Petőfi Népe, 2010. december (65. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-08 / 285. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. DECEMBER 8., SZERDA 3 Birtokban maradni! mindenki rágja a körmeit, hogy Brüsszel meghosszab­bítja-e a magyar fóldpiaci moratóriumot. Mintha az újabb türelmi időnek bármi jelentősége volna. Azt elgon­dolta-e valaki, hogy miért csak a kelet-európai orszá­goktól követeli az EU azt, hogy záros időn belül telje­sen megnyissák földpiacu­kat a külföldiek előtt? Mi­közben a tagállamok többsé­ge védi a spekulánsoktól földjeit, bennünket megfosz­tanának a legfontosabb gaz­dasági alaptól. az Eu, saját alapelveit meg­szegve, a 12 új tagországot kötelezi arra, hogy tőkének tekintsék termőföldjeiket. Sokatmondó az, hogy a 15 legrégebbi EU-s ország ter­mőföld birtokainak 1 száza­léka sem cserél gazdát éven­te. Ez azt jelzi, hogy a föld szabad kereskedelembe vo­nása erős agrárbirtok-rend- szereken belül leheteüen. A gyenge államiságú, vagy már gazdaság nélküli keleti tagállamokban viszont kevés pénzzel is birtokba juthat­nak a transznacionális válla­latok, amelyek aztán kiter- ' jesztik a bérmunkás nagy­üzemi rendszert. Ez veszé­lyes, a spekulatív tőke a tör­ténelem folyamán mindig in­tenzíven kizsarolta a termő­földeket, kifosztotta a vidéki­eket. De a vidéknek sosem ellensége az, aki ott letelepe­dik, környezetvédő földmű­velést folytat s itthon költi jövedelmét. az ilyen sorsról azonban csak közhatalommal lehet gondos­kodni, méghozzá a 7,8 miüió hektár termőföld döntő részé­nek köztulajdonlásával. Al­kotmányos állami kötelesség a termőföld létfenntartó funk­ciójának fenntartása: a mono­kultúrás nagybirtokrendszer éltetése helyett az agrárium- ból élni tudó közösségek, csa­ládok helyzetbe hozásával. Birtokban maradásunk ezen múlik akár nyit a földpiac, akár nem. MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Szétválogatják és hasznosítják a törmeléket Kiskunhalason a napokban megkezdte működését a bontási hulladékot kezelő telep. A Zsanai úti hulladék-feldolgozóban az oda kerülő törmeléket szétválo­gatják, összetörik, majd újra­hasznosítják. Azoknak az anya­goknak, melyek újrahasznosítá­sa nem lehetséges egyhektáros depóterületet hoztak létre. A szakemberek véleménye szerint nagy szükség mutatkozott már egy ilyen feldolgozóüzemre, hi­szen Kiskunhalason és a környe­ző településeken sokan még mindig az utak mellé vagy er­dőkben helyezik el a bontási, építési szemetet. így az illegális lerakás háttérbe szorulását is várják az új teleptől. ■ zsd Semjén Zsolt Kecskeméten mond beszédet A KDNP megyei és városi szerve­zete, illetve a Keresztény Közélet­ért Alapítvány szeretettel vár mindenkit egy megemlékezésre. Dr. Varga László, a Demokrata Néppárt egyik alapítója, hazájá­ból elüldözött képviselője, a KDNP elnöke, országgyűlési kép­viselője születésének 100. évfor­dulója alkalmából rendeznek ün­nepséget. A Piarista Gimnázium dísztermében csütörtökön 17 óra­kor Szabó Sándor, a KDNP me­gyei elnöke mond köszöntőt. Ün­nepi beszédet pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mond. A műsorban közreműködnek a Kecskeméti Katona József Szín­ház művészei és a Kodály Iskola Miraculum Kórusa. ■ G. Z. MIKLAY JENŐ Kiskunhalason víz borítja a kato­likus temető mélyebben fekvő ré­szeit, így továbbra sem lehet ko- porsós temetést tartani a sírkert nagy részén. Az elmúlt napok­ban hullott csapadékot a főid már képtelen elnyelni, így a temető problémájára az sem jelenthet megoldást, ha a vizet egyik hely­ről a másikra szivattyúzzák. Kiss Sándorné, a temetőt üzemeltető cégvezetője elmondta: több szak­embertől kért már véleményt a probléma kiküszöbölésére, de megnyugtató megoldás egyelőre | nem született az ügyben. Előre g láthatóan több hónapot kell rá J várni, míg a víz elszivárog a ta- ? lajban, addig csak urnás teme- § tést tartanak. ■ Zs. D. Az elmúlt napokban hullott csapadékot a talaj már képtelen volt elnyelni Ördöglakat a költő száján Kecskemét Irodalmi be­szélgetés indul ma 17 órai kezdettel a kecskeméti tanítóképző főiskola ifjú­sági közművelődés műhe­lyében (Kaszap u. 6-14., II. emelet, 50. terem). Az író-olvasó találkozó vendége Agócs Sándor, té­mája a költő Ördöglakat a számon című versesköte­te. A beszélgetést vezeti: dr. Túrái G. Kamii főisko­lai docens. (P. Zs.) Kivetítő és parketta saját bevételből szabadszállás Megemelte az önkormányzat a József Attila közösségi ház jövő évi bevételi tervét. A mű­velődési intézménynek 1,1 millió forinttal magasabb bevételt kell elérnie. A többletet maradéktalanul elköltheti a kultúrház, vá­sárolhatnak egy kivetítőt, valamint felújítják a szín­pad parkettáját. (M. J.) Néptánccsoportot alakítanának Kalocsa Horvát nemzeti­ségi néptánccsoportot sze­retne indítani januártól a kalocsai horvát önkor­mányzat a művelődési központban. December 10-én és 17-én este hat órától táncos toborzót tar­tanak a JJunyadi utca 82- ben, melyre minden ér­deklődőt szeretettel vár­nak. (szbz) További hírek a BAON.hll hírportálon KÖZÉLETI HÍR Lezsák Sándor országgyűlési képviselő tart ma fogadóórát Szentkirályon, a polgármesteri hivatalban 16 és 17 óra között. HIRDETMÉNY • Meghívó! A Kecskeméti Vá­rosszépítő Egyesület minden érdeklődőt szeretettel vár dr. Mezős Tamás egyetemi ta­nár előadására a helyi műemlé­kek megőrzéséről ma délután 17 órakor a Cifrapalotában. ▲ Életmentési bemutató Nem embert, hanem egy arra „kiképzett” bábut élesztgettek tegnap a mentőszolgálat munkatársai a kecskeméti Malom Köz­pontban. A Kecskeméti Jóléti Egyesület által szervezett egészségügyi napon az ingyenes vércukor- és vérnyomásmérést az idősebb korosztály vette igénybe, míg az életmentési bemutatón a fiatalok hallgatták Zsíros Csaba és Angeli Tamás mentősök tanácsait. (P. Zs.) Magukat mentik a mentők Kalocsa Az állomás dolgozói leverték a vakolatot és kifestettek A kalocsai mentőállomás felújításért kiált. A hámló vakolat, a beázott falak, az életveszélyes konnektorok és a folyosón átsüvítő szél nem minden, de ha ezek megoldódnának, már az is sokat jelentene. Szűcs Brigitta Z. A kalocsai mentőállomás 1986- ban költözött a városháza mellől a városi kórház mellé, a Kossuth Lajos utcába. A mostanra szinte teljesen leromlott állagú épület valaha kocsma, annak előtte pe­dig lakás volt. Az akkori átalakí­tásokat nem követték menetrend- szerű és kívánatos felújítások, így az épület egyre rosszabb állapot­ban van.- Öt évvel ezelőtt volt egy tető­szerkezet-csere. Az állomásépü­let történetében ez tekinthető a legnagyobb fejlesztésnek - mondja Kiss Zoltán mentőtiszt, amikor körüljárva az épületet a mállóit vakolat mellett sétálunk el. - Alig tudok itt olyat mutatni, ami nem felajánlásból újult meg. A mentőautók garázsait is vállal­kozók adományaiból finanszíroz­tuk tavaly. Ők adták a festéket és az eszközöket, mi pedig, az állo­más dolgozói, levertük a vakola­tot és kifestettünk. Az éjszakai tartózkodó­ban lévő ágyaink egy része is adomány. Van egy kis dobozunk. Ab­ba havonta minden dolgozó, legyen az or­vos, ápoló, mentőtiszt vagy műszaki szakember, bedob pár száz forintot. Abból vettünk például ruhafogast meg tévét. A legnagyobb baj mégsem ez. Az épület egyik része meg van süly- lyedve. Ahol éjszaka az ápolók pi­hennek, a fal már méter maga­san felázott. Emellett a konnektor mellett aludni még egy mentőál­lomáson sem életbiztosítás - mu­tatja az ágy melletti foltos falat Kiss Zoltán. Felvetődik a kérdés, hogy ha ilyenek a körülmények, milyenek lehetnek a műszerek és az autók. Az életmentő felszerelések egy­általán adottak-e? A mentőautók garázsait is vállalkozók adományaiból finanszírozták tavaly.- Kétségbe esésre semmi ok. A műszereink fejlettek, és azokat kérésre pótolja, cseréli is az OMSZ. A mentőállomás csapata azonban régóta gondolkodott azon, miként segíthetne magán az épületen, a életkö­rülményeken, hisz itt az év 365 napján, a nap 24 órájában, min­dig van valaki. Szinte ez a második ottho­nunk. így jött az ötlet, hogy hozzunk létre egy alapítványt, ami csak a mi­énk. Van egy megyei szervezet, a Bács-Kiskun Megyei Mentőala­pítvány, ahonnan fontossági sor­rendben, hol az egyik, hói egy másik kisebb állomásnak csur- ran-cseppen, de abból inkább műszerekre költünk. Érkeztek vi­szont felénk olyan jelzések a he­lyiektől, hogy ha nem egy nagy központi kalapba dobnák a fel­ajánlásaikat, hanem konkrétan bennünket tudnának támogatni, akkor szívesen a pénztárcájukba nyúlnának, hisz mi is értük va­gyunk. Az alapítvány létrehozása sem volt könnyű feladat, mivel se könyvelőre, se ügyvédre nem volt pénzünk. Aztán, ahogy meg­hallották a környékbeliek a „se­gélykiáltásunkat” hamar jelent­keztek olyanok, akik ezeket a „muszáj feladatokat” ingyen vagy igen jutányos áron segíte­nek nekünk elintézni. Hamaro­san él a számlaszámúnk, de az bejegyzett Életmentők Kalocsai Mentőalapítvány létrejöttének köszönhetően egyéb felajánláso­kat is jöhetnek majd. Illetve, 1-2 éven belül, ha yalaki segíteni szeretné a munkánkat, azt akár az adója egy százalékának fel-, ajánlásával is megteheti majd - néz a jövőbe a mentőtiszt. Majd hozzáteszi: a legnagyobb szük­ségük jelen pillanatban - az épü­let rendbetételén túl - egy elekt­romos kapura lenne. Nappal egy, éjjel két perc alatt el kell indul­nunk a riasztástól számítva. Ha mind a négy kocsit be kell vetni, az utolsóban ülők közül valaki­nek be kell hajtani és zárni a ka­pukat, hisz a bázis nem marad­hat nyitva, az pedig megint csak elvesz egy-egy igen értékes per­cet. Továbbra sem lehet koporsóban temetni kiskunhalas Több hónapig kell rá várni, míg a víz elszivárog a talajban

Next

/
Thumbnails
Contents