Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-22 / 297. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. DECEMBER 22., SZERDA 5 KULTÚRA Szilveszteri retróhangulat anconai szerelmesek Felicita és Quando quando - élő zenével A próbafolyamat egyúttal csapatépítő tréning volt - mondja a rendező Szonettkoszorú ábrája a Forrás decemberi számában Megjelent megyénk szépirodal­mi folyóirata, a Forrás decembe­ri száma. A tartalomból kiemel­kedik két tanulmány. Iványosi- Szabó Tibor történész, levéltáros A kocsma szerepe egy hódoltsá­gi mezővárosban címmel írt ta­nulmányt. Persze írásának lé­nyege nem a kecskeméti kocs­mák történeti szerepének bemu­tatása. Célja, hogy bemutassa: az Alföldi borvidék éppoly híres és patinás (kellene legyen!), mint például az Egri vagy a Vil­lányi borvidék. Surányi Dezső kultúrtörté- nész pedig Kecskeméti baracksi­rató címmel közöl tanulmányt. Kérdése az, hogy a termelés tra­díciója feltámasztható-e. A kör­nyék baracktermelési kultúráját idézi fel a tanulmány, és szomo­rúan állapítja meg, hogy az ága­zat válságba került. Igazi ünnepi ajándék a Forrás olvasói részére a szonettkoszorú ábrázolásának színes melléklet­ként való közlése. A melléklet Simoncsics Péter tanulmányát kíséri. Lotz János és Dóczi György 1965-ben Stockholmban egy egyetemi kiadványban elké­szítette József Attila A Kozmosz éneke című szonettkoszorújá­nak vizuális ábráját. Ez az ábrá­zolás azonban nem került a köz­tudatba. Ezt a színes ábrát nyújt­ja most át, karácsonyi ajándék­ként, olvasóinak a Forrás. ■ Társasjátéknap a Szórakaténusz Játékmúzeumban Játékkal búcsúztathatják 2010- et azok, akik december 30-án el­látogatnak a kecskeméti Szóra­katénusz Játékmúzeum műhe­lyébe. Az idei esztendő utolsó társasjátéknapja 10 órakor kez­dődik, és délután fél 5-ig tart. A rendezvényen a hazai kedven­cek mellett a résztvevők szeren­csét próbálhatnak mindazokkal a táblás játékokkal, amelyek Eu­rópában és Európán kívül elter­jedtek egykor és most. A játékmúzeum az ünnepek alatt - december 24-étől 26-áig (péntek-vasárnap) -, valamint december 31-étől január 2-áig (péntek-vasárnap) tart zárva. Olasz slágerek, trapéz- nadrágos, virágos inges mediterrán retróhangulat - mintha a Mamma Mia olasz változata elevened­ne meg az Anconai szerel­mesek előadásán, amely­nek bemutatóját szilvesz­ter este tartja a kecskemé­ti Katona József Színház társulata. Rákász Judit- Felicita? Quando quando? Que sera? - elhangzanak ezek az őrületes slágerek? - kér­deztük az előadás rendezőjé­től, Béres Attilától.- Sőt szinte az összes nagy olasz slágert elénekelik a szerep­lők a ’60-as, 70-es évekből. Mindez zenekarral, élő zenével. Tökéletes szilveszteri előadás! ló dolog, ha pár órára belecsöppen­hetünk egy olyan világba, ahol az igen valóban igent jelent, s ahol a mese valóság - ezt az egyik szereplő mondja az elő­adás végén. Olyan igényességgel szeretnénk színpadra állítani a darabot, amilyen igényesség van ebben a mondatban. Ezért lesz élő a zene, ezért lesz zenekar, és ezért választottuk ezt a remek darabot. Matematikus, színész, főrendező béres Attila a Budapesti Operettszínház főrendezője. Marosvásárhelyen született, először matematikusként szer­zett diplomát a kolozsvári ' Babes-Bolyai Tudományegye­temen, majd a marosvásárhe­lyi Színművészeti Egyetem szí­nész szakán folytatta tanul­mányait. 2003-BAN diplomázott a buda­pesti Színház- és Filmművé­szeti Egyetem rendező szakán.- Címe alapján akár kosztü­mös, reneszánsz történetnek is gondolhatnánk.- Az olasz commedia dell’arte hagyományaiból táplálkozik, amolyan 20. század végi, „har­sány” komikummal rendelkező, jó ízléssel megírt commedia dell’arte, melynek egyébként kecskeméti szereplője is van.- Új szereplő került a darab­ba?- Az egyik, már benne lévő ka­raktert „tettük” kecskemétivé. Az eredeti szöveg szerint Viktória Ma­gyarországról, pontosabban Deb­recenből indul Olaszországba, ná­lunk viszont kecskeméti lett.- Fontos a helyi kötődés? Nem vet gátat romantikus elvágyó­dásunknak?- Sőt! Ez teszi valósággá a me­sét. Azt gondolom, hogy a vidé­ki színházaknak nem csak az a feladatuk, hogy előadásokat gyártsanak. A jó vidéki színház része a város életének, büszkék rá az ott lakók. Fontos, hogy min­dig az adott város közönségét szólítsa meg az előadás: Kecske­méten a kecskemétieket.- Az alkotók számára is öröm­játék ez az előadás? vajda Katalin Anconai szerel­mesek című zenés vígjátéká­nak főszereplője a jómódú Tomao Nicomaco és lánya, Lucia, akit egy életunt milli­omoshoz akar férjhez adni apja. Ám Lucia jobban szereti zenetanárát, Luigit, s az érzés kölcsönös. Lucia kezére - pontosabban hozományára - pályázik a helyi cukrászdás is, akinek húga nem rég vesz­tette el szerelmét. Ebbe a zűr­- Az Anconai szerelmesekben minden szerep főszerep, az ösz- szes színész remek karaktert játszhat. Ráadásul a darabon be­lül is társulatot alakítanak, akik között kezdetben rengeteg a konfliktus, de lassanként össze­csiszolódnak. Úgyhogy a próba- folyamat csapatépítő tréning is. zavarba csöppen Viktória, a gyönyörű kecskeméti lány. A szerelmi szálak a darab végé­re kibogozódnak, és szinte mindenki megtalálja párját. szereplők: Sirkó László, Trokán Nóra, Csémy Balázs, Horváth Erika, Orth Péter, Hajdú Melinda, Kiss Zoltán, Csombor Teréz és Jablonkay Mária. Közreműködik a szín­ház kiszenekara. bemutató: 2010. december 31. Januárban kezdi meg munkáját az új kulturális munkacsoport Intézményvezetőkből, kulturális szakemberekből álló munkacso­port segíti a kecskeméti önkor­mányzat oktatási, kulturális és egyházügyi bizottságának mun­káját. A grémium létrehozásáról és tagjairól előző ülésén döntött a bizottság. A munkacsoport tagja: Bahget Iskander fotóművész, Bak Lajos, a Kecskeméti Kulturális Köz­pont vezetője, Baki Péter, a Ma­gyar Fotográfiai Múzeum igaz­gatója, Balanyi Károly grafikus- és tűzzománcművész, ifj. Bozsó János, a Bozsó Gyűjtemény Ala­pítvány kuratóriumának elnöke, Cseke Péter színházigazgató, Farkas Gábor, az Európa Jövője Egyesület elnöke, Józsa Katalin, a Kecskeméti Ifjúsági Otthon igazgatója, Mikulás Ferenc, a rajzfilmstúdió vezetője, Pólyák Albert, a Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Intézet főtaná­csosa, dr. Szeberényi Gyula Ta­más önkormányzati képviselő - a kulturális bizottság korábbi el­nöke -, Szekeres Gábor, Szilágyi Áron dorombművész. A munkacsoport elnöke: Pető­fi Sándor. ■ Újévi koncert polgármesteri köszöntővel Liszt 3. rapszódiájával kezdődik a Kecskeméti Szimfonikus Zene­kar 2011-és újévi koncertje. A hagyományos, január else­jei hangversenyen közreműkö­dik Vízin Viktória és Nyári Zol­tán operaénekes, valamint a Kecskemét Táncegyüttes. Az el­ső részben műsoron szerepel Erkel Bánk bánjából a Hazám, hazám ária, a Berlioz: Faust el­kárhozása című operából Mar­git áriája és a Rákóczi-induló, valamint Bizet Carmenjéből a Habanera ária. A hangverseny második részében többek között a Cigánybáróból, a West Side Storyból és a Csárdáskirálynő­ből hangzanak el részletek. A műsort Johann Strauss Kék Du­na keringője zárja. Az újévi koncerten Zombor Gábor polgármester mond kö­szöntőt, s ezen az estén adják át az Év Zenekari Művésze díjat. Házigazda: Sirkó László. ■ Összegubancolódott szerelmi szálak Nem telik el ünnep a Barátok Együttes koncertje nélkül a kecs­keméti Barátok templomában. Múlt vasárnapi fellépésük kará­csonyi hangulatot idézett, egyben jótékony célt szolgált: egy erdélyi falucska, Háromkút maroknyi magyar közösségének megsegí­tését A falu iskoláját árvíz rom­bolta le, ennek újjáépítésére szánja a koncerten összegyűlt fel­ajánlásokat a nyolcfős együttes. Komolyzene és egyházi könnyű­zene volt repertoáron, a kivetítőn 1 Háromkútról és környékéről, va- | lamint az ott élőkről vetítettek 5 diaképeket. Telt ház volt, a mű- | sort követően teával, mézeska- | láccsal is megvendégelték közön- I ségüket a muzsikusok. ■ P. Zs. A Barátok Együttesnek a Megasztárból ismert Keskeny Márk is tagja Dalokkal egy magyar iskoláért ave maria Háromkút képekben, adventi zenében Jövőre a 30 év felettiek pályázhatnak ösztöndíjra Nevető jóga egyenesen Indiából A lehető legjobb módszerrel for­dulhatnak rá az új évre a Kecs­keméti Kulturális Központ Em­beriség csoportjának tagjai. December 29-ei találkozóju­kon Katarina doktor nevető jó­gáját próbálhatják ki. A haho­ta jógát a szakirodalom 4-től 100 éves korig ajánlja, s alap­ját az a feltételezés képezi, amely szerint a nevetés gyó­gyító erővel bír, a testet és a lel­ket is felüdíti. Kitalálója pontosan megszá­molta, hogy egy kisgyerek na­ponta mintegy 400-szor nevet, egy felnőtt viszont legfeljebb 15- ször. A hahotaklub mozgalom In­diából indult el 1995-ben. ■ Huszonnégy kecskeméti képző­művész ajánlotta fel alkotását ar­ra a festményvásárra, melynek bevétele a jövő évi Bozsó-ösztön- díjas támogatását szolgálja. Az ösztöndíjat szep­temberben ítélte oda első ízben a Mű­vész Kávézó Egye­sület, s a kiírás sze­rint 35 év alatti, kép­zőművészeti főiskolát vagy mű­vészeti egyetemet végzett alkotók jelentkezhettek az ösztöndíjra. A 150 ezer forintos támogatást a pá­lyázat nyertese kiállítás rendezé­sére, művészeti kiadvány, illetve önálló honlap készítésére fordít­hatta. Jövőre változik a kiírás, s ekkor már a 30 év feletti művé­szek jelentkezését várják a ta­vasszal meghirdetett ösztöndíjra. A vásárra felajánlott képek a Művész Kávézóban tekinthetők meg. Kiállító művészek: Ajtai Ta­más, Bahget Iskan­der, Benkó Ádám, Benkő Sándor, Brun- csák András, Faragó Klára, Farkas László, Farkas F. László, Fe­hér Vera, Gróf Zoltán, Harsányi Zsuzsanna, Huszár Boglárka, Kö­rös Sára, Madaras László, Már- tonfi Benke Márta, Menyhei Sza­bolcs - 2010 ösztöndíjasa -, Né­meth Ferenc, Németh József, Pat­kós László, Skultéti Árpád, Vass- Eysen Áron, Vedres Ágnes, Verők Csilla, Zsolcai Balázs. ■ ■ Civil kezdemé­nyezésre jöhe­tett létre a Bozsó Ösztöndíj

Next

/
Thumbnails
Contents