Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-21 / 296. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. DECEMBER 21, KEDD GAZDASÁGI ABLAK Szükséges egy szervezet, mely rálát a szakmák képviselőire Több gyakorlati óra kell! parragh László Duális szakmunkásképzést szorgalmazunk Külföldi üzleti ajánlatok a megyei kamara segítségével Idén ünnepli a megyei kereskedelmi és iparkamara megalakulásának 15. évfordulóját. Az érdek-képviseleti szervezetet három - a kereskedelemi, az ipari és a kézműves - tagozat alkotja. A kézműves kamara, a 2000-ben történt törvényváltozás után tagozatként csatlakozott a megyei kamarához, melynek alelnöke Abonyi Géza, aki a Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestület titkára is. A másfél évtizedre visszaemlékezve hangsúlyozta, hogy a kézműves kamara a 90- es évek közepén német mintára alakult meg az országban, Bács- Kiskunban ő volt a megyei szervezet elnöke, Pivon József pedig az alelnöke. A tagsági jogviszony kötelező jellege miatt sokan ellenérzéssel viseltettek a szervezet iránt. Akkor, a dzsungelkapitalizmus viszonyai között sokan nem értették, hogy a hivatáscsoportoknak miért van szükségük képviseleti szervezetekre. Olyanra, mint például a kézműveseké, amelyik a jogszabályalkotásban, azok végrehajtásában, a kontárok kiszűrésében, a mestervizsgáztatásban vagy a tanulóképzésben fontos szerepet játszik hosszú távon. Az ezredfordulón, amikor a kötelező tagság megszűnt, sokan kiléptek a kamarából, mely csatlakozott a megyei iparkamarához. Ma nincs olyan, az egész gazdaságot átfogó szakmai szervezet, mely felügyelőtestületként rálátással rendelkezne a piaci szereplőkre, segítené azok működését úgy, mint az olasz,, az osztrák, a német, a francia kamarák". Igaz, ott mindenki tagja az érdekképviseleteknek saját, jól felfogott érdekből. Még a Kecskeméten letelepülő Mercedes-Benz anyacége is tagja a német képviseleti szervezetnek. Abonyi Géza aielnök A napokban írt alá oktatási stratégiai együttműködési szerződést a munkaerő-utánpótlás biztosítása érdekében a Mercedes- gyár igazgatója, Kecskemét polgármestere és a megyei kamara elnöke. Barta Zsolt Erről lapunk december 11-ei számában beszámoltunk. Miután Frank Klein, Zombor Gábor és Gaál József szignálta a duális képzésről szóló megállapodást, a program a város 100 legnagyobb adózója tiszteletére rendezett szakképzési konferenciával folytatódott. Ezen részt vett dr. Czomba Sándor, a Nemzet- gazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára, előadást tartott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az MKIK országos vezetője ismertetőjében mindenekelőtt az oktatás problematikájára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy 10-15 éves szakképzési stratégia kialakítására, a szakiskolák képzési rendA munkanélküliek aránya képzettség szerint, idehaza VÉGZETTSÉG SZÁZALÉK Kevesebb mint 8 osztály 42 8 általános 23 szakmunkás 11 gimnázium 9 egyéb érettségi 7 főiskola 5 egyetem 3 egyéb 10 FORRÁS: MKIK.HU ORSZÁGOS ÁTLAG Parragh László szerint a cegek igényeinek megfelelő gyakorlati szakoktatásra kell nagyobb hangsúlyt fektetni szerének a piaci igényekhez történő igazítására van szükség. Álláspontja szerint ugyanis nincs érdemi kapcsolat sok oktatási intézmény és a vállalkozások között. Az órákon mindenekelőtt az elméleti, nem pedig a gyakorlati képzés dominál. Idehaza csak 9000 cég vesz részt a duális képzésben, a diákok lemorzsolódása 35 százalékos. A fentebb említett problémák felszámolása érdekében kötött a kormány a kamarával egy oktatási megállapodást, melynek eredményeként 125 szakma képzését, vizsgáit felügyeli 2012-től a szervezet. Ennek következtében a gyakorlati órák száma az átlagos 1000-ről 1800-ra emelkedik. A szakmájukban elhelyezkedők aránya a végzést követő 9 hónapban SZAKÁGAZAT SZÁZALÉK egészségügy 67 vendéglátás 36 közlekedés 34 gépészet 33 kereskedelem 32 könnyűipar 1 ORSZÁGOS ÁTLAG 30 FORRÁS: MK1K.HU ■ ■ Ot nagyvárost kötne össze az út megállapodás Négy kamara lobbizik a 8-as gyorsforgalmiért Az M8-as gyorsforgalmi út mielőbbi megépítése érdekében írt alá közös megállapodást a Bács-Kiskun, a Fejér, a Veszprém megyei, illetve a dunaújvárosi városi kamara elnöke. A BKMKIK részéről Gaál József, a szervezet megyei elnöke látta el kézjegyével az együttműködési dokumentumot. Bács-Kis- kunnak azért lenne érdeke a közlekedési folyosó mielőbbi kialakítása, mert a tranzitforgalom - a megyeszékhely és Budapest kikerülésével - gyorsabban elérhetné az M6-os, az M7-es autópályát, illetve a 8-as utat. Kecskemét, Dunaújváros, Székesfehérvár és Veszprém logisztikai szerepe felértékelődne - magyarázza a Gaál József. A megyeszékhelyen felépülő Mercedes-gyárat a külföldi és a dunántúli beszállítók rövidebb idő alatt közelíthetnék meg. így a Veszprém és Szolnok között megépítendő négysávos gyorsforgalmi út öt, dinamikusan fejlődő ipari centrumot kötne össze. A közlekedési folyosó mentén pedig új ipari befektetőknek nyílik lehetőségük leány- vállalatok alapítására, amelyek a környékbeli munkanélküliek számát csökkenthetnék. Az ország kelet-nyugati közlekedési folyosója csatlakozna a 44-es úthoz a kecskeméti elkerülő körgyűrű segítségével, mely Békés és Szolnok megyét kötné össze Közép-Dunántúllal.- Emellett a későbbiekben megépítendő M9-es út is a kelet-nyugati közlekedést erősítené a szekszárdi hídon keresztül az országban - mondta a megyei kamara elnöke. Az alábbi partnerek ajánlatairól Tóth Anita, a 76/501-508-as vagy a 70/7028-401-es telefonon ad felvilágosítást. Exportajánlatok 10-20/E/IL-l ______ Iz raeli vállalat keres Magyarországon alumínium üdítősdoboz- előállítókat. 10-20/E/ÍT-l___________________ Ol asz vállalat a következő segédeszközök magyar gyártóival szeretne kapcsolatba lépni: WC-ma- gasítók, kapaszkodók, járókeretek, mozgást elősegítő eszközök, botok, gumiharisnya és egyéb gyógyászati segédeszközök. 10-20/E/LT-1 __________ Ki jevi cég beszállítót keres szépségszalon, fodrászati és egészségügyi berendezéseket gyártó magyar vállalatok köréből. 10-20/E/CZ-l_______ ______ Cs eh közvetítő segítségével több lengyel vállalat keresi az alábbi termékeket: 1) Hetente 24 tonna fapellet- szállítás (hosszú távú együttműködés) 2) Minőségi pellet 40000 ton- na/év (nagy zsákokban) 3) 5000 tonna/hó (hosszú távon, nagy zsákokban) 4) Többszöri pelletszállítás zsákokban, 6 mm-es 5) 25 tonna havonta - hosz- szú távú együttműködés 6) Szalmapellet - 8000 tonna havonta ,1ot Gazdasági Ablak A Petőfi Népe és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója Főszerkesziő-kiadóigazgató Király Ernő Szerkesztő: Barta Zsolt, Gaál József, Sipos Zsolt Készült: AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem, Kecskemét A magánnyugdíjrendszer miatt is nő az államadósság Magyarország 2004 óta túlzott deficiteljárás alatt áll - veszélybe kerülhetnek az uniós támogatások Óriási vitát váltott ki a magánnyugdíjrendszer megszüntetése az elmúlt hetekben. Vajon melyek azok a makrogazdasági okok, amelyek a döntéshez vezettek? - erről kérdeztük Dalma- di Imrét, a pénzügyi szakembert, a kamara számvevő bizottságának elnökét. Magyarország - EU-csatlako- zása, 2004 óta, azaz - hetedik éve túlzott deficiteljárás alatt áll. Életbe vágóan fontos, hogy a következő évben az államháztartás mutatói megfeleljenek az EU előírásainak, különben milliárd- eurókban mérhető forrásoktól esnénk el - mondja a szakember, aki hangsúlyozza, hogy az utóbbi hetekben erről a fontos tényről nem sok szó esett. Majd hozzátette: az érintett országoknak a költségvetési hiány magánnyugdíjpénztári befizetésekkel történő korrekciójának kérelmét az EU elutasította, így a magyarokét is. A magánnyugdíjpénztárak vagyona ma úgy 3000 milliárd forint. Ez a teljes államadósság 15 százaléka. Mivel e vagyon közel fele állampapírokban áll, a visz- szalépések következtében az államadósság automatikusan csökken 1400 milliárd forinttal. A vagyon másik részének felszabadítása annak mobilizálhatóságától függ. Az államadósság e részére jutó éves kamatteher - melyet a Dalmadi Imre szerint pénzügyi bajaink egyik oka a magánnyugdíjrendszer bevezetésének köszönhető nem magán-nyugdíjpénztári tagok is fizetnek adójukkal - 200 milliárd. Ha hozzávesszük, hogy eddig évente mintegy átlag 400 milliárd került a magánnyugdíjpénztárakba, az államháztartás folyó hiánya évi 600 milliárd forinttal csökkenthető. Ezt összevetve az idei évre tervezett 870 milliárdos hiánnyal érthetjük meg az intézkedés jelentőségét - hangsúlyozta Dalmadi Imre. Kérdésünkre, miszerint a döntés az állammal szembeni bizonytalansághoz vezet-e, így válaszolt: - A jogbizonytalanság nem új keletű. A magánnyugdíjpénztárak 1998-as megalakulása óta a szabályozás többször változott, így több ízben lehetőség volt az állami rendszerbe történő visz- szalépésre, amivel a pénztártagok jelentős számban éltek is. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát alapvetően két tényező: a demográfiai és a foglalkoztatási helyzet határozza meg. Ma mindkettőben utolsók vagyunk az Európai Unióban. A demográfiai helyzet csak több évtized alatt változtatható meg, a foglalkoztatási ráta javítása sem megy egyik napról a másikra. Ha e két területen nem történik változás, akkor a nyugdíj- korhatár emelésével vagy a nyugdíjak elértéktelenítésével lehet a rendszert egyensúlyban tartani - mondta végül a közgazdász. ■
