Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-21 / 296. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. DECEMBER 21., KEDD 5 MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Munka nélkül nincs ellátás szemléletváltás Új közfoglalkoztatási rendszer január elsejétől Piacképes végzettség, megbízható szaktudás, jó kommunikációs készség, jó problémamegoldó képesség - mindez elengedhetetlen a boldoguláshoz Nem drágulhat a kéményseprés díja - így döntöttek a képviselők A megyei közgyűlés elutasította a kéményseprő szolgáltatók díj­emelési javaslatát. Ennek kö­szönhetően 2011-ben nem lesz áremelés, hanem a korábban megállapított díjak maradnak érvényben. Bács-Kiskun megyében a ké­ményseprő-ipari szolgáltatást két szervezet látja el. A Filantróp Kft. a növekvő terhek ellentételezése miatt jövőre átlagosan 3,8 száza­lékos, a Halas-Thermo Kft. 3,2 százalékos díjemelést tervezett. A megyei önkormányzat a dön­tés előtt kikérte a megyei iparka­marának, az Országos Fogyasz­tóvédelmi Egyesület megyei szer­vezetének és a kéményseprők or­szágos ipartestületének állásfog­lalását. Az iparkamara és az ipar­testület egyetértett a díjemelés­sel. A képviselők azonban - az összehasonlító adatokat figye­lembe véve - úgy határoztak, hogy a Halas-Thermo Kft. díj­emelési kérése nem indokolt, a Filantróp Kft. esetében pedig nem támogatható, hogy a költ­ségnövekedést az egyébként is magasabb díjat fizető települése­ken érvényesítsék. Vagyis 2011-ben maradnak az idei díjak. Térítési díjak, támogatások, közbiztonság Elfogadták a következő évi munkatervet a megyei közgyű­lés tagjai. Eszerint a februári ülést a 2011-es költségvetéssel kezdi a testület, és ezen a közgyűlésen lesz szó többek között az önkor­mányzat szociális, gyermekvé­delmi és közoktatási intézmé­nyeiben fizetendő térítési díjak­ról is. Márciusban dönt a testü­let a 2011-es települési rendezvé­nyek támogatásáról, a sportszer­vezetek támogatásáról, valamint a megyei önkormányzat és a Bács-Kiskun Megyei Iparkama­ra együttműködésének lehetősé­geiről. Áprilisban a közbizton­ság helyzetéről kapnak tájékoz­tatást a képviselők, megvitatják a megye gazdasági programját, és ebben a hónapban döntenek a megyei könyvtár igazgatói posztjára kiírt pályázatról is. Már a január eleji hóelta­karításban is részt vehet­nek azok, akik az új köz­foglalkoztatási rendszer­ben jutnak munkához. Fontos: 2012-től csak azok részesülhetnek munkanélküli-ellátásban, akik az előző évben dol­goztak legalább 30 napot.- Január elsejével megszűnik a közcélú és közhasznú foglalkoz­tatás - mondta Nagy Ágnes, a Dél-alföldi Regionális Munka­ügyi Központ főigazgatója, aki Bács-Kiskun megye munkaerő­piaci helyzetéről tartott tájékoz­tatót a megyei önkormányzat pénteki közgyűlésén. - A he­lyükbe lépő országos közfoglal­koztatási rendszer rövid idejű, 2-4 hónapig tartó, napi négy­órás foglalkoztatást, illetve hosz- szabb idejű, 2-12 hónapos 6-8 órás foglalkoztatást egyaránt le­hetővé tesz. Előbbi esetében 95 százalékos, utóbbinál 70-100 százalékos támogatást vehetnek igénybe a foglalkoztatók. Janu­ártól a cégek - ha hátrányos helyzetű munkanélkülit szeret­nének foglalkoztatni a vállalko­zásban -, akkor maximum 8 hó­napig a bruttó bér és járulék 70 százalékát kaphatják meg támo­gatásként, és ez 4 hónapos fog­lalkoztatási kötelezettséggel tár­sul. A Start- és a Start Extra kár­tyának a kedvezményeit is lehe­tőség lesz igénybe venni a to­vábbfoglalkoztatás 4 hónapja alatt. Az önkor­mányzatokon kívül az egyházaknak, a civilszervezeteknek és a kisebbségi ön- kormányzatoknak is lehetőségük lesz pályázni a köz­foglalkoztatás keretében. A rendszer célja, hogy minél több ember kaphasson értelmes munkát, s minél kevesebben le­gyenek, akik egyetlen órát sem dolgoznak. Ők ugyanis 2012-től elveszítik jogosultságukat az el­látásra. Mint a tájékoztatóból ki­derült, Bács-Kiskun megye fog­lalkoztatási helyzete valame­lyestjavult. 2010 októberében 3 ezerrel kevesebben kerestek ál­lást, mint az előző év hasonló időszakában. 2010 januárja és októbere kö­zött a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma 35 ezer fő volt. Ebben az időszakban a megye 11 kirendeltsége közül egy kör­zetben, mégpedig a tiszakécskei munkaerő-piaci körzetben mér­séklődött az álláskeresők létszá­ma 2009 azonos időszakához ké­pest. Az álláskeresők aránya szempontjából a legkedvezőbb helyzetű a kiskunfélegyházi kör­zet volt, második helyen Tisza- kécske, harmadik helyen Kecs­kemét térsége sze­repelt, míg a lista másik végén a já­noshalmi, a bácsal­mási és a kunszent- miklósi térség he­lyezkedett el. A megyében leginkább a non­profit szervezetek csökkentették létszámukat az év első felében, de a vállalkozások is 2 százalékkal kevesebb munkavállalót alkal­maztak. A csökkenés mértéke a mezőgazdaság és erdőgazdálko­dás területén volt a legmagasabb. A teljes munkaidőben alkal­mazásban állók havi bruttó át­lagkeresete az év első felében va­lamelyest meghaladta a 158 ezer forintot, ami mintegy 4 százalék­kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az országos átlaghoz képest azonban továbbra is érzé­kelhető lemaradás: megyénkben kevesebb mint nyolc tizedét kap­ják az alkalmazásban állók. Az adózási szabályok változásának következtében a nettó keresetek a bruttó keresetet meghaladó mértékben emelkedtek. A nemek közötti arány kis­mértékben változott: csökkent a férfiak aránya, és emelkedett a nőké. A nyilvántartott álláskere­sők legnagyobb része 25-35 éves, őket követi a 35-45 és a 45-55 évesek korosztálya. Tájékoztatójában Nagy Ágnes kiemelte: kulcsfontosságú, hogy megfelelő munkaerőt találjanak a munkaadók. - Rendkívül fon­tos a szakképzés munkaerőpiac­hoz igazítása - mondta a regio­nális munkaügyi központ főigaz­gatója. - Sok jó kezdeményezés elindult az elmúlt időszakban, ezen az úton kell további lépése­ket tenni. A munkába állás sike­ressége éppúgy függ a szakkép­zettség piacképességétől, mint a munkavállaló személyiségétől. Alapvető fontosságú a jó kom­munikációs készség, a jó problé­mamegoldó képesség és az együttműködés képessége. Ép­pen ezért a szemléletváltásra nemcsak a szakképző intézmé­nyekben van szükség, hanem már az alapfokú oktatásban is. A gazdaságilag aktívak aránya szempontjából Bács-Kiskun a me­gyék rangsorában a 10. helyen áll. Pályázatot imák ki a megyei könyvtár igazgatói posztjára A Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés pályázatot ír ki a Katona Jó­zsef Könyvtár igazgatói állásá­nak betöltésére, miután Ramháb Mária megbízása 2011. április 30-án lejár. A pályázóknak töb­bek között legalább 5 éves szak­mai gyakorlattal, kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevé­kenységgel, szakirányú egyete­mi végzettséggel kell rendelkez­niük. Az igazgatói megbízás határo­zott időre szól: 2011. május else­jétől 2016. április 30-áig. Az alapítvány megszüntetéséről is döntöttek A Közép-európai Nemzetközi Egyetem Alapítvány megszünte­téséről szóló előterjesztést is elfogadták a megyei képviselők legutóbbi ülésükön. Eszerint mi­vel az alapítvány céljainak meg­valósítása lehetetlenné vált, az alapítók - a kecskeméti és a me­gyei önkormányzat - kezdemé­nyezik annak megszüntetését. A két alapító külön megálla­podásban rendezi - az alapítás­kor adományozott vagyon érté­kének arányában - a Bács-Kis­kun Megyei Önkormányzat ré­szére visszaszolgáltatandó pénz- vagyon összegét. Az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum delegáltjai Új közgyűlési tagokat delegáltak az Önkormányzati Érdekegyez­tető Fórumba a képviselő-tes­tület tagjai. A közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben Rausch Sándor alelnök, Nagy Fe­renc, Dómján Gergely és dr. Mol­nár Gábor képviselők egyeztet­nek majd a helyi szinten repre­zentatív szakszervezetekkel. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA ■ Az álláskeresők egy harmada a megye déli ré­szén él. A kórházprojekt zárása 2013 nyarára várható Elfogadták a költségvetés koncepcióját 2011 Csak akkor lehet újabb létszámleépítés, ha csökkennek a feladatok A Kecskeméti Gyógyintézeti Központ megvalósításáról, az ed­dig elvégzett munkáról kaptak tájékoztatást a megyei közgyű­lés tagjai a legutóbbi ülésen. A Bács-Kiskun Megyéi Önkor­mányzat 2009. június 8-án nyúj­totta be a „Kecskeméti Gyógyin­tézeti Központ - hatékony egész­ségügyi rendszer Bács-Kiskun megyei modellje” című pályáza­tát az Új Magyarország Fejlesz­tési Terv TIOP támogatási rend­szeréhez. A bruttó 11 milliárd 652 millió forint összköltségű projekt a 2009 augusztusában született döntés alapján 10 mil­liárd 487 millió forint összegű támogatásban részesült. A kiviteli tervek 2010. január 31-ére elkészültek, és a terv el­lenőrzése március 1-jére befeje­ződött. Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult 2010. március 31-én, ami a projekt­megvalósítás kritikus pontjának számított. Az ismételt eljárás eredményessége érdekében a ki­viteli terv költség szempontú op­timalizálása alapján módosult, ezt a Szakmai Irányító Testület szeptember 6-án hagyta jóvá. Az ismételt közbeszerzési eljá­rás eredményeként a kivitelezés legkorábban 2011. január végén kezdhető meg, és 2012. decem­ber végén fejezhető be. A tájé­koztató szerint a projekt zárása 2013. június végére tervezhető. Bár hosszú évek óta először nö­vekednek a központi források, a korábbi, többmilliárdos elvonást ez nem tudja kompenzálni - de­rült ki á jövő évi költségvetés koncepciójának vitáján, a me­gyei közgyűlés pénteki ülésén. A következő évben az önkor­mányzat számításba vehető be­vételi forrásai sem szerkezetük­ben, sem mértéküket tekintve nem változnak jelentősen az elő­ző évihez képest. Kismértékben nőnek a központi források, azon­ban várhatóan tovább csökken a tervezhető illetékbevétel, sőt az egyéb bevételi források esetében is szűk marad a mozgástér. A központi támogatások vár­hatóan 3 milliárd 976 millió fo­rintról 4 milliárd 76 millió forint­ra, tehát 99 millió forinttal nő­nek. A növekedés azonban - részben a változó jogszabályi környe­zet miatt - nem tel­jes mértékben je­lent tényleges for­rásbővülést. így - bár a köz­ponti források hosz- szú évek óta először növekednek - az előző kormány­zati ciklusban bekövetkezett többmilliárdos, drasztikus for­ráselvonás hatását ez nem tudja kompenzálni. Annak negatív kö­vetkezményei várhatóan akkor is évekig éreztetik hatásukat, ha megmarad a javuló tendencia. A megyei önkormányzat saját bevételei közül a legfontosabb az illetékbevétel, melynek maximá­lisan tervezhető mértéke - optimis­ta számítások sze­rint - másfél milli­árd forint lehet. A költségvetési kon­cepció szerint az in­tézményeknek töre­kedniük kell a ma­ximálisan elérhető bevételekre. Az intézményi bevételek legje­lentősebb tétele a megyei kórház OEP-finanszírozása, melynek összege az egészségügyi finan­szírozási rendszer várható vál­tozása miatt bizonytalan. A költségvetési koncepció vi­tája során több hozzászóló is utalt a központi reformok, illet­ve a nehéz pénzügyi helyzet mi­atti bizonytalanságra. Dr. Balogh László többek kö­zött az önként vállalt feladatok áttekintését és a költségek csök­kentését, valamint egy általános tartalékalap létrehozását java­solta. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely szerint továb­bi létszámleépítés csak abban az esetben történjen, ha feladat ke­rül el az önkormányzattól.- A költségcsökkentés érdeké­ben szívesen veszünk minden olyan javaslatot, amelyik erköl­csileg, emberileg elfogadható - mondta Bányai Gábor elnök a vi­ta végén. ■ Jövőre a bevéte­li források sem szerkezetükben, sem mértéküket tekintve nem változnak jelen­tősen.

Next

/
Thumbnails
Contents