Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-23 / 298. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK 13 SÉTA - SAJTÓ ÉS TANULÁS ÍA7TÓ £5 TANULÁS A SÉTA XI. SZEZON­JÁBAN RÉSZTVEVŐ ISKOLÁK: Felesleges dolgok a fa alatt ^ BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM KECSKEMÉT KAPCSOLATTARTÓ: DR. KOVÁCS ISTVÁN ÁFEOSZ KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA KECSKEMÉT KAPCSOLATTARTÓ: BERKI JUDIT WARD MÁRIA LEÁNYGIMNÁZIUM KECSKEMÉT KAPCSOLATTARTÓ: SEREGI SZABINA TÁNCSICS KOLLÉGIUM KECSKEMÉT KAPCSOLATTARTÓ: SZAPPANOS BENEDEK KECSKEMÉTI HUMÁN KÖZÉPISKOLA KAPCSOLATTARTÓ: SÁROSI GÁBOR MÓRICZ ZSIGMOND GIMNÁZIUM TISZAKÉCSKE KAPCSOLATTARTÓ: SZEPESI MIKLÓS Nem azt mondom, hogy ne ajándékozzuk meg egymást, de ha már ajándék, akkor személy­re szóló le­gyen. Aki­ket szere­tünk, azokat nyilván ismer­jük is, tehát tu­dunk valami olyannal ked­veskedni ne­kik, amit nem kell karácsony után visszacserélniük. Nem az a lényeg, hogy mennyit költünk, hanem hogy meny­nyit jelent az a tárgy annak, akinek szánjuk. Egy taná­rom mesélte, hogy ők idén kikötötték, hogy senki nem Ünnepekkor szép hagyomány, amikor együtt ebédel vagy épp vacsorázik a család. Az anyu­kák és nagymamák ilyenkor már jóval az ün­nepek előtt tanácstalanul válogatnak a recep­tek között: vajon milyen újdonságot süssenek, főzzenek, ami más, mint tavalyi? A legszeren­csésebb, ha az ünnepi lakoma nemcsak finom, hanem egészséges is. így talán kevésbé kell szembesülnünk az ünnepek után a plusz­kilókkal. Persze tudom, igen-igen hívogató a fi­nomságoktól „roskadozó” asztal, de ha tehet­jük, akkor ne vigyük túlzásba a nehéz és zsí­ros ételek fogyasztását. Higgyék el, nem is olyan nehéz. Készíthetünk például aszalt gyümölcsökből ínycsiklandó desszerteket, al­koholok és cukrozott italok helyett igyunk sok teát, na és ne feledkezzünk meg a sétáról, a mozgásról sem. Az egészséges táplálkozás be- és megtartása egyébként újévi fogadalomnak sem rossz. Főleg ha az elhatározásunk és aka­raterőnk kitart a következő karácsonyig... Nagy Adrienn, Humán Középiskola Karácsony előtt az emberek megrohamozzák a bevásárlóközpontokat, és számtalan felesleges kacatot vesznek meg. Vannak nem is kevesen, akik hitelért folyamodnak, hogy megvásárolhas­sák a rég áhított plazmatévét, a mindentudó ro­botgépet stb... Ez lenne a modern karácsony? Kocsis Anna, 13/c, ÁFEOSZ Csak egészségesei ) 1 vehet a másiknak ajándékot, készítenie kell azt. Szerin­tem ez nagyon szép gondo­lat. Egyikbarátnőmtől példá­ul minden évben kapok egy tábla csokit vagy valami ap­róságot, amire már rég vágy­tam, és mindig mellékel egy saját készítésű, kimondottan nekem keresett idézettel dí­szített kártyácskát. Mikor megkapom a csomagot, első dolgom, hogy tanulmányo­zom a lapocskát. Még soha nem fogott mellé vele, min­dig tudott valami egyedit „üzenni”. Szerintem sokkal rosszabb, ha olyan dolgot ka­pok, ami személytelen, amit csak úgy lekaptak a polcról... A karácsonyban úgysem az ajándék, hanem a közös élmény a lényeg. Nálunk a családban apa már akkor elégedett, ha a finom vacso­rát együtt fogyasztjuk el, és van a kedvenc kókuszos sza­loncukrából a fa alatt. Anya pedig már attól is könnyekre fakad, ha csak egy saját kezűleg hajtogatott gyertyatartóval lepem meg. Tehát én azt javaslom: eszetlen shoppingolás he­lyett figyeljünk inkább a má­sik szavaira, és akkor szinte biztos, hogy nem fogunk mellé, viszont a karácsony teljesebb lehet. A téli szünet nem csak tunyulásra való! Mi, diákok már az őszi szünet vége óta epedve várjuk azt a 2 hetet, amikor megint délig al- hatunk, mellőzhetjük a tanu­lást, és kedvünkre maradha­tunk fent az éjszaka közepéig. Nos ez a 2 hét mostanra elérke­zett, és mi újra belevethetjük magunkat a szabadságba. Ez nagyszerű, de mégsem mind­egy, mivel telik el ez a 2 hét... A tanulás, ugye, eleve a lista végére kerül rögtön akkor, ami­kor a szünet első napján beha­jítjuk táskánkat a sarokba. Aztán elérkezik a szenteste, mikor a család együtt leül a fi­nomságokkal teli asztalhoz, és élvezi azt a meghittséget, ami a hétköznapokban nem mindig adatik meg. A karácsonyi napo­kat követően mindenki pukka- dásig telve vergődik a tévé előtt, és többnyire ezzel, illetve a semmittevéssel telik el szil­veszterig az esztendő. Akkor meg jöhet a bulizás, mert, ugye, az óévet illendően el kell búcsúztatni... Persze a szünet idején nem érdemes megfeledkezni a könyvespolcon várakozó köny­vekről sem, melyek elolvasásá­ra iskolaidőben nemigen jut idő. De ott vannak a hosszú es­ték is, melyeket tévé helyett be­szélgetéssel, barátokkal tölthe­tünk. Na és egy szuper hógo­lyócsata is kellőképpen feldob­hatja a napunkat. Hiszen a szü­netben éppen az a jó, hogy megtehetjük azokat a dolgokat, melyekre a hétköznapokban nincs lehetőség. Nagy Adrienn, Humán Középiskola Műfenyővel is lehet meghitt a karácsony! Idén is eljött a karácsonyi fenyő­faválasztás ideje, ami bizony nem kis feladat! Sok internetes oldal indított szavazást a karácsonyfákról, töb­bek között az iránt érdeklődtek, ki milyen típusú fát állít kará­csonykor, illetve az élő vagy a mű­fenyő a praktikusabb. A felméré­sek egyelőre azt mutatják, hogy jóval több családnál volt és lesz élő fa állítva annak ellenére, hogy a műfenyő praktikusabb. Nálunk, otthon mindig élő fe­nyőfa áll, és én el sem tudnám képzelni a karácsonyt fenyőillat nélkül. Igaz, hogy néhány nap után elkezdenek potyogni a tűle­velek, ami a takarításkor komoly nehézségeket okoz, de szerintem megéri a fáradságot. Mert habár a műfenyő nem „szemetel”, és csak egyszer kell egy jobb minő­ségűre beruházni - valahogy mégsem az igazi. Persze azért azt is kénytelen vagyok bevallani: a nagymamámnak évek óta műfe­nyője van, és mi minden évben már jó előre lestoppoljuk: az ün­nep előtt ki fogja összerakni, ki­hajtogatni a fát. Mert a készülő­désben mindig van valami izga­lom. Vagyis megállapíthatjuk: nem a fán, hanem rajtunk múlik a karácsony szépsége, meghitt­sége. Legyen a fa mű vagy élő, magas vagy alacsony, a kará­csony tőlünk, a rokonainktól, ba­rátainktól válik igazán ünneppé. És ehhez mindenkinek hozzá kell tennie a magáét! Hodován Margit, Ward Mária Gimnázium Itt van újra a tél, sarkunkban a karácsony. Már csak napok vá­lasztanak el bennünket a szere­tet ünnepétől. Az ügyesebbek már mind megvették a karácsonyi aján­dékokat, feldíszítették a házu­kat, megsütötték a mézeskalá­csot. Ők ráérnek rácsodálkozni a város fényeire, miközben mo­solyogva szürcsölgetik a forralt borukat. De ne feledkezzünk meg azokról sem, akik ilyen­kor magukba fordulnak, nem tudnak örülni semminek, ott­hon kuksolnak, és ahogy köze­ledik a szenteste, úgy lesznek egyre kétségbeesettebbek, re­ménytelenebbek. Ők azok, aki­ket szó szerint letaglóz a tél, mert szezonális depresszióban szenvednek. Az ilyenfajta időszakos han­gulati zavaroknak leginkább a fiatalok és a nők vannak kitéve, de a betegség bárkit elérhet. Még az sem teljesen tisztá­zott, mi okozhatja ezt a betegséget. Ami biztos: a fényviszonyokkal összefüg­gő, az agy kémiáját érintő vál­tozások fontos szerepet játsza­nak. Szerencsére ez a betegség gyógyítható. A „betegek” állapo­tán már az is segíthet, ha sokat vagyunk a szabadban, illetve ha a lakásunkat is úgy rendezzük be, hogy minél több természetes fény szűrődhessen be az abla­kokon. És azt sem árt tudni: egy óra séta a téli napsütésben felér 2 és fél óra fényterápiával... Szabó Adrienn, Humán Karácsonyi depresszió _

Next

/
Thumbnails
Contents