A rendkívüli gazdasági helyzet, szokatlan intézkedéseket követelt - mondja Font Sándor

Ha nem lépi meg az Orbán- kormány az Európában nem szokványos gazdasági intézkedéseket, az ország olyan adósságspirálba kerül, ahonnan nincs visszaút. A következmények be- láthatatlanok - nyilatkozta lapunknak Font Sándor országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke.

Barta Zsolt- Az európai és a hazai sajtót, a politikai közvéleményt meghökkentette a második Orbán- kormány számos intézkedése. Ilyen megoldásokról nem írnak a közgazdasági tankönyvek. Nem gondolja, hogy eltértünk a kontinensen elfogadott ilyenkor szokásos gazdasági megoldásoktól?- Eltértünk. Való igaz, de ne felejtsük el, hogy a helyzet is rendkívüli - mondja Font Sándor, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője. - Magyarország oly’ nagy adósságot cipel, hogy gyakorlatilag kiszolgáltatott a külföldi pénzpiacoknak, a Világbanknak, melyek - ha hagyjuk magunkat - azt csinálnak velünk, amit akarnak. Na ezt nem akarhatja senki idehaza.- Vegyük számba a jövő évet! Január l-jétől az unió soros elnökségét Magyarország tölti

be. Óriási feladat. Be kell indí- 1 tani a négy éve leállt a gazda- 5 ság motorjait. Törleszteni kell í ősszel a világbanki hitelt. Jövő I tavasszal, egy évvel a választások után a polgárok mérlegelik a kormány tevékenységét. Képesek ennyi kihívásnak megfelelni?- Az elmúlt hónapokban folytatott parlamenti és diplomáciai munka azt készíti elő, amit jövőre meg kell oldanunk. Csodát azonban senki se várjon. Reálisan 2013-14-re várható, hogy a magyar gazdaság megerősödjön.

A jövő évi adócsökkentés hatása is közben érezhető lesz a zsebekben. A kormány gazdasági intézkedései, melyeknek része az Európában nem szokványos intézkedéssorozat, az energetikai szektorra, a bankokra, az élelmiszer-kereskedelmi láncokra kivetett adó akkorra érik be. Ez három év, ezalatt kell stabil fejlődési pályára állnia az országnak úgy, hogy közben csökkenjen a fojtogató adósságunk is.- Mekkora ez az összeg?- A bruttó hazai össztermék - GDP - 80 százaléka: 20 ezer milliárd forint. Minden polgárra, a csecsemőtől az aggastyánig 2 millió forintnyi adósság jut. Az adósságszolgálat 2800 milliárd jövőre, 2500 milliárd 2012-ben, mintegy 3000 milliárd 2013-ban.

A 2800 milliárd forint majdnem annyi, mint az egy évben kifizetett nyugdíjak összege.- Nem lett volna jobb nyáron a Valutaalap és a Világbank képviselőire hallgatnunk?- Amikor a Valutaalap és a Világbank nyáron újabb hiteleket ajánlott fel, akkor az Orbán-kor- mány azt mondta: nem kérünk belőle, mert egy olyan adósság- spirálba kerülünk, amellyel tönkretesszük az országot. Megoldjuk a problémánkat a magunk módján.- Ez lenne a harmadik utas megoldás?- Nevezzük annak! A bankszektor nem örült a kivetett adónak, de az unió nem tiltotta meg ezt. Sőt ennek hatására Anglia, Németország is bevezette az említett adót.- Azért nem szerencsés azzal a pénzügyi világgal összerúgni a port, amelyik gyakorlatilag irányítja a világot.- Ez igaz, kevesebb lesz a szektor nyeresége így. De azt is látni kell, hogy a családok egy része az anyagi szakadék szélén táncol, miközben a pénzügyi szektor idehaza tavaly is szép nyereséget könyvelhetett el. Ennek az országnak nincs tartaléka. Az utolsó tartalék, melyhez nyúlni tudtunk, a nyugdíjrendszer.- A családi ezüsthöz, amit rengetegen nehezményeznek.

Nem gondolja, hogy ez a döntés túlzás volt?- Különleges a helyzet, a megoldás sem szokványos. Ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy az állami nyugdíjrendszerben évente hatszáz-hétszáz milliárd forintos lyuk tátong, ez jelentős részben a magán-nyugdíjrendszer bevezetése miatt alakult így. Az állami költségvetésbe érkező adókból kell minden évben pótolni a hatalmas összeget. Évente átlagosan 300 milliárd forint volt az az összeg, ami a magán- pénztárakba vándorolt. Emiatt kellett államkötvényeket kibocsátani, s az ebből befolyó összegekből finanszíroztuk részben az állami nyugdíjpénztár hiányát, miközben a kormány még kamatot is fizet az értékpapírok után mindannyiunk adójából. Ráadásul az államnak kifizetési garanciát is kellett egy törvény alapján vállalnia attól függetlenül, hogy jól vagy rosszul gazdálkodnak a pénztárak. Ezek a papírok most visszakerülnek az államhoz, amiket kivonnak a forgalomból, megsemmisítenek, így ennyivel kevesebb az adósság mértéke.- Mennyivel csökken az állam- adósság?- Úgy számolunk, hogy 2000 milliárd az összeg, mellyel csökkenhet. Ha a GDP jövőre 2-3 százalékkal nő, akkor jövőre talán 80-ról akár 75 százalékra változhat az eladósodottság mértéke. Talán 2015-re elérjük az 55-60 százalékos szintet, ha beindul a gazdaság, és takarékosan működik majd az állam. Akkor vezethetjük be az eurót, ha az állam- adósság 60 százalék alá csökken.- Vajon hogyan reagálnak majd a banki minősítők?- Ha csökken az államadósság, nő a GDP, akkor ezeknek szervezeteknek fel kell minősíteniük az országot, így a hitelek úgynevezett felárköltségének is csökkennie kell. Ez kisebb törlesztő ösz- szegeket fog jelenteni.- Kérdés persze, hogy azoknak az embereknek lesz-e nyugdíjuk, akiknek a megtakarításait a kormány most felhasználja...- Ha nem ezt tennénk, akkor biztos, hogy gond lenne a jövő nyugdíjaival. Ha nem indul be a gazdaság, ha az eladósodottság spiráljából nem tudunk kitörni, akkor elértéktelenednek a hazai jövedelmek, a jelenlegi és a jövőben kifizetendő nyugdíjak is.- Tíz év távlatában egymillió állástalannak ígért tavasszal a Fidesz munkát.’ Nem gondolja, hogy illúzió volt az ígéret?- Nem hiszem. Januárban indul az új Széchenyi-terv, mely a hazai kis- és középvállalkozásokat kívánja helyzetbe hozni. Ez az a vállalkozói réteg, amelyik képes a munkanélküliség problémáját orvosolni. Szakítunk azzal a korábbi logikával, miszerint a'

multicégeknek kell nagy támogatásokat adni, amelyek így letelepedve beindítják a hazai cégeket is. Ez ugyanis nem váltotta be a reményeket. Sőt nem kevesen monopolhelyzetbe kerültek, s tönkretették a kisvállalkozások egy részét. A francia és olasz nemzetgazdaság logikáját követjük, amely a hazai kis- és közép- vállalkozásokra épít.- Mondana egy példát?- Bács-Kiskun olaszországi testvérmegyéje Padova megye. Az ottani elnök mondta, hogy náluk egyetlenegy multivállalkozás sem működik, csak olasz kis- és középvállalkozás. Az észak-olasz térség a fejlett országrészhez tartozik, egyéves GDP-je a magyar harmadát teszi ki. A vállalkozások támogatása mellett a turisztika fejlesztése kiemelt terület. Illetve a mellék- és egyéb közutak javítására fordítunk figyelmet.- Fél éve a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Belenézett már a kasszába? Mennyit hagytak az elődei?- Nem sokat. Pályázatokkal már lekötötték a pénzek 75-80 százalékát. így a három dél-alföldi megyére jutó 200 milliárd forintos támogatási összegből úgy 40-60 milliárdnyi maradt.- Mikor jelennek meg a pályázati kiírások?- Február elején.- A pályázati pénzek elnyerése tekintetében Csongrád megye járt a legjobban az elmúlt években. Lesz-e ezen a téren változás?- Az erős MSZP-s politikusok éveken keresztül maguk felé terelték a pénzeket. Csongrád megyében az egy személyre jutó támogatási összeg 120 ezer, Békésben 72 ezer, mígBács-Kiskunban 62 ezer forint volt. Ha most Csongrád egyetlen fillért sem kapna, akkor sem lehetne ezen a rossz arányon változtatni. Eldöntendő kérdéseknél előnyt kell majd élveznie Békés és Bács-Kis- kun megyének a jövőben.- Az unió elfogadta a hároméves földeladási moratóriumot. Kinek köszönhető a siker?- Ez egy diplomáciai siker. A nagy manővereket Orbán Viktor miniszterelnök és Fazekas Sándor miniszter végezte. Magam mint bizottsági elnök a háttérben dolgoztam. Bármilyen nemzetközi tárgyaláson vettünk részt, ezt a kérdést mindig előterjesztettem. Kötelező napirendi pont volt. Az Európai Unió mezőgazdasági bizottsága másfél hónapja volt itt, ők is megismerték az álláspontunkat. Jelenleg az unió bizottságában és parlamentjében a néppártiak vannak többségben, ennek is köszönhető a moratórium meghosszabbítása. De az is igaz, hogy az unióban januártól a soros elnöki posztot Magyarország tölti be, így a tagállamok könnyebben tesznek gesztusokat ilyen helyzetben.- Hogyan használják ki a három évet?

Soltvadkertről az ország házába

1960-ban Soltvadkerten született. Nős, felesége pedagógus, három gyermekük született. 1979-ben a kiskunhalason érettségizett.

1985-ben a BME-n villamosmérnöki diplomát szerzett. 1990-ben a BKE-n mérnök-közgazdász másoddiplomát szerzett.

1985-1989-ig a Medicor soltvadkerti technológusa, 1994-ig programozó a kunfehértói Extractum Kft-néL 1989. májusban lettMDF-tag. 1998-tól országgyűlési képviselő

2002-ben, 2006-ban, 2010-ben újraválasztott képviselő.

2005- től a Fidesz frakció tag ja.

2006- ban a megyei közgyűlés alelnöke.

2010. A DARFT elnöke 1998-2010 között több parlamenti bizottság tagja 2006-tól a mezőgazdasági bizottság elnöke.- Olyan agrárszerkezetet kell itthon kialakítani, amellyel megvédhetjük a földművelőket a spekuláns tőkével szemben, és felkészítjük a termelőket az új típusú agrártámogatások lehívására.- Mit jelent az új típusú támogatási rendszer?- Azt szeretnénk, hogy ugyanolyan támogatásban részesüljön a magyar termelő, mint a nyugateurópai uniós gazda. Ellenkező esetben versenyképtelenek maradunk.- Három év védettség. De utána szabad a piac, hogyan óvható meg a termőföld?- Úgy gondolom, hogy a francia törvényhez hasonlót kell alkotnunk, amely nemzeti kézben tartja a földet. Ráadásul rendelkezik arról, hogy olyan földbirtokstruktúrát kell kialakítani, amelyik elősegíti a vidék eltartóképességének a megerősödését.- A napokban fogadta el a parlament a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló jogszabály módosítását. Kinek lépett a tyúkszemére?- Az önköltségi ár alatt forgalmazó kereskedelmi láncokéra. Nem akarjuk, hogy a nagy tőkeerővel rendelkező multik önköltségi ár alatt forgalmazzanak egyes árukat, melyekkel egy iparág szereplőit tönkretehetik. Például a hazai pékségeket. Az olcsó kenyérrel becsalogatják a vevőket a boltba, majd egy másik termék emelt árán kifizetteti a kereskedelmi lánc a vevővel a kenyérvalódi árát. A polcpénz csökkentését is szorgalmazzuk. Sőt egy árfigyelő stasztisztikai rendszert is kiépítünk, hogy a kereskedelmi láncok ne háríthassák át a rájuk kivetett adót a vevőkre. Ezt nyugat-európai mintára építjük ki. A most elfogadott törvény alapján az MGSZH szak- igazgatási szerve, az adóhatóság, a fogyasztóvédelem és a statisztikai hivatal külön feladata lesz az élelmiszer-kereskedelem nyomon követése. Lényege, hogy védjük meg a beszállítót a kereskedelmi láncokkal szemben - mondta végül Font Sándor országgyűlési képviselő.